Erre valami olyasmit mondtam, ami még soha nem jutott eszembe, amin még soha nem gondolkodtam: hogy nagyon segít élni a költészet, és Radnóti halála is nekünk segít élni: abban segít, arra mutat példát, és ahhoz adhat erőt, hogy a saját életünket is próbáljuk megformálni, hogy az a végére teljes legyen, esetleges döccenőivel, hibáival is teljes legyen, megformált és kerek, mint egy vers. Aztán elmondtam még nekik a Gyökér című verset, nem tudom, emlékszel-e rá: "Virág voltam, gyökér lettem, /súlyos, sötét föld felettem, /sorsom elvégeztetett, / fűrész sír fejem felett."*

Üdvözöl:
Anna