Az információ definíciójának sokfélesége, eltérő értelmezése bonyolulttá teszi az információtörténet, információs társadalom, információmenedzsment, információháztartás, et.c., fogalmak értelmezését is. Nem csak a különböző kutatási területek használnak eltérő értelmezéseket, hanem az azonos területeken belül sincs mindig következetes szóhasználat. Ahhoz, hogy átlássuk ezt a bonyolult helyzetet, tudnunk kell, hogyan használják az információ fogalmát, és ha lehetséges, azt is, miért alakultak ki a specifikus jelentések. Egy fontos lépés efelé az, hogy megértsük az információ történelmét, vagyis hogy miért használták így az információt a múltban. Egy átfogó, nem részletekbe vesző történelmi áttekintés fontos hátteret biztosíthat ahhoz, hogy átlássuk az információ ma használatos jelentéseit és értelmezéseit is; nemcsak a tudomány területén, de a hétköznapjainkban, és végül is az egész társadalomban. Természetesen más megközelítés is lehetséges, mint az ontológiai és az ismeretelméleti vizsgálódás, de ezt gondoltam fontosnak e kurzus hallgatóinak.

Az Amszterdami Egyetem kutatójának, Vreeken-nek, 2005-ben publikált modellje⁶ azzal a megfigyeléssel kezdődik, hogy az információ jelentése szorosan kapcsolódik az őt kísérő tudáshoz (ismeretelmélet, episztemológia) és a valósághoz (lételmélet, ontológia). Ezeknek az összetevőknek, vagy változóknak a segítségével lehet megkülönböztetni az információ eltérő jelentéseit a történelme folyamán. A változók és a történelmi időszakok alkotják a két tengelyét annak a mátrixnak, amelyet a szerző az információtörténelem modelljének nevezett el. A függőleges tengely jelzi a fontos történelmi időszakokat, melyek során az információ jelentése eltért, a vízszintes tengely jelzi az információ kapcsolatát a lételmélettel és az ismeretelmélettel. A történelmi korokat tartalmazó függőleges tengely, számos forrásra támaszkodva (pl. Capurro & Hjorland 2003, Peters 1988) a következő periódusokat, korszakokat különbözteti meg az információ történelme során:

 

Korszak
Név	Korszak ideje
Latin korszak	Kr. e. 1. sz. - Kr. u. 11. sz.
Skolasztikusok	12-16. sz.
Az újkor kezdete	18-19. sz.
Az állami bürokrácia	19. sz.
A modern információs társadalom kezdete	a 20. sz.-tól napjainkig
Reakció a modernizmusra	a 20. sz. végétől napjainkig

Függőleges tengely: a történelmi korok

 

Az időbeli határok az egyes korok között vitathatóak, de részben azért született ez a megoldás, hogy az egyes korok között ne maradjanak ki üres időszakok, illetve ne legyenek átfedések sem. A korszakok az információ-történelem szempontjából lényegesek. Ez azt jelenti például, hogy az információ skolasztikus értelmezése volt a domináns a 16. század végéig. Egy másik észrevétel lehet, hogy az egyes korokban is változott az információ jelentése. Az egyes korok kezdetekor az információ értelmezése nem hirtelen változott, jelentése fokozatosan alakult át, leginkább azért, mert maga a kontextus változott fokozatosan. Történt néhány fontosabb „esemény", melyek nagy hatást gyakoroltak az információ jelentésére, például Descartes tanainak a megjelenése, vagy Shannon Információ elmélet c. publikációja 1948-ban, de ezeknek a hatása sem évek, hanem inkább évtizedek alatt nyilvánult meg. Nyilvánvaló, hogy ez a hat korszak csupán egy átfogó történelmi összegzést nyújt az információ jelentéséről. Ez azt jelenti, hogy például nem foghatja át a 20. század összes információval kapcsolatos elméletét.

Az ontológiai és ismeretelméleti kapcsolatokat a modellben a vízszintes tengely reprezentálja. Mind a lételméletnek, mind az ismeretelméletnek fontos szerepet jut az információ fogalmában, vagyis jelentése lételméletileg és ismeretelméletileg is meghatározott. Ezt az erős kapcsolatot a lételmélettel és az ismeretelmélettel már megtalálhattuk az információ latin gyökereinél, ahol az információ feladata az volt, hogy a görög fogalmakat közvetítse, de akár napjainkban is, amikor az információt metafizikai princípiumnak tekintjük, amiként pl. a kibernetikus Wiener is teszi (1961). Az információ mindig szorosan kapcsolódott az éppen uralkodó aktuális lételméleti és ismeretelméleti gondolatokhoz a történelem egész folyamán. Ezek a kapcsolatok teszik alkalmassá arra, hogy különbséget tehessünk az eltérő történelmi jelentések között. A „lételméleti kapcsolat" változó a forma filozófiai fogalmának az értelmében utal az információ jelentésére (pl. Platón ideális formája). Az „ismeretelméleti kapcsolat" változó az információ azon jelentésére utal, mely a tudáshoz kapcsolódik. Az információ jelentése az eltérő történelmi időszakokban más-más formai és tartalmi folyamatokat is jelent. Időnként a lételméleti kapcsolat válik fontosabbá, majd máskor az ismeretelméleti.

Egy másik lehetséges változó, mely jelezheti a különbséget az információ egyes történelmi jelentései között: a használatának a hatóköre. Gondolhatunk például az egyes tudományterületekre, ahol mindegyiknek megvan a saját vizsgálati tárgya, és a saját információs fogalmai. De nem maga a tudomány tárgya az, ami meghatározza az információ észlelését, hanem a hozzáállás lételmélethez és az ismeretelmélethez. Ugyanez az érvelés alkalmazható a szemiotikai rétegekre, ahol az információ (helyesebben jel) eltérő szerepet játszik. Bár az információ jelentését nem lehet különválasztani a használatától, változónak mégsem megfelelő. Ez nem jelenti azt, hogy a használatának a hatóköre nem fontos az információ jelentése a szempontjából. Mivel fontos, azt kell tehát megvizsgálni, hogy hogyan és hol használták az információt az eltérő történelmi korokban; így megkaphatjuk a szükséges háttérismeretet ahhoz, hogy megérthessük a történelem lételméleti és ismeretelméleti vonatkozásait.

Megint egy másik lehetséges változó a „folyamat" és a „dolog" közötti megkülönböztetés, Buckland (1991) ezt a megkülönböztetést a folyamat és az entitás között teszi. A következő fejezetben kitűnik, hogy az információ jelentése eltolódik a folyamat és a dolog szempontjából. Azonban ezek a folyamatok és dolgok kapcsolódnak a lételmélethez és az ismeretelmélethez, így ezek szükségtelen változókká válnak. Az utolsó lehetséges változó lehetne a tapintható és a nem tapintható közötti megkülönböztetés, azonban az, hogy mi tapintható és mi nem, már a lételmélet határain belül van, így ez a megkülönböztetés „csupán" másodlagos lesz.

Így a lételméleti és az ismeretelméleti kapcsolat tekinthető a 2 legmegfelelőbb változónak, amely láthatóvá teszi az információ jelentései közötti különbségeket. Ezek a változók alkotják a modell vízszintes tengelyét.

 

Információ jelentése

Lételméleti kapcsolat a. Az anyag alakításának folyamata b. A forma

Ismeretelméleti kapcsolat a. Az értelem alakításának folyamata b. Tudáshoz való viszony

Függőleges tengely: lételméleti és az ismeretelméleti kapcsolat

 

Nyilvánvaló, hogy az információ lételméleti és az ismeretelméleti kapcsolata egymáshoz is kapcsolódik. Általánosságban ez a helyzet, hiszen ahogy a valóságot érzékeljük, kapcsolódik ahhoz, hogy a tudás erről a valóságról megszerezhető-e vagy sem. Megfontolva az információ kapcsolatát az anyaggal és az értelemmel, a kapcsolat a lételmélet és az ismeretelmélet között még nyilvánvalóbb, ha az értelmet anyagként érzékeljük. Másfelől ha az értelmet és az anyagot szigorúan különállónak tekintjük (például az újkor kezdetén), akkor a két változó kapcsolata kevésbé nyilvánvaló.

Az információ használatának a módja, vagyis az, hogy milyen jelentéseket „adunk" neki, befolyásolja a viszonyunkat a világhoz és magunkhoz, különösen, ha a világot az információ alapján határozzuk meg, mint oly sokan napjainkban. De ez működik az ellentétes irányban is: egy bizonyos világnézet a maga számára megfelelő információt igényel. Az információ jelentése úgy alakul, ahogyan mi látjuk a világot, vagy ahogyan láttatni akarjuk. Röviden, az információ jelentését meghatározza kapcsolata a lételmélettel és az ismeretelmélettel.

 

 

6: Vreeken, A. (2005). "The History of Information: Lessons for Information Management," University of Amsterdam, Netherlands . Sprouts: Working Papers on Information Systems, 5(2). http://sprouts.aisnet.org/5-2