A könyv médiakommunikációs vonulata igényli a kommunikációs korszakok különböző csoportosítási formáinak bemutatását beleértve a kutatók eltérő értelmezéseit, nézeteit. Időrendben először a torontói iskola²⁰ képviselői (alapítói) közül Innis²¹ - aki McLuhan mestereként - a kommunikációs technológiát tekintette a gazdasági és politikai uralom és centralizáció legfontosabb paraméterének-, az Ong-féle²² elsődleges másodlagos szó- és írásbeliséget tipizáló terminuson át, az ember kialakulásának három evolúciós fázisát megkülönböztető Donaldi evolúciós pszichológiai felfogásig jutunk el.

Igen elterjedt a kommunikációs technológiák történetének mcluhani²³ felosztása, amely az akusztikus, tipográfiai (Gutenberg-galaxis) az elektronikus kort (Neumann-galaxis) különbözteti meg. McLuhan a törzsek korát, az akusztikus, a tipográfiai (Gutenberg-galaxis) és az elektronikus kort (Neumann-galaxis) különböztette meg. Külön színt visz az elemzésbe a McLuhan vs Castells általi kritikai felfogás, mely utóbbi szerző szerint a hatvanas években McLuhan által konstruált technikai determinista médiateória, az új kommunikációs technológiák elterjedése révén, érvényét vesztette.

Hernád István²⁴ négy - a technológiaváltásokat forradalmaknak nevező -felosztása: a hangzó nyelv, az írás, a nyomtatás és az elektronikus kommunikáció (a Gutenberg utáni galaxis).

Pethő Bertalan egyfajta evolúciós jellegű változásokra vezeti vissza a korszakokat, melyek biológiailag adott affektor- és effektorszervek alkalmi manifesztó­dálásán alapulva, a beszéd, az alfabetikus írás, könyvnyomtatás és a technikai médiumokon keresztül alakulnak, végül pedig a számítógépes és kibernetikai elvek szerint működve az elektronikus jeltermelés, programszervezés jellemzi őket, lehetőséget adva arra, hogy intellektuális hatalomként önállósulhatnak. Értelmezésében a könyvnyomtatás és a technikai médium generációja a „Modern", míg a számítógépes és kibernetikai fejezet a „Modernen túli" fejlődéssel azonosítható.

A Fülöp Géza által alkotott - kommunikációs forradalomnak nevezett rendszer - öt korszakot (beszéd, írás, könyvnyomtatás, az elektromos hírközlés, valamint az információ forradalma) különített el. A számítógépes hálózatok által vagy másként a számítógépek közvetítette kommunikáció (CMC: computer-mediated communication) ahol a nyílt rendszerek összekapcsolásának megjelenésével szokás újabban ötödik kommunikációs forradalomról beszélni.

Az emberi társadalom fejlődése szorosan összefügg az információs összeköttetések, a kommunikáció fejlődésével. Éppen ezért információs szemléletünk velejárója az a felfogás, mely szerint a történelmet a kommunikációs eszközök fejlődése alapján korszakolják. Az eltérő korszakokkal sok kutató foglalkozott. Közülük W. J. Ong, Marshall McLuhan, Hernád István, Pethő Bertalan, Fülöp Géza munkásságát mutatjuk be. A többféle felosztás jellemzője, hogy általában kommunikációs vagy technológiai infokommunikációs, más esetben az írásbeliség-szóbeliség (Ong-féle) szemszögéből vizsgálódó felfogások léteznek.

20: A torontoi médiatudományi iskola szerzői: Innis H., McLuhan, M., Havelock, ide sorolható Ong W., is aki McLuhan tanítványa volt.

21: Innis, Harold: Empire and Communication. Oxford: Oxford University Press, 1950 [elektronikus dokumentum]
http://books.google.hu/books?id=l_4c0ejQxBsC&pg=PA255&lpg=PA255&dq=Empire+and+Communication,&source=bl&ots=6SvKIDkf4F&sig=wI3Vo8vB-JPxfhUnXP4CToj0cEQ&hl=hu&ei=GS0XTKnIK-TcsAaDjs3mCQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CCUQ6AEwAA#v=onepage&q=Empire%

22: Benczik Vilmos: Korszakok a kommunikációs technológiák történetében. (Ong 1982, 136) http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kmkt/Benczik_book/1_2.htm

23: McLuhan, Marshall, kanadai médiateoretikus, a torontói iskola legismertebb, gyakran idézett képviselője.

24: Hernád István: A Gutenberg utáni galaxis. Replika, 1993/11-12.