Neil Postman amerikai médiafilozófus információtörténeti szemléletű elemzéseit több kötetben adta közre. Az 1984-ben megjelent „Amusing Ourselves to Death: Public Discourse in the Age of Show Business" című könyvében²⁹ olyan módon mutatja be az európai - és a nyugati - civilizációnak a könyvek által kiformált arculatát, hogy azt párhuzamba állítja az elektronikus médiavilág vezérmédiuma, a televízió hatására a 20. század második felében átalakult amerikai társadalom jellemzőivel. Postman úgy ítélte meg, hogy az amerikai társadalom „az írás mágiájának" hatásából kiszakadva „az elektronika mágiájának" bűvkörébe került, a „tipográfia kora" hanyatlik, és beköszöntőben van a „televízió korszaka, kora".³⁰

Érvelése abból indul ki, hogy a nyomtatás következtében jelentős episztemoló­giai elmozdulás játszódott le a világban: a tudás minden formája a nyomtatott lapon jelent meg, és átadása is ezen keresztül történt. Idézi Lewis Mumfordot, aki úgy fogalmazott, hogy „A nyomtatott könyv minden más eszköztől nagyobb mértékben függetlenítette az embert az itt és most hatalmától ...a nyomtatásban közölt események gyakran nagyobb hatást váltottak ki, mint a valódiak... az létezett, ami a könyvekben volt... a tanulás könyvekből történő ismeretszerzést jelentett".³¹ A nyomtatott szöveg monopolhelyzetben volt, nem volt távíró, mozi, televízió... évszázadokon keresztül a nyilvános kommunikáció forrása és eszköze, mintája és kifejezési formája a nyomtatott szöveg volt „... ez képezte mindennemű művelt társalgás modelljét, mértékét és metaforáját".³² A Gutenberg-galaxis Amerikájában (Typographic America) az olvasás jelentette szinte a kizárólagos kapcsolatot a tágabb értelemben vett világgal, és egyúttal ennek a világnak a modelljeként is szolgált. A nyomtatott szöveg sorról-sorra, lapról-lapra tárta fel a világ titkait és olyan helynek mutatta, ahol koherens, megérthető folyamatok zajlanak, amely ésszerűen kormányozható, releváns kritikával és értelmes cselekvéssel folyamatosan javítható. A Gutenberg-galaxis Amerikájában a polgárok valóságészlelését, gondolkodását, beszédét és cselekedeteit a nyomtatott szövegek határozták meg (typographic mind). A könyvek dominanciája idején más volt a társadalmi diskurzus jellege és tartalma, mint a 20. század végének Amerikájában. A közbeszédet a nyelvi kifejezés racionális logikája határozta meg, ezért az komoly, logikus és tartalmas volt.

Postman a nyomtatásnak és mindannak, ami a nyomtatott szövegek információs világát jelentette, igen pozitív hatást tulajdonít az ember mentális képességeinek és gondolkodási szokásainak formálásában. „A tipografikus elme intellektuálisan felkészült... az olvasás komoly, racionális tevékenység, a szekvenciálisan kifejtett, állításokból felépített nyomtatott szöveg elősegíti a tudás elemző építését. ... Egy olyan kultúrában, amelyben a nyomtatott szöveg a meghatározó üzenet, a társadalmi diskurzus koherens, rendezett tényekből és gondolatokból építkezik." ³³ A nyomtatás korának intelligenciadefiníciója felételezte az értelem objektív, racionális használatát, a közbeszéd komoly, logikailag rendezett tartalmak formájában nyilvánult meg. Az uralkodó diskurzusforma, a gondolkodás, a tanulás és a kifejezés alapműfaja a tipografikus Amerikában az expozíció volt - írja Postman. A tipografikus elmére magas szintű fogalmi, deduktív, szekvenciális gondolkodás jellemző, amely együtt jár az értelem és rend nagyra értékelésével, az ellentmondásoktól való irtózással, a tárgyilagosság és objektivitás képességével. „Két évszázadon keresztül Amerika fehér papíron fekete vonalakkal öntötte formába törvényeit, fejezte ki eszméit, nyilvánította ki szándékait, hozta létre irodalmát és szólította meg isteneit. ... Amerika a tipográfia nyelvét használta, ez volt a fő alkotóeleme szimbolikus környezetének és így vívta ki vezető szerepét a világcivilizációban." ³⁴

 

 

29: Postman, Neil: Amusing ourselves to death. New York, Viking Penguin, 1984.

30: „To say it, then, as plainly as I can, this book is an inquiry into and a lamentation about the most significant American cultural fact of the second half of the twentieth century: the decline of the Age of Typography and the ascendancy of the Age of Television." Postman, i. m., 8.

31: „More than any other device, the printed book released people from the domination of the immediate and the local; ... print made a greater impression than actual events ... To exist was to exist in print: the rest of the world tended gradually to become more shadowy. Learning became book-learning." Mumford, L.: Technics and Civilization, 1934.

32: „But from the seventeenth century to the late nineteenth century, printed matter was virtually all that was available. There were no movies to see, radio to hear, photographic displays to look at, records to play. There was no television. Public business was channeled into and expressed through print, which became the model, the metaphor and the measure of all discourse." Postman, i. m., 41.

33: „The reader must come armed, in a serious state of intellectual readiness... Thus, reading is by its nature a serious business. It is also, of course, an essentially rational activity... the sequential, propositional character of the written word fosters what Walter Ong calls the „analytic management of knowledge." ... In a culture dominated by print, public discourse tend.to be characterized by a coherent, orderly arrangement of facts and ideas." Postman, i. m., 50-51.

34: „For two centuries, America declared its intentions, expressed its ideology, designed its laws, sold its products, created its literature and addressed its deities with black squiggles on white paper. It did its talking in typography, and with that as the main feature of its symbolic environment rose to prominence in world civilization." Postman, i. m., 63.