A nyomdaipar kép- és hangfeldolgozási technológiáját az elmúlt évtizedekben a mikroelektronika és a számítástechnika dinamikus fejlődése alapvetően megváltoztatta. A nyomdatechnikában is elterjedtek az elektronikus képfeldolgozó rendszerek. Ez nem más, mint amikor a képadatokat számítógéppel lehet fel- és átdolgozni. A színbontás korábban elektroncsöves, tranzisztoros és integrált áramkörös technológiára épült. Az 1980-as években jelentek meg a nyomdatechnikában a negyedik generációs színbontók, a digitális színbontók. Később készültek el a képeredeti letapogatására alkalmas, CCD-vel (töltéscsatolt optikai letapogató) működő színbontók.

A képdigitalizálás

Az elektronikus képfeldolgozáskor az eredeti képként szolgálhatnak a dia- és papírképek, elektronikus fényképezőgéppel készített Still Video felvételek, flopi disken vagy CD-n, DVD-n tárolt képek. Az előbbi képeket szkennerekkel lehet az elektronikus rendszerbe beolvasni. A lemezen tárolt elektronikus képeket a számítógép már azonnal tudja kezelni.

Ha a látható képeket egy olyan rács alá helyezzük, amelyen a kép már a tisztánlátás távolságából nem látható, akkor ezt az egységet pixelnek, képelemnek nevezik. Egy pixel képelem 1 byte = 8 bit tárolókapacitást igényel. A képek jellemzői:

Felbontás, (képélesség). A képeredetin az egymástól élesen elváló árnyalatok a letapogatás finomságának függvényében életlenebbé válnak, ill. a vékony, vonalas jellegű árnyalatok összefolyhatnak, eltűnhetnek. Ennek érdekében különböző optikai és elektronikus élességfokozó technikákat alkalmaznak.

Árnyalati terjedelem (denzitás, fedettség). Az elektronikus képfeldolgozásnál a reprodukálandó árnyalatterjedelmet minimum 256 árnyalatlépcsőre (8 bit), ill. ennél is többre szokták felosztani. A legjobb minőségűek a színes fényképészeti képeredetik. A nyomat a képereditenek kb. 54-63%-át képes visszaadni.

Színegyensúly. (A gyakorlatban az optimális képvisszaadáshoz 256 szürke árnyalatra van szükség. Ennek ábrázolásához 8 bitre van szükség). A feldolgozás során a letapogató fejben a képeredeti képpontjáról érkező fénysugarakat szétosztják három sugárnyalábra (RGB). Ezek a színes fénysugarak fényáramerősségüknek megfelelően alakulnak át elektromos feszültséggé, ill. analóg színjelekké. Ezeket az analóg színjeleket a képfeldolgozó rendszer felépítésétől függően digitalizálják.