A digitális technika fejlődésével a fotózás területén is új lehetőségek nyíltak. Egyre több területen nélkülözhetetlenné vált a digitális kamerák alkalmazása, mivel a kép azonnal megjelenik, a hibák felismerhetők, korrigálhatók. A jelek számítógépes rendszeren továbbíthatók, nyomdai felhasználása rugalmas. Napjainkban még igen drágák, de vannak olyan szakmai területek, ahol ez a lehetőség végül is gazdaságosabb ráfordítást jelent a digitális technika alkalmazásával. A megfelelő képek, képkompozíciók előállítása továbbra sem nélkülözi a vizuális látásmódot, kreativitást, mivel ezeket nem pótolhatja az elektronika.

Az elektronikus képkészítés egyre nagyobb hatással van a hagyományos fotográfiára, képmegjelenítésre. Okai:

• Elektronikus felvevőrendszernél csökken a nyomdai előkészítés időszükséglete

• A közvetlen képkontroll folytán a hibák azonnal felismerhetők, korrigálhatók

• A digitális kép utómunkálatai a jelenlegi képfeldolgozó szoftverekkel is már jól és gyorsan feldolgozhatók

• A költségek a korlátlan lehetőségek és az ezáltali nagyobb forgalom és bevétel miatt nem magasak.

• A képnyelvi alapismeretek birtokában a kreativitáshoz elengedhetetlenek.

A digitális rendszerű fényképezőgépek, a foto CD

A hagyományos fényképezőgépek és az ezüsthalogenid alapú nyersanyagok fejlesztése szinte már tökéletessé tette a kép minőségét (felbontás, színek, érzékenység stb.), azonban a fotográfiában is tért hódít az elektronika. Napjainkban a kép digitális feldolgozása mellett az elektronikus képrögzítés egyre szélesebb választékával találkozunk.

A KODAK 1990-ben jelentette be a hagyományos kémiai úton készült felvételek digitalizálását, és 1992-ben a PHOTOKINÁN (Köln) az első „aranylemezt” is bemutatták. Az 1990-es évek elején a szakemberek egy csoportja a hagyományos fényképezés alkonyát jósolta, és szinte szlogenné vált, hogy „meghalt az emulzió, éljen a pixel!”.

Napjainkra új korszak kezdődött a fényképészetben a „hibrid” fényképészet kora. Ezt az elnevezést a hagyományos és a digitális rendszerek összekapcsolódása is indokolja, mivel lehetőség nyílt a kép optikai impulzusainak elektronikus jelsorozattá való alakítására már a felvételek készítésekor, vagy később ún. szkenner (scanner) segítségével. Mindkét esetben a végtermék digitalizált kép.

A világpiacon megjelent kamerarendszerek a jelátalakítás elvétől függően a következő típusokba csoportosíthatók.