Az információszerzés során valamilyen külső energia, vagy állapotváltozásról szerzünk be jeleket. Az információszerzők érzékelőből és átalakítóból állnak. Elsőként az információszerző eszközökkel foglalkozunk részletesen. Ezeknek az eszközöknek az a feladata, hogy a környezetből érkező jeleket az ember számára feldolgozhatóvá, ill. továbbításra, gépi feldolgozásra alkalmassá tegye. Tekintettel arra, hogy az ismeretszerzési folyamatban az audiovizuális közlés a domináns - így a hallási és a látási információk játszanak szerepet -, a következőkben csak a kép- és hangátalakítás eszközeivel foglalkozunk. Azonban ne feledjük, hogy az információ lehet hőváltozás vagy kémiai energia állapotváltozása is. Az interaktív virtuális valóságot megjelenítő technikákban már ezeket az állapotváltozásokat is alkalmazzák.

Az auditív információszerző eszközök közé tartoznak a mikrofonok, míg a vizuális információszerzők körét a foto- és videokamerák, szkennerek, valamint az egér és a billentyűzet alkotják. Részletesebben:

- hangbemenet (mikrofon, rádió, audio magnetofon, CD, szintetizátor, keverőpult, stb.)

- képbemenet (szkenner, digitális fényképezőgép, adattárolók memóriakártya, CD, WEB-kamera)

- videobemenet (analóg és digitális videomagnetofon, analóg és digitális kamera, tv, DVD)

- a fentieket együttesen tartalmazó bemenetek, például internet adta lehetőségek

Más csoportosításban források lehetnek:

- papíralapúak: listák, rajzok, képek, kódok leolvasása

- celluloid alapúak: filmek (35mm, 8 mm, S8)

- analóg jeleket hordozó adathordozók: szalag, LP-diszk

További, vezérlést szolgáló bemeneti információk:

- vezetékes vagy vezeték nélküli: klaviatúra, egér, fényceruza, jelek, távirányító, érintés, műszerjelek, elektronikus adatátvitel, üzenetek