Talán meglepően hangzik, de a hatalom kérdését nem kerülhetjük meg, ha az iskoláról gondolkodunk. Vizsgáljuk most meg ennek az összetett kérdésnek néhány vetületét.

Az iskola mindig is fontos volt a mindenkori politikai hatalom számára. Az iskolát birtokolni nem más, mint a jövőt birtokolni. A felnövekvő generációk feletti ideológiai befolyás a jövő hatalmát jelentheti.
Hazánkban az iskolákban egészen a rendszerváltásig természetes volt a hol gyengébb, hol erőteljesebb, de mindenütt jelen lévő ideológiai nyomás, az indoktrináció. A modern demokráciákban már természetesnek tartjuk a lelkiismereti szabadságot, a legtöbb országban kitiltották az iskolákból a pártpolitikát, és úgy véljük, az iskola nem lehet ideológiai csatározások színtere. Azt jelenti-e mindez, hogy az iskola valamiféle steril, politika- és "értékmentes" hely? Meggyőződésünk szerint nem! Értékmentes nevelés nem képzelhető el, hiszen a társadalom "hivatalos" értékrendjét közvetítik a könyvek, a kötelező olvasmányok, az iskola egész működésmódja. A - jól-rosszul működő - állampolgárrá nevelés ma is része az iskola feladatainak. Sarkalatos kérdés azonban az, milyen értékeket közvetítünk, és mennyire erős az ezek elfogadására irányuló nyomás. A mai modern társadalmak demokratikus értékei mögött társadalmi egyetértés áll, és az iskolai nevelés tovább erősíti ezt a konszenzust. Ugyanakkor nagyobb a társadalom toleranciája a különböző, eltérő ideológiák iránt is - a tolerancia szintén olyan érték, amelyet igyekszünk beleoltani a gyerekekbe.