Az on-line „sajtó" az internet elterjedésével egyre inkább polgárjogot nyerve már tömegmédium, hisz a híroldalak napi látogatottsága többszázezres nagyságrendű. A nyomtatott sajtót az olvasottság, a rádiózást a hallgatottság, a tv-t a nézettség, az internetes on-line sajtót pedig letöltések számával jellemezhetjük.

Az írott és az elektronikus sajtóval szembeni nagy előnye rugalmasságán kívül, hogy fizikailag korlátlan terjedelmű lehet. Hátránya, hogy a gyorsaság érdekében gyakran feláldozza a minőséget, sokszor pontatlan, stilisztikailag pedig hibás.

On-line újságírás előnye a nyomtatotthoz - ahol a nyomdai átfutási idő hosszú - és a hagyományos elektronikushoz - ahol a műsorrend gátolja az azonnali elérést - képest kétségtelenül az azonnaliság, melynek mértéke nemcsak az infrastruktúrától, hanem a frissítések gyakoriságától is függ.

Az információszerzés egyre decentralizáltabbá vált, kezdetben a nagy hírügynökségek (CNN, Reuters idehaza az MTI) adatbázisát használták, napjainkban ez már kiépített helyi tudósító hálózatok és hírportálok (www.origo.hu, www.index.hu) révén történhet.

Az Internet-használati szokásokhoz (életmód és napirend kutatások alapján) alkalmazkodva történik a frissítés. A munkahelyekről legtöbben 8-12 óra között, odahaza pedig a netezők 18 h-tól neteznek a legtöbben. Állandó rovatstruktúrával rendelkezik és a felület úgy kerül kialakításra, hogy a nyitó oldalról gyorsan lehessen tallózni. Korlátlan belső tartalommal rendelkezhet, melyben menüsorok révén kereshetünk a keresőfelületen, archívumban. Szinte minden hagyományos napi- és hetilap rendelkezik on-line verzióval (Népszabadságnak: www.nol.hu, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap), amelyek azonban nem feltétlenül tartalmazzák 100%-ig azt, amit a nyomtatott verzió, ám sokszor hamarább felkerülnek a netre, mint az újság tartalma a nyomdába kerülne.

Az újságírás új hullámát a webkettőn alapuló új megoldások: a közösségi oldalak (Social networking, Facebook, MySpace, MyVIP, iWiW,), a kép (Flickr, Indafotó, Picasa), videó (YouTube, IndaVideó) és hang fájlmegosztók jelentik.

A blogokon kívül elterjedőben vannak a mikroblogok (Twitter, Jaiku.com, Plurk), valamint a Wikipédia és más wikik (szabadon szerkeszthető ismerettárak) és fórumok.