Sokan úgy gondolják, hogy az információs korszak kibontakozásában a második világháborúnak volt meghatározó szerepe. Tény, hogy a háborúban számos olyan, a szó szoros értelmében „életbevágó" probléma merült fel, amelyeknek megoldásához összetett, gyorsan és megbízhatóan működő, vezérelt és szabályozott eszközök, berendezések, rendszerek kifejlesztésére volt szükség. Tudósok hada dolgozott a problémák megoldásán, így a háború végére kirajzolódtak annak a technikai eszközvilágnak a körvonalai, amelyek az információs társadalom technológiai bázisát képezik.^₇₈

Vannak, akik az információs társadalom kialakulásában a háborút követő évtized történéseinek tulajdonítanak kitüntetett szerepet. A teljesség igénye nélkül nézzünk meg ezek közül néhányat!

1945 júniusában egy folyóiratban megjelenik Vannevar Bush „As we may think" című tanulmánya, amelyben az információáradat feletti áttekintés megoldására teljesen új információszervezési eljárást és berendezést javasol.⁷⁹ Ugyanebben az évben készen áll az ENIAC⁸⁰, az első elektronikus digitális számítógép, és novemberben megkezdi próbaüzemét.

Az ENIAC megépítését követően nemcsak a katonai fejlesztés, hanem a tudomány, az ipar és az üzleti élet világának figyelme is a számítógépek felé fordult. A fejlesztések centruma és fő sodra az Egyesült Államokban volt (ez azóta is változatlan), de a világ más fejlett országaiban is hozzájárultak ehhez; máshol igyekeztek a technológia gyors fejlődését követni, és átvenni az újabb megoldásokat. 1946 és 1951 között épül Neumann János irányításával Princetonban, a Magasabb Tudományok Intézetében (Institute for Advanced Studies) az IAS számítógép.

1947-ben a Bell Laboratóriumban William Shockley, John Bardeen és Walter Brattain fizikusok feltalálták a tranzisztort, amely lehetővé tette elektromos impulzusok nagysebességű feldolgozását. 1948-ban jelennek meg az információs technika két alapozó tudományának, a kibernetikának és az információelméletnek - azóta klasszikussá vált - alapművei, Norbert Wiener és Claude E. Shannon munkái. 1949-ben a Szovjetunió elkészíti első atombombáját, és az Egyesült Államokban elindítják a „Whirlwind" projektet.

Ebben az időszakban kezdődött el az öröklődésért felelős molekula, a DNS szerkezetének feltárása, amelynek sikeréről 1953-ban a Nature folyóiratban⁸¹ számolt be a két felfedező tudós, James Dewey Watson és Francis Harry Crick. Csaknem egy időben kezdődött tehát az a két fejlődési folyamatsor, amely a 21. század küszöbére az emberiség jövőjét erősen determináló tényezővé vált: az informatikai forradalom és a molekuláris genetika kibontakozása. A számítógépes forradalommal párhuzamosan bontakozott ki a molekuláris biológia forradalma: a DNS alapszerkezetének felismerése után 50 év sem telt el, és sikerült meghatározni az emberi génkészlet teljes összetételét, az öröklődésért, az emberi „minta" kibontásáért, működtetéséért felelős kódot. Azt is lehet mondani, hogy két kód, két egymástól eltérő, mégis egymással lényegi kapcsolatban álló információs rendszer került akkor az érdeklődés középpontjába: az öröklődés kémiai szerkezetben kódolt molekuláris, kémiai anyagba zárt nyelve és a bináris számjegyekkel kódolt gépi nyelv, a számszimbólumok „anyagtalan" világa.

1956-ban elkészült az első, tranzisztorokkal működő számítógép, 1957-ben Jack Kilby és Bob Noyce feltalálta és szabadalmaztatta az integrált áramkört. 1957-ben a Szovjetunió mesterséges bolygót bocsátott föld körüli pályára, a Szputnyikot. Amerikában már 1956-ban meghaladta a fizikai dolgozók számát az ügyviteli, információs, illetve a szolgáltató ágazatokban dolgozók száma. A telekommunikáció területén is forradalmi változások játszódtak le, 1962-ben felbocsátják az első távközlési műholdat (Telstar-1), gyors ütemben épül ki a globális kommunikáció infrastruktúrája.

Az felsorolt példákból látható, hogy azokban az években fontos, a korszakváltást előkészítő, elindító események történtek, alapvető felfedezések születtek, és olyan gondolatok, tudományos elméletek fogalmazódtak meg, amelyek az információs társadalom tudományos-technikai bázisának szellemit hátterét képezik. A további fejlődés szempontjából meghatározónak bizonyult az, hogy a Szputnyik fellövését követően Amerikában a szovjet tudományos-technikai fölénytől való félelem nagy volumenű kutatásokat, műszaki fejlesztéseket indított el. Ezek a fejlesztések vezettek el az internethez, és közvetett szerepet játszottak a személyi számítógép megjelenésében is.⁸²

A tudományos-technikai területre fókuszáló, leszűkítő értelmezéseken túllépő átfogó, a történések társadalmi-gazdasági beágyazódásaira és determinációira is figyelő rendszerszemléletű megközelítések is történtek az információs társadalom forrásvidékeinek kutatása során. Ezek közül James Beniger „eredetelméletét" körvonalazzuk röviden az alábbiakban.

 

 

78: Norbert Wiener és munkatársai légelhárító ágyúk tüzének radarjelekkel történő vezetése megoldásán tevékenykedtek. Herman Goldstine, John Mauchly és J. Presper Eckert vezetésével a pennsylvaniai egyetem elektromérnöki intézetében elektroncsöves számítógépet építettek a lőelemtáblázatok gyorsabb kiszámításához. (A munkába 1944-ben bekapcsolódott Neumann János is.) Alan Turing és munkatársai Angliában ugyancsak elektronikus számológépet konstruáltak a németek titkosított üzeneteinek (Enigma) megfejtésére. A Manhattan-terv megvalósítása során alkalmaztak először gépi keresőrendszert a szakirodalmi adatok, szövegrészek visszakeresésére. (Ez volt az ún. rapid szelektor, az első mikrofilmes keresőeszköz.) Az információszerzés technológiájában is megjelentek új módszerek, például a szövegelemzés. Az ellenség (Németország) sajtójának szövegelemzéséből (content analysis) következtettek politikai és katonai döntésekre. Az eközben itt kialakult, főként szövegstatisztikai eljárások később több társadalomtudományban polgárjogot nyertek; a könyvtár- és információtudományban ezzel a módszerrel határozzák meg a kulcsszavakat, tárgyszavakat, amelyeket az indexelésre használnak.

79: Bush, V.: As we may think. In: Atlantic Monthly, 176, (1), 101-108. 1945.

http://www.theAtlantic.com/atlantic/atlweb/flashbks/computer/bushf.htm

80: Electronic Numerical Integrator And Computer.

81: Watson, J. D.-Crick, F. H. C.: A Structure for Desoxyribose Nucleic Acid. In: Nature, April 25. 195, London.

82: Ennek a folyamatnak a részleteit a köny 2. fejezetében tárgyaltuk részleteiben.