A legismertebb tudományos műhely, amely a különböző információközvetítési technikák társadalmi hatását vizsgálja, a Torontói Egyetemen jött létre, és a Torontói Iskola néven vált ismertté. Jelesebb képviselői közül Harold Innis volt az első, aki a technika társadalmi hatásaira felhívta a figyelmet. Megfogalmazta a „kommunikációs elfogultságokról" szóló elméletét, amelynek lényege az, hogy a társadalomfejlődés különböző szakaszai az információfeldolgozás, illetve információtovábbításra szolgáló egy-egy médium dominanciájával jellemezhetők. Innis szerint az emberi társadalom szerveződésében bekövetkező átalakulások, változások fő kiváltója a technika, ezen belül is a kommunikációs technológia területén bekövetkező innováció. Kommunikációs elfogultságok címen 1951-ben megjelent művében¹⁸ a következő fontosabb médiakorszakokat különböztette meg:

- A szóbeliség kora

- Az agyag, az íróvessző és az ékírás kora

- A papirusz, az ecset és a képírás kora

- A nádtoll és az ábécé kora

- A toll és a papír kora

- A kézműves módszerekre épülő nyomtatott sajtó kora

- A géppel gyártott papír és a sajtó hatalmi célokra való felhasználásának kora

- A celluloid elterjedése és a mozi kora

- A rádió diffúziójának korszaka

Érdekes, hogy a Torontói Iskola egyik előzménye, szellemi forrása egy jelentős magyar történész, Hajnal István munkásságára vezethető vissza. Hajnal István írástörténeti és technikatörténeti munkáiban a technikai változásokat a történelem egyik fontos alakítójának tekintette. Nagy jelentőséget tulajdonított a szóbeliségről az írásbeliségre történő átmenetnek, amely nemcsak a görög gondolkodás és az antik demokrácia fejlődésében volt jelentős társadalmi hatású, hanem a középkorban, illetve a középkorból az újkorba való átmenet során is. Nyíri Kristóf hívta fel a figyelmet arra, hogy Hajnal István a kiteljesedett írásbeliségben észrevette egy új szóbeliség kiindulópontját is.

„Hajnal előlegezi azt a nyugaton a hatvanas években kibontakozó, mostanára már igencsak befolyásos eszmei áramlatot, amely az európai szellemet mintegy az alfabetikus írás varázsa alatt állóként értelmezi, s a szóbeliséget éppenséggel posztmodern alternatívaként villantja föl. Előlegezi a mondott áramlatot, sőt: egyik forrásául is szolgál annak!" ¹⁹

Harold Innis 1951-ben megjelent fő művében többször is hivatkozik rá, McLuhan pedig a Gutenberg-galaxis című korszakalkotó könyvében utal Hajnal franciául kiadott könyvére. Walter J. Ong és Elisabeth Eisenstein munkáiban is fellelhető a magyar történész hatása, illetve a rá való hivatkozások.

 

 

18: Innis, H. A.: The bias of communication. Toronto, University of Toronto Press, 1951.

19: Nyíri Kristóf: Hajnal István időszerűsége. MEK