A szorgalom és a jó képességek eredményezhetnek mondjuk kiváló tanulmányi eredményt, vagy jó teljesítményt valamilyen területen, de önmagukban nem elegendőek; a tehetség több ezeknél. A szakemberek és a laikusok egyaránt úgy tartják, hogy a tehetség legfontosabb ismérve mégis az alkotóképesség, a kreativitás.

Mi jellemzi a kreatív embereket? Vagy másképpen: mi teszi lehetővé, hogy a kreativitás az átlagot meghaladó mértékű legyen?

Az evolúció fontos „újítása”, hogy az ember agya nem szimmetrikus; egyfajta munkamegosztás van a két agyfélteke között. Ez még hatékonyabb működést tesz lehetővé. Általában a két agyfélteke szorosan együttműködik, a "munkamegosztás" így fel sem tűnik. De annak érdekében, hogy bizonyos jelenségeket jobban megérthessünk, érdemes külön-külön is szemügyre vennünk őket. A bal féltekénk a "logikus": beszél, de mindent szó szerint vesz; nyelvi eszközök segítségével gondolkodik; elemez, következtet; jól tájékozódik az időben - ezért képes érzékelni a sorrendiséget, a ritmust -, de fogalma sincs az érzelmekről. A jobb félteke a "művész": nem beszél, hanem képekben gondolkodik, nem elemez, hanem az egészet igyekszik megragadni, nem az időben, hanem a térben van otthon. A jobb félteke jól tűri a kétértelműséget, ezért van humora, és vannak érzelmei is.

A kreativitás lényege, hogy mentes a sablonoktól. Az újszerűség, a gondolkodás frissessége, a látásmód, az információk elrendezésének eredetisége tipikusan jobb féltekés sajátosság. A kreatív emberek tehát általában jó humorúak, sőt, játékosak; tele vannak meglepő ötletekkel. Nem szeretik a rutint, a monotóniát, és elutasítják a sablonokat a gondolkodásban, a munkában, sőt, a kapcsolatokban is. Nem lenne tehát nehéz felismerni őket. Sajnos azonban az iskola a maga sajátos működésmódjával a kreativitás ellen dolgozik.