7.3.4. Az információs társadalom eredete Beniger szerint

James Beniger az információs társadalom eredetének kérdését gazdaságtörténeti, evolúciós és rendszerszemléleti perspektívába helyezte.83 Véleménye szerint az információs társadalom olyan fejlemény, amely a 19. század második felében a gazdaság, a közlekedés, és általában a társadalom irányításában bekövetkezett válságsorozatra adott válaszok eredményeként alakult ki. Az „irányítás forradalma" azt jelenti, hogy az információfeldolgozási és kommunikációs technika alkalmazkodik az anyagfeldolgozás, energiafelhasználás és a szállítás felgyorsulása következtében előállt sebesség- és komplexitásnövekedéshez.84 Az információfeldolgozás és a kommunikáció egyre fejlettebb technológiái további gyorsulást indukáltak; ez a pozitív visszacsatolásokon alapuló folyamat azóta is tart.85

Arra a következtetésre jutott, hogy a mai jelenségek alapvető okainak mélyebb megértéséhez a földi élet eredetéhez kell visszamennünk. Szerinte bolygónkon az első primitív élő szervezetekkel jelent meg az információfeldolgozás képessége.86 A ma változatos formában létező szervezett rendszerek úttörő csoportját - az első olyan nyílt anyagi rendszereket, amelyek sikeresen szálltak szembe az entrópia hatalmával, és képesek voltak szerveződésük információs mintázatának megőrzésére és továbbadására - ezek az egyszerű molekulahalmazok jelentették.

A fizikai univerzum működésének egyik alapvonása, hogy minden magára hagyott összetett, nyílt anyagi rendszer sorsa a szétszóródás (randomizáció): alkotóelemeinek elrendeződése az idő előrehaladtával a legvalószínűbb, azaz a teljesen véletlenszerű eloszlás állapota felé halad. Mégis léteznek olyan rendszerek, amelyek - ezzel az általános trenddel ellentétesen - rendezett struktúrákat alakítanak ki, és képesek annak fenntartására is.

A szervezettségük megőrzésére és továbbadására képes nyílt rendszerek anyagfeldolgozó dinamikus struktúrák, amelyeknek állandó energiaforrásra van szükségük a folyamatos anyagátalakításhoz és -transzporthoz. Az anyag és az energia célirányos feldolgozásához irányításra és szabályozásra van szükség, amely információk felvételével, kiértékelésével és új információk generálásával megy végbe. A szervezettségüket megőrző nyílt rendszerek működése tehát belső állandóságuk, rendezettségük fenntartására és növelésére, a struktúrájukat meghatározó információk továbbadására irányul.

Ennek a célszerűségnek az értelmezésére több magyarázat létezik. A teleologikus felfogás szerint a világban az anyagon túlmutató, az anyag felett álló külső célszerűség uralkodik, és ez az oka a szervezett rendszerek célirányos működésének. A vitalizmus elmélete szerint az élő szervezetekben valamilyen sajátos, nem fizikai jellegű életerő (vis vitalis) működik, amely azokat a szervetlen anyagi világtól alapvetően megkülönbözteti. A természettudományos magyarázat szerint az élő természetben megfigyelhető célszerűség oka mindig valamilyen fizikai formában létező információs rendszer, program, amely nem más, mint „kódolt vagy előre elrendezett információ, ami egy folyamatot vagy viselkedést adott cél felé irányít" 87. Ez utóbbi a célszerűség teleonómiai magyarázata.

Az élő rendszerekben az anyagátalakítást speciális programok irányítják. Az egyes programok az adott rendszer céljaira vonatkozó információkat (referenciaszint) illetve a célok elérését lehetővé tevő információfeldolgozási eljárások algoritmusait tartalmazzák. Beniger megfogalmazása szerint „az irányítás folyamata szükségképpen magába foglalja egy új információ (input) összehasonlítását bizonyos elraktározott mintákkal és utasításokkal (programmal) annak érdekében, hogy a szóba jöhető viselkedések (lehetséges outputok) előre meghatározott halmazából valamelyik mellett dönteni lehessen." 88 A programok tehát az adott rendszert alkalmassá teszik információk kiértékelésére és a kiértékelés eredményének megfelelő döntések meghozatalára. Ilyen tulajdonságokkal csupán az élő rendszerek, a társadalmak, valamint az információfeldolgozó artefaktumok89 rendelkeznek. Beniger ennek megfelelően a programok - és az azok által meghatározott működésmódok négy, egymásra épülő szintjét különbözteti meg.

 

 

83: Beniger, James R:: The Control Revolution. Technological and Economic Origins of the Information Society.Harvard University Press, 1986. Magyarul: Az irányítás forradalma. Az információs társadalom technológiai és gazdasági forrásai. Gondolat - Infonia, 2004.

84: „...az ipari forradalomnak messze az volt a legnagyobb hatása, hogy felgyorsította a társadalom teljes anyagfeldolgozási rendszerét, ezáltal előidézte az irányítás válságát egy olyan időszakban, amikor az információfeldolgozási és kommunikációs technika terén végbement újítások elmaradtak az energiatermelési, illetve szállítási célú felhasználásában bevezetett újításoktól." In: Beniger, J. R., i..m., 686. o.

85: „...a technológia általában önmagában is technológiát szül... az anyag- és energiafeldolgozás terén létrejövő újítások további újításokra teremtettek szükségletet az információfeldolgozási és kommunikációs technológiákban." uo., 37. o .

86: Richard a jelenségre a „replikációs bomba", illetve az „információs robbanás" kifejezéseket használja. Dawkins, R.: Az önző gén. Budapest, Gondolat, 1986.

87: Ernst Mayr definícióját Beniger idézi. In.: Beniger, i. m., 80.

88: Beniger, i. m., 91.

89: Az artefaktum kifejezés mesterségesen létrehozott eszközöket, gépeket, berendezéseket jelöl.