3.2. A kommunikáció fogalma

A kommunikáció fogalom olyan kifejezés, mely nagyon elterjedt a társadalom- és a természettudományokban egyaránt. A kommunikáció a társadalmi élet egyik alapjelensége, nélküle társadalmi élet nem képzelhető el. Eredeti jelentése (közöl, megad, részesít, megoszt, megbeszél, tanácskozik; közzététel, teljesítés, megadás, a gondolatok közlése a hallgatósággal) kifejezésekre vezethető vissza. A fogalmat értelmezve sokan gondolnak kapcsolatra, információcserére, közlésre közlési folyamatra. A kommunikáció valójában az egyik legfontosabb emberi életjelenség, amely minden társadalmi folyamatban szerepet játszik, s ilyenformán a kommunikációelmélet szorosan kapcsolódik hírközléshez, kibernetikához, filozófiához, pszichológiához, szociológiához, antropológiához, pedagógiához, nyelv- és irodalomtudományhoz, művészetelmélethez, esztétikához.

Az Idegen szavak és kifejezések szótárában7 a „kommunikáció" fogalom négy jelentését találhatjuk: A szó latin alakja communicatio, -onis fn Jelentése: 1. közzététel 2. teljesítés, megadás 3. ret a gondolatok közlése a hallgatókkal. Másik értelmezésben8 Kommunikáció lat 1. tájékoztatás, (hír)közlés, 2. inf információk közlése és cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer (nyelv, gesztus stb.) útján, 3. ritk közlemény, összekötetés, közlekedés, érintkezés. A kommunikáció jelenését a kölcsönös informácócserére alapozva a közlési folyamatként értelmezhetjük.

 

 

7: Bakos Ferenc: Az idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002. 441.

8: Horányi Özséb: Kommunikáció. In: Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció I-II. Válogatott tanulmányok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977. 5.