Az emberi történelem korszakait, a társadalomfejlődés folyamatának egyes szakaszait gyakran illetik olyan jelzőkkel, amelyek az adott társadalmi formáció domináns technológiájára, a gazdaságban használt eszközökre, illetve anyagokra, a gazdasági tevékenység vagy a kommunikáció jellemző és jellegzetes formáira utalnak. A régészek, történészek, társadalomkutatók a társadalomfejlődés kezdeti szakaszait illetően beszélnek többek között oldován⁵⁹, acheuli⁶⁰ és moustier-i⁶¹ iparról, kőkorszakról, ezen belül paleolitikumról,⁶² mezolitikum­ról⁶³ és neolitikumról⁶⁴ majd bronzkorszakról és vaskorszakról. Az ősi, vándorló, törzsi csoportosulásokat halász-vadász-gyűjtögető társadalomnak, a letelepedett és földművelő ember világát agrártársadalomnak nevezték el. A 18. század végétől kezdődően az ipari forradalom következményeként alakult ki az a gazdasági-társadalmi formáció, amelyet ipari társadalomnak nevezünk.

Az eddigi történelmi fejlődés során a mindenkori új társadalmi formáció általában nem terjedt ki egységesen az egész világra, hanem szerves fejlődés eredményeként néhány helyen bontakozott ki és bizonyos országokra, régiókra, illetve kontinensekre korlátozódott.⁶⁵ Természetes az is, hogy a megváltozott társadalmi működésmódot jellemző új akcióformák, aktivitások mellett a korábbi periódusok domináns tevékenységei még jelen vannak a társadalomban, de jelentőségük csökken, szerepük is részben módosul (pl. vadászat mint luxushobbi, halászat mint kedvtelés, földművelés mint kikapcsolódás).⁶⁶ A megelőző társadalmi formákban ugyanakkor megtalálhatók a későbbiek kezdeményei, előfor­mái is. (Ha nem így lenne, nem is alakulhatnának ki az új formációk.) Különösen igaz ez az információs, illetve tudásalapú társadalomra: voltaképpen minden emberi társadalom tekinthető információsnak és tudásalapúnak is.

Az ipari társadalom kibontakozásával egy olyan társadalomfejlődési szakasz kezdődött el, amely sok vonatkozásban ma is tart, bár számos, markáns transzformáción ment keresztül.⁶⁷ Ennek az átalakulássorozatnak a következtében először az anyag, majd az energia, napjainkban pedig az információ fogalma került a közfigyelem fókuszába, és nyert új értelmezést.

 

 

59: Az ember technológiai tevékenységének első szakasza, a korai őskőkorszak, amelyet az első homólelőhely, a kelet-afrikai Olduvai-szakadékvölgy után oldován iparnak neveztek el.

60: A franciaországi Saint-Acheul lelőhely után acheuli iparnak nevezték el ezt az eszközkészítő kultúrát, amelynek művelői egy újabb, a habilisnál nagyobb agytérfogatú faj, a Homo erectus egyedei voltak.

61: A paleolitikum középső szakaszát a dél-franciaországi La Moustier lelőhelyről elnevezett Moustier-i kultúra jellemezte. A moustier-i ember maradványaira először 1856-ban bukkantak a németországi Neanderthalban.

62: Őskőkor.

63: Átmeneti kőkorszak.

64: Újkőkor, csiszolt kőkorszak.

65: „...az új társadalomtörténeti szakasz mindig centrum-területre vonatkoztatott, amit az alacsonyabb szinten rekedt társadalmak fognak körül." Z. Karvalics László: Az információs társadalom keresése, Infonia - Aula, 2002. 93. o.

66: „Az indormációs korszak vízszintes metszetébe ...beletartozik az ipari szféra, ...a néhány százalékos agrárszféra, sőt a gomba, a vadon termő növények és a vadhús ill. a hal megszerzésének a legkorábbi időkre visszautaló aktivitásformái is..." Z. Karvalics László, i. m., 93-94.

67: A társadalomtudósok véleménye eltérő annak a megítélésében, hogy a folytonosság vagy a teljesen új minőség jellemzi korunkat az ipari társadalom korábbi szakaszaihoz képest. Ebben a jegyzetben azt a felfogást képviseljük, hogy a 20. század végére az ipari társadalom olyan átalakulásokon ment keresztül, amelyek indokolttá teszik, hogy új társadalmi-gazdasági formációnak tekintsük.