A nyilvános szereplés alkalmával a zónatávolság közeli szakasza 360-750 cm között, távoli szakasza 750 cm-től számítható. A nyilvános távolság már teljesen kívül esik a személyesség szféráján. A közeli zónában a felek közötti társalgás már nagy hangerővel zajlik, és gondosan megválasztott fogalmakat és kifejezéseket alkalmaznak.

A nyilvános távolság távoli szakasza a nyilvános szereplés zónájaként értelmezhető. Ilyen szereplés a nagy nyilvánosság - akár 10 főt is elérő - előtt elmondott beszéd.

A térszabályozás vizsgálati körébe tartozik az ember által létrehozott környezet használata is. Míg iskoláinkban az oktató munka során hagyományos padelrendezés szokásos, a hivatali életben az ún. félfogadó pult, melynek kellő magassága egyfajta védőbástyaként is működik, azaz térhatároló szerepet is betölt.

Fontos, hogy mindig vegyük figyelembe a térköztartás szabályait. A zónatávolság függvényében kell szabályozni a hangerőt, a tekintetet és a testtartást, valamint a mozgást. A térközszabályozás során multiszen­zitív az érzékelési modalitás. A távolság minden érzékszervre hat.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy kis távolságok esetén, a személyes térben fontos szerepe van a kontakt receptoroknak(bőrérzéklés)  és a szaglásnak. A társasági térben átlagos látószögben látjuk a partnerünket, míg a testszagok egy része még jelzés értékű lehet. Nagyobb távolságok esetén a vizuális jelzések (elsősorban a gesztusok) és a hangerő fokozással lehetünk hatékonyabbak.

Ha tudatosabban használjuk a fenti ismerteteket, úgy a kommunikátori szerepünket bizonyosan nagyobb sikerrel végezhetjük.