A rádió nagy előnye, hogy nem helyhez kötött a befogadás, soktevékenység végezhető aközben, ha valaki rádiót hallgat. Ez az előnye sokáig meg fog maradni, hiszen hiába gyors és mobil az Internet használata is, de a legfontosabb érzékszervünket köti le, a szemünket, mely nélkül a térben mozogni, ténykedni lehetetlen. Mindezek mellett a rádió gyors, olcsó, hatékony, könnyen tud reagálni minden változásra és eseményre.

A rádiózás, szemben minden látásra és hallásra egyszerre alapozó médiummal (film, tévé), nem kényszeríti a befogadót teljes passzívitásra. A hallott dolgokat el kell képzelni, így a befogadó rákényszerül képzelete működtetésére a gondolkdásra.

A rádiózás területén is megfigyelhető a szakosodás, a specializáció. Műfajcsaládokon belül is tovább tagolódott a tematikus lebontás. Pl. a zene terén könnyű-, komolyzene, könnyűzenén belül akár korszakonként folytatódott az osztódás.

A rádió megteremtette, és állandóan fejleszti a regionális és lokális rádiózást, sőt, ma már nem ritka az egyszemélyes rádió főleg az Interneten. Ennek a jelenségnek a mozgatója talán összefügghet a „Ha én egyszer kinyitom a számat…” ³⁰ – jelenséggel, vagyis a kisemberek, csoportok szándékaikat, véleményüket így oszthatják meg a „világgal” vagy a címzettekhez így vélik eljuttatni üzenetüket.

A rádiózásban sokkal könnyen megteremthető az interakció. Ha van pl. nálunk mobiltelefon, elegendő technika áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy alkalmattán egy műsor részesei legyünk.