3.8. Információszerzés a médiában
A hírügynökségek szerepe
A tömegkommunikáció hagyományos - még egyirányú - fő vonulatának (mainstreamjének) elengedhetetlen szereplői a hírügynökségek, hiszen a fenti sajtótermékek által közvetített hírek 90%-a az általuk megszerzett információkból származik. A szolgáltatásukra előfizető sajtótermékek szerkesztőségeibe eljuttatott friss információk hasznosításáról a sajtótermékek szerkesztői döntenek. A döntés eredménye lehet az, hogy elvetik - azaz megy a szemétkosárba -, vagy a szerkesztőségben további információkkal kiegészítve a saját újságírói stábjukkal dolgoztatják fel, és az is lehetséges, hogy változtatás nélkül kerül adásba.
Magyarországon nemzeti - állami tulajdonú - hírügynökség (MTI), nemzetközi hírügynökségek (Dow Jones, Reuters), kiadói (pl. az Europress az Axel Springer kiadó hírügynöksége) és egyéb speciális területre szakosodott hírügynökségek (pl. a bűnügyi hírekre szakosodott Havariapress) működnek.
A web 2.0 és a participatív média
A web 2.0 - amely a közösségekre épülő interaktivitáson alapuló internetes szolgáltatások gyűjtőneve - a technológiai újításokon kívül elsősorban a felhasználók közösségi tevékenységére (pl. tartalommegosztásra) épül, több formája van.
A web 1.0 és elődje a web 2.0 generációk között nincs éles határ, de azért mégis van különbség közöttük, amelyek az utóbbi esetében a közösségi tudásra, a felhasználók aktív részvételére, kétirányú kommunikációra, a tudásmegosztásra, a szolgáltatások és tartalmak létrehozásában való aktív részvételre, akár az újrafeldolgozásra is lehetőséget adnak.
A mára más ismert blog és wiki fogalom mellett az ezredfordulóra a médiában is megjelent egy új fogalom a participatív média, amelynek lényege az állampolgári részvételen alapuló újságírás. Ennek az értelmezésnek az az alapelve, „hogy bárki bárhol lehet aktuális újságíró, amennyiben frissen tudósít az események sodráról: adott esetben mobiltelefonról, pda-ról valóban a helyszínről küldheti el saját élményeit. Nyilván nem hasonlítható ez a képzett, igényes újságíráshoz, mégis sokan vevők rá, mert mára mindennél fontosabb lett az azonnali, a legfrissebb információ fogadása - az internetes fogyasztói szokásokra ez a legjellemzőbb. Kutatások tanúsítják: az átlagfelhasználók többsége gyors, azonnali információt keres a weben, és kevéssé törődik a kapott információhitelességével. Ugyanez érvényesül a hírolvasási szokások területén is."45
A civil, amatőr fotósok munkáját sokan nem a lélekjelenlétükkel magyarázzák, hanem sokan szívtelenségnek, morbidságnak, kalandorságnak fogják fel az eseményrögzítőket. Internetes forrás az alábbiakban tekinthető meg arról, hogy a civil szféra hogyan tört be a hivatásos médiába a maga fotóival és szövegeivel.46 A londoni robbantásos merénylet során kialakult helyzetről a nagy televíziós hírcsatornák tudósítói csak jóval később értek a helyszínre, mint az áldozatok közelében lévő társaik, és a „majdnem áldozat" túlélőktől kértek mobiltelefonról mms-eket és e-maileket. Így az első nap végéig a tragédiáról húszezer e-mail, ezer fénykép, húsz videoklip érkezett a szerkesztőségekbe.
Ezzel és a hasonló jelenségekkel kezdetét vette az állampolgári részvételen alapuló tudósítás és szerkesztés - az internetre történő közzététellel -, amely a hírügynökségek és tudósítók egyfajta háttérbe szorulását is jelentette.
Tehát a korábbi gyakorlatot felváltó - a felhasználóknak nem csak tartalmat és statikus weboldalakat kínáló - szolgáltatások, keretrendszerek létrejöttével lehetővé vált - egyfajta új médiumként - a saját tartalmak létrehozása, az egyént érdeklő tartalmakat közzététele és annak felhasználói oldalon történő megtekintése. Egy 2008-ban készült hazai (Szonda Ipsos) felmérésben is a Médiaanalízis kutatások eredménye is arra engednek következtetni, hogy a felhasználók egyre inkább a saját szelekciót (internetes tartalom, műsorválasztást) preferálják, mint a mások által (sajtó, rádió, tévészerkesztőségek) által előreszerkesztettet. Ez a jelenség az ezredfordulós (Y) generáció tagjaira (1982-1995 között születettekre) különösen jellemző, akik a számítógépekkel együtt nőttek fel, és számítógép nélkül szinte el sem tudják elképzelni az életüket.47
45: Szűcs Viktor - Vida Andrea: Web2.0 - a könyvtárak világában. Az előadás elhangzott a Bölcsészettudományi Kari Konferencia Könyvtártudományi szekciójában Szegeden 2007. április 18-án.
http://www.bibl.u-szeged.hu/~vidaa/oktatas/ea/web2_070418.pdf.
46: Mészáros Antónia: Az állampolgár-riporter. [elektronikus dokumentum] In:
http://www.minosegiujsagiras.hu/main.php?name=aarticles&id=76
47: Nemzeti Médiaanalízis: A lakosság internet-ellátottsága az internet hozzáférés helyszíne szerint 2000-2008. [elektronikus dokumentum] Szonda Ipsos 2009.