Meyrowitz információtörténelmi szemléletének bemutatására felvázoljuk azt a gondolatmenetét, amelyben bemutatja, hogy a könyvnyomtatás hogyan determinálta a modern iskola szerkezetét és működésmódját. Meyrowitz egy tanulmányánban megállapítja, hogy a modern iskola is a nyomtatás hatására átalakult Európa lenyomatát viseli.²³

10. kép: Joshua Meyrowitz „No sense of place" c. művének címlapja

A tömegoktatás iskolája a „tipográfiai ember" műve és benne a „Gutenberg galaxis" ²⁴ tükröződik. Oktatási rendszereink alapszerkezete a 15-16. században alakult ki: a nyomtatott könyv az a médium és kommunikációs eszköz, amelyik kiformálta és ma is meghatározza működését.²⁵ Az iskola berendezésében és működésmódjában a nyomtatással felerősödött és széles körben elterjedt írásbeliség jellemzői megmutatkoznak: a linearitás, a sorrendiség és elkülönülés. Az osztálytermekben a padok és az ülőhelyek úgy vannak elrendezve, mint a betűk egy könyvlapon. Ez a fizikai elrendezés gátolja az informális szóbeli kommunikációt, hiába tartózkodnak a résztvevők ugyanabban az akusztikus térben. Az osztálytermek különálló, jól definiált egységek, amelyekben a gyerekek korcsoportok szerint válogatva és elkülönítve tevékenykednek. Az iskolában manifesztálódik a könyvnyomtatást követő évszázadokban kialakult információs rendszer, amely a társadalmi szerepek és helyzetek által determinált, korlátozott információ-elérése épült. Ebben az új információs rendszerben a gyermekek információs világa és kommunikációs környezete jelentősen különbözött a felnőttekétől.²⁶ A gyermekkor mint különleges életszakasz, és az iskola sajátos, elkülönült információs világa kölcsönösen feltételezik egymást. Az iskolában „az információkhoz való hozzáférés, hozzáengedés fokozatosan történik, az információk lineárisan, szabályozottan áramlanak, hierarchikus rendben, a tanártól a sorban ülő gyerekek felé." ²⁷ Az iskola és a felnőttek ellenőrzik a tudástartalmakat, és a megszerzésükhöz szükséges képességek (olvasás, írás, számolás) elsajátítását is. Az iskola konzervatív jellege egészen mostanáig annak az alapvető társadalmi igény betöltésének köszönhető, hogy a modern társadalmak munkamegosztása specializációt jelent és ennek megfelelő kvalifikációkat igényel. „Az iskola... a mobilitás csatornája, és az a feladata, hogy a népességet szétválogassa a munkamegosztásban betöltendő hely szerint." ²⁸

23: Meyrowitz, Joshua: Taking McLuhan and „Medium Theory" Seriously: Technological Change and the Evolution of Education In: A „Technology and the Futur of Schooling", (NSSE, The University of Chickago Press Chicago, Illinois 1996)"

24: McLuhan alkotta kifejezések, 1962-es könyvének címében jelentek meg először: The Gutenberg Galaxy: The Making of Typographic Man.

25: Az újkori pedagógiát meghatározó alapvető művében Comenius is a nyomtatás metaforát használja az iskola funkcióinak értelmezésére és az új didaktika szerepének a leírására: „Maradjunk meg azonban a nyomdászmesterségről vett hasonlatosság mellett, és fejtsük ki összehasonlítás útján bővebben is, hogy mi is a pontos szerkezete ennek az új módszernek, hogy kitűnjék, hogy szinte ugyanazon mód szerint lehet a tudományokat az értelembe vésni, , mint amilyennel kívülről teleírjuk a papírlapokat .......a didaktika ezen új módszerét igen találóan nevezhetjük - a nyomdai szakkifejezésre utelve - didachographiának........ A tanítványok jelentik a papírlapokat, kiknek lelkét a tudományok képleteivel kell televésnünk. A betűk a tankönyvek és a többi e célból készült eszközök, hogy ezeksegítségével könnyű munkával vésődjenek a tanulnivalók az értelembe. A nyomdafesték a tanító élő szava, mely a felfogott dolgokat a a könyvekből a tanuló elméjébe viszi át. A sajtó pedig az iskolai fegyelem, amely mindenkit felkészít és arra hajt, hogy a tudást magába szívja."

Comenius: Didactica Magna. Seneca Kiadó, Pécs, 1992. 277. o.

26: A gyermekek különleges és a felnőttek világától elkülönült szocializációja, a gyermek - és felnőttvilág megkülönböztetése - mint több szerző kimutatta - történelmi képződmény, és a könyvnyomtatás évszázadaiban alakult ki. Aries, Ph.: Gyermek, család, halál, Budapest, 1976.; Postman, N.: The Disappearance of Childhood: Redefining the Value of School. N.Y., Vintage Books, 1994.,

27: Meyrowitz, J. I. m. 93. o.

28: Buda Mariann: Minőség és szelekció, Educatio, 1999/4.