Kutatások, szakirodalmi adatok alapján a kommunikációnak az alábbi alapfunkcióit különítik el.

a) Az információs funkció: a kommunikációs folyamat résztvevői között tájékoztatás történik, mellyel tényeket és ezek magyarázatát közlünk.

b) Az érzelmi funkció: a közlő személyiség belső feszültségei oldódnak fel az érzelmek kifejezésével. Elégedettség, öröm, bosszúság, aggodalom, bánat, lelkesedés stb. egyaránt ide tartozik, ugyanis a ki nem fejezett, visszafojtott pozitív érzelmek éppúgy feszültséget okoznak, mint a negatívak.

c) Motivációs funkció: a kommunikációs folyamatokban a közlő fél a legtöbbször a fogadót rá akarja bírni valamire: cselekvésre, magatartásváltoztatásra, közös vélemény kialakítására, valamilyen körülmény, esemény, jelenség elkerülésére stb. E funkció leginkább meggyőzéssel jön létre.

d) Ellenőrzési funkció: segítségével tárjuk fel kommunikációs partnereink indítékait. Fogalma összefügg a nyilvánossággal. Az angol „control" fordítása „ellenőrzés". Az angol szónak rendszerelméleti értelme van (l. Bertalanffy): azt jelenti, hogy a rendszer teljesíti a funkciókat. (A „check" ellenőrzés pl. számszaki értelemben értendő, pl. jó e az összeadás?)

e) A kommunikáció további funkcióit²⁰ Szecskő az alábbiakban összegezte:

• Tájékoztatás (információ gyűjtése, tárolása és kezelése a környezet eseményeinek megértése érdekében)
• Szocializáció (a közös tudásalap megszerzése a magán- és a közélet szférájában)
• Motiváció (rövid és hosszú távú egyéni és társadalmi célok megvalósítása, tevékenységek ösztönzése)
• Vita és eszmecsere (a társadalmi konszenzus elősegítése, a társadalmi nyilvánosság fejlesztése)
• Oktatás-nevelés (az intellektuális fejlődés és személyiségformálódás elősegítése)
• Kulturális fejlődés (az emberiség kultúrájának őrzése, továbbadása, alkotókészség ösztönzése)
• Szórakoztatás (az egyén alkotóerejének rekreációja, sport, játék, kultúra)
• Integrálás (egyének, csoportok, kisebbségek és nemzetek kölcsönös megismerése, előítéletmentes nézetek kialakítása).

Összességében elfogadható az az álláspont, miszerint: a társadalom kommunikációs rendszerének alapfunkciója az, hogy a társadalom minden tagjához eljutassa a társadalmi újratermeléshez nélkülözhetetlen információkat.