Gutenberg találmánya az írott üzenet terjesztésének új lehetőségeit teremtette meg. Erre az időszakra a társadalom nagyarányú változásokon ment keresztül. Növekedésnek indult az írástudók köre, melynek következtében olyan nagyarányú igény lépett föl, amelyet a kézimásolók már nem tudtak kielégíteni. Ez a megnövekedett igény, valamint egy új információhordozó, a papír megjelenése az oka annak, hogy a nyomtatás rendkívül gyorsan terjedt el szerte Európában.

A kézzel írott könyvet próbálta meg tömegesen, olcsón előállítani. A nyomtatott könyvek hűen utánozták koruk kéziratos könyveit.

A nyomtatás a reformáció idején indult nagyarányú fejlődésnek. Felismerték a nyomtatásban rejlő propaganda lehetőségeit. A reformáció idején már ezres nagyságrendben is kiadtak egy-egy nyomtatványt. A tömegesen megjelentetett röplapok a tömegkommunikáció első megjelenési formáinak tekinthetők.

A nyomdatechnika fejlődésében fontos szerepet játszott a rotációs gép feltalálása. Az első rotációs gépet Applegath helyezte üzembe 1815-ben, a Times szerkesztőségében. A találmány a sajtó szerepének addig elképzelhetetlen növekedéséhez vezetett, hiszen a kinyomtatható példányszámot megnégyszerezte (óránként kb. 4000 példány). A sajtó tömegkommunikációs eszközzé vált.

A másik fontos felfedezés N. Niepce nevéhez fűződik. Feltalálta a fénymásolást, majd az 1820-as években a fényképezést. Ezzel megteremtette a képi információközvetítés alapjait.

A nyomtatott könyv, majd a XVI-XVII. századtól kezdve az újság és a folyóirat ugyanazt a feladatot látja el, mint amit addig a kéziratos könyv töltött be: rögzíti az információt terjesztés és tárolás céljából. Előnye a kéziratos könyvvel szemben, hogy gyorsan, olcsón, egyszerre nagy példányszámban állítható elő. Fülöp Géza⁶⁴ szerint: „... a könyvnyomtatás feltalálása kiteljesítette az írás forradalmát, megteremtette s - legalábbis a következő fél évezredre - biztosította a betű hegemóniáját a társadalmi kommunikációban."

Tág értelmezésben e korszakok közös jellemzője a szöveg megjelenése és elterjedése.

A szövegtudomány kapcsán erről Horváth⁶⁵ így ír: „Az írásos közlés az európai kultúra, tudomány, művészet, közélet meghatározó jegye; az írásbeliség Gutenberg galaxisának lényege, amelyben az európai, 'tipográfiai' ember él, és azok, akikhez a galaxis hatása elér."