11.3.2. Az elektronika kora: 1940 -

Ez a korszak az audiovizuális médiumok, a film, a rádió, a televízió kiteljesedése, a kábeltelevízió és a műholdas közvetítés, a mágneses, és a digitális kép-, és hangrögzítés, a kazettás magnó, a képmagnó, a lézerképlemez, a sztereotechnika, a mini-, és mikroszámítógépek, a mobiltelefónia, a multimédia, a számítógépes hálózatok, az Internet kora. Jellemzője a média-konvergencia, amelynek hajtóereje az informatika, és a digitális információs és kommunikációs technológiák térnyerése mindenütt.

Az elektronikus korszakon is - terjedelmi okok miatt - kénytelenek leszünk átszáguldani, bár ennek jelentősége mai kor embere által szinte még felfoghatatlan. Az „elektronikus" jelző, kizárólag az információs technológia aspektusát tükrözi, hiszen az egyszerű és bonyolult mechanikus és elektromechanikus gépek, szerszámok és technikai megoldások ebben a korban is nélkülözhetetlenek.

A sokáig legnagyobb hatású eszköz és médium, a televízió már létezik, a film színes, a mozi és az oktatófilm fénykorát éli, a rádió általános a családoknál. A kísérleti televíziós színes adás 1951-ben kezdődik az USA-ban, ott indul be először a kábeltelevízió is, szintén az 1950-es években, melyen eleinte a kereskedelmi társaságok sugároztak előfizetőiknek. Magyarországon már 1919 óta folytak televíziós kísérletek. Mihály Dénes 30 soros állókép tévéközvetítését mutatta be ekkor Budapesten. Rendszerét a német posta 1924-ben középhullámú tévéátvitelre használta.

 

97. kép: Mihály Dénes (1894 - 1953) a TELEHOR készülékkel

 

A Magyar Televízió 1954-ben kezdte kísérleti adásai sugárzását, hivatalosan 1957. május elsején indult. Kezdetben a műsorok zöme élőben ment vagy filmre készült (más képrögzítési technológia akkor még nem volt). A televízió ebben a korszakban közösségi esemény: egy készülékkel rendelkező családnál gyűltek össze a szomszédok a tévé nézésére. http://mek.niif.hu/02100/02185/html/516.html

A kábel TV Európában csak az 1980-as években nyer teret, bár a kábeltelevízión tisztább, élesebb képet lehet venni, és szélesebb programválasztékot kínál, mint a rádióhullámos televíziós adás. A kábeltelevízió néha egyben műholdas televízió is, ugyanis a programokat sokszor műholdon keresztül sugározzák a helyi központokba, ahonnan aztán kábeleken keresztül kerülnek a lakásokba. Az 1990-es években más televíziós rendszerek is kialakultak. Ide tartozik például a mikrohullámú televízió, amely rövidebb távolságokra 60 csatornát tud sugározni, a nagyfelbontású televízió, melynél a képernyő 1200 vonalra van felbontva, és a kis, otthoni műholdas sugárzás. Ez utóbbi esetében a televíziós társaságoknak kódolnia kell a műsort ahhoz, hogy azt csak a dekóderrel rendelkező előfizető vehesse.

Kevésbé ismert, hogy a színes televízió, a mikrobarázdás hanglemez és a képmagnó elődjének, az EVR (electro video recording) rendszernek a kifejlesztője Goldmark Péter Károly (Budapest, 1906.- Port Chester, 1977.) magyar származású amerikai mérnök, fizikus, a nagynevű Gábor Dénes munkatársa.

 

98. kép: Goldmark Péter Károly (1906 -1977) magyar származású amerikai mérnök

 

A háború után ő tökéletesítette a színes televíziós eljárást: olyan, egész Észak-Amerikára kiterjedő hálózatot dolgozott ki, amely lehetővé tette a sajtóanyagok, és a filmszínházak műsorának továbbítását, és amelynek segítségével megvalósíthatta a széleskörű televíziós távoktatást. Nevéhez fűződik a "hosszan játszó" (LP), azaz a mikrobarázdás hanglemez kifejlesztése 1948-ban, valamint a televíziós képek "konzerválási" eljárásának kidolgozása. Az EVR, vagyis Electronic Video Recorder (elektronikus képfelvevő) filmszalagokon elektronikusan tárolta a képet és a hangot, fekete-fehér prototípusát 1969-ben mutatták be. A Sony 1971-ben bemutatott videókazetta-formátuma azonban olcsóbbnak bizonyult, így végül ez terjedt el. Az 1970-ben útnak indított Apollo-10 űrhajó utasai az általa készített miniatürizált színes tv-felvevőt használták a holdexpedíció során. A második világháború alatt haditechnikai kérdésekkel foglalkozva, megoldotta a német radarkészülékek zavarásának kérdését.

2. hang: A számítógép 6 évtizede 1.rész

3. hang: A számítógép 6 évtizede 2.rész

A II. világháború felgyorsuló eseményei általában egyre hatékonyabb fejlesztést sürgettek a híradástechnika, és a számítógépek területén is. Az USA Hadügyminisztériumi tisztjének, a matematikus Herman H. Goldstine-nek a támogatásával 1943-1946 között a Pennsilvániai Moore Kutatóintézetben John P. Eckert jr. (1919-1995) és John W. Mauchly (1907-1980) megépítették a világ első elektronikus számítógépét, az ENIAC-ot.

 

99. kép: ENIAC - az első programozható, elektronikus, digitális számítógép

 

Az Electronic Numerical Integrator and Computer első változata 18000 elektroncsövet, 10000 kondenzátort, 70000 ellenállást tartalmazott. Tömege több mint 30 tonna volt. A gép mintegy 70 m2 területet foglalt el, hossza 30 m, magassága 3 m. Az ENIAC építési munkáinak vége felé csatlakozott a fejlesztő csoporthoz a huszadik század egyik legnagyobb tudósa, a magyar Neumann János (1903-1957), akinek életéről és munkásságáról kötetetek szólnak. http://www.kfki.hu/tudtor/tudosok/neumann.html Az ENIAC-ot 1947-ben átalakították a Neumann-elvek szerint, így működött 1955-ig. 1946-ban Eckert és Mauchley közös társaságot alapítottak és megépítették a BINAC-ot. (Binary Automatic Computer - univerzális számítógép), amelyet 1950-ben helyeztek üzembe. 1947-től kezdték el építeni az UNIVAC-ot. (Universal Automatic Computer - univerzális automatikus számítógép). Először ennek a gépnek továbbfejlesztett változata került nagykereskedelmi forgalomba.

 

100. kép: Neumann János (1903-1957) matematikus, a számítógép „atyja"

 

A következő gép, amelynek logikai tervezésében Neumann döntő szerepet vállalt, az EDVAC (Elektronic Discrete Variable Automatic Computer, vagyis elektronikus, diszkrét változós automatikus számítógép). A gépet a Pennsylvania Egyetem Moore Intézetében építették meg. Sokan járultak hozzá a mai, modern számítógépek létrejöttéhez, de a magyar Neumann Jánosnak vannak talán a legdöntőbb érdemei. Az elektronikus digitális számítógép Neumann elveinek megfogalmazása ugyanis új korszakot nyitott a világ technológia-fejlődés történetében, amely a számítógépek, a számítástechnikai kultúra egyre gyorsuló ütemű elterjedéséhez vezetett. Neumann a "First Draft of a Report on the Edvac" című, 1945-ben megjelent művében írta le azokat az alapelveket, amelyeket azóta a tudományos világ "Neumann-elvek"-ként tart számon:

  1. Teljesen elektronikus számítógép. A gép egyszerre csak egy műveletet végez, de mindezt igen gyorsan.
  2. Kettes számrendszer használata. A tízes számrendszer megfelelt a mechanikus szerkezeteknél, a kettes számrendszert elektronikusan sokkal könnyebb megvalósítani a kétállapotú jelekkel.
  3. Belső memória alkalmazása. A számítógép gyors működésébe nincs értelme emberi erővel beavatkozni, Neumann javaslata szerint a gépbe kell egy belső memória, amelyben a részeredmények tárolhatóak, s így a gép egy bizonyos műveletsort automatikusan is el tud végezni.
  4. Tárolt program elve. A számítások menetére vonatkozó utasítások kifejezhetőek számmal, azaz adatként kezelhetőek. Ezeket éppúgy tárolhatjuk a belső memóriában, mint az adatokat.
  5. Univerzális számítógép. Különböző feladatok elvégzésére nem kell speciális gépeket építeni, Turing-gép.

A Neumann elvek alapján épült fel 1946 és 1949 között Angliában, Cambridge-ben, az EDSAC (Electronic Delay Storage Automatic Calculator - késleltetett tárolású elektronikus automatikus számológép). Konstruktőre az angol számítógép tudós, matematikus Sir Maurice Vincent Wilkes (1913-2010) volt. 1945-ben Neumann a Princetoni Egyetem Felsőfokú Tanulmányok Intézetben (Institute for Advanced Studies - IAS) az elektronikus számítógép-program igazgatója. Ott tervezte és építette meg barátjával és munkatársával, Hermann H. Goldstine-nel közösen az akkori legkorszerűbb IAS- vagy Neumann-számítógépet. Ma is az általa kialakított elven működik a világ valamennyi számítógépe.

Az elektronika korában a digitális számítógépeket 4 generációba soroltuk.
http://www.sci-tech.hu/abacus-notebook.sci-tech.hu/00home/02home.htm A digitális számítógépek első generációja a negyvenes-ötvenes évek termése. A számítógépek első generációi közé az elektroncsöves digitális gépeket soroljuk. Ez az időszak 1940 és 1955 közé tehető. Jellemző a lyukkártyák az adatok beviteléhez és külső tárolásához, ill. a rotációs-mágneses tárcsa az adatok és programok belső tárolásához. A programok gépi, ill. asszembler nyelven íródtak. A háború és a háborús kutatások nagy lendületet adtak a számítógépipar fejlődésének. A már említett gépek (ENIAC, EDVAC, UNIVAC, et.c.) mellett, 1943 decemberére készült el pl. a Colossus nevű számítógép, mely a németek Enigma kódoló gépén elküldött üzenetek megfejtésére szolgált. (Összesen 10 db ilyen gép készült, műszaki leírásukat a világ, a haditermékek 50 éves titkosítása miatt azonban csak napjainkban ismerhette meg.) A MARK fejlesztése még az ötvenes évek első felében is folyik. Az első üzleti célra szánt számítógép, az IBM-650 1954-ben készült el, 2200 darabot gyártanak belőle.

A második generációs számítógépek tranzisztorokat, ferritgyűrűs tárakat tartalmaznak. (Jay Forester a MIT-nél 1955-ben dolgozza ki a ferritgyűrűs memóriát.) Ezeknél a gépeknél jelenik meg a megszakítás-rendszer, amelyekkel az előre nem látható eseményeket a számítógépek önmaguk is kezelni tudják. A második generációt az 1950-es és a 1960-as évek közepe közé lehet tenni. Ekkor a lyukkártyák helyett külső tárolóeszközként már mágnesszalagokat és lemezeket kezdenek használni. A számítógép belsejében függesztett mágneses mag válik az elsődleges belső tárolási technológiává. A második generációs számítógépeknél jelennek meg az operációs rendszerek és a magas szintű programozási nyelvek (Pl. FORTRAN, COBOL).

A harmadik generációs számítógépek már integrált áramköröket használnak. Kialakul a multi-programozás és a párhuzamos működtetés, melynek segítségével lehetőségünk van egy számítógépet egy időben több feladatra is használni. A harmadik generációs számítógépek már monitorokat is használnak, valamint felhasználóbarát programozási nyelvet. Előrelépések történnek a távadat-átvitelben is. A harmadik generációs gépek korszaka az 1960-nal kezdődő 2 teljes évtized. Ekkor az egyes különálló tranzisztorokat integrált áramkörök kezdik felváltani. A mágnesszalagok és lemezek teljesen kiszorították a lyukkártyákat, mint külső adattároló eszközöket. A mágnes magú belső memóriákat felváltották a metál-oxid félvezető memóriák (MOS), melyekhez, mint az integrált áramkörökhöz, szilikon chipeket használtak. Haladó programozási nyelveket fejlesztettek ki, mint pl. az 1964-ben Kemény János és Thomas Kurtz által a Dartmouth College-ben kifejlesztett a BASIC nyelv.

 

101. kép: Kemény János György (1926-1992) matematikus, a BASIC nyelv kifejlesztője

 

1963-ban a General Motors és a MIT Lincoln Laboratories kifejleszti a párbeszédes grafikus felületet (DAC-1) „Sketchpad", ezt használták a számítógéppel segített tervezésben (CAD). A Sketchpad program alkalmazta először a fényceruzát, amelyet Ivan Sutherland fejlesztett ki. 1975-ben színre lép Bill Gates és a Microsoft.

A számítógépek negyedik generációját az 1970-es évek közepétől számíthatjuk. Megjelentek a mikroprocesszorok, melyek tartalmazták a memóriát, logikát és a kontrol áramköröket (egy teljes CPU = Központi Feldolgozó Egység) egyetlen chipen. Ez lehetővé tette az otthoni használatra való személyi számítógépek (PC-k), mint az Apple (II és Mac) valamint az IBM PC megjelenését. A Stephen Wozniak és Steven Jobs által kifejlesztett Apple II-t 1977-ben hozták forgalomba. Az első IBM PC-t 1981-ben mutatták be, MS-DOS-szal jelent meg. A gépek már széles skálájú és nagyon széles skálájú integrált áramkörökből (LSIs and VLSICs) épülnek fel. A korábban bevett megoldásokat egyre tökéletesítik. A negyedik generáció jellemzője, hogy a szoftvergyártás óriási méretűvé válik. (Pl. Visicalc, Lotus 1-2-3, dBase, Microsoft Word, stb.) A szoftverek árai elérik, egyes esetekben meg is haladhatják a hardverét.

A számítógépes generációkat illetően, a 80-as évektől, sokak szerint már az 5. generációról is beszélhetünk, bár egy-egy új számítógép generáció kezdőévét még utólag sem egyszerű behatárolni. Az átmenetek nem feltétlenül ugrásszerűek. Az ötödik generációs számítógépek minden bizonnyal a multimédia, a hatalmas háttértárak, a hálózati rendszerek, az Internet világméretű térnyerésének következményei. A Neumann-típusú számítógép elérte teljesítmény csúcsát. Természetesen lehetnek és lesznek is még további fejlesztések, de ezek már nem valószínű, hogy a Neumann-gépeken belül hoznak radikális megújulást. Az áttörést talán az 1993-ban Leon O. Chua és Roska Sándor által bejelentett forradalmian új módszer hozza meg. Az elv lényege az, hogy analóg módon működő, kicsi számítógépek ezreit működtetik összekapcsolva, logikai műveletekkel kombinálva, szemben az eddig elterjedt egy vagy néhány nagyteljesítményű processzoron alapuló rendszerekkel.

A magyar informatikusokról itthon is van mit mondani:

http://www.kobakbt.hu/jegyzet/inftort/inftort.htm

A változások nagyságrendjét méltán hasonlítják az ipari és a mezőgazdasági forradalomhoz. A számítógépek és az Internet exponenciális fejlődésének kiemelkedő, már némi távlatból értékelhető állomásait - összegzésként - a következő, internetes forrásokból szerkesztett, kontrollált időrendi táblázat tartalmazza:

 

1954: Az IBM-nél John Backus vezetésével megkezdik a FORTRAN nyelv kifejlesztését, ez 1957-ig tart.

1955 Jay Forester a MIT-nél kidolgozza a ferritgyűrűs memóriát.

1956: A. Newell, D. Shaw és F. Simon kigondolják az IPL nyelvet (Information Processing Language.)

1956: D.T. Ross kifejleszti az APT-t (Automatic Programmed Tool).

1956: Ifjabb T. J. Watson atyja után elfogadja az IBM elnöki posztját.

1956: John McCarthy megalkotja az MI szóösszetételt /mesterséges intelligencia/ (artificial intelligence).

1956: Az RCA bemutatja a katonai alkalmazásokban bevált a Bizmac számítógépet.

1957: Elkészül a lyukszalagos, „interaktív” Datamation prototípusa.

1958: A NEC-nél megépül az első elektronikus számítógépek: a NEC-1101-es és 1102-es.

1958: Angliában Feranti bemutatja R. M. Kilburn első virtuális memóriával rendelkező gépét, az Atlast.

1958: Frank Rosenblatt a Mark I-hez a CRT-t használva kimeneti egységet épít.

1958: Jack Kilby „Texas Instruments”-jét gyártják először integrált áramkörrel. Magyarország is importál.

1958: John McCarthy vezényletével a MIT kifejleszti a LISP nyelvet az IBM 704-re.

1958: Seymour Cray megépíti az első teljesen tranzisztoros szuper-számítógépet a Control Data cégnél.

1958: Zürichben bemutatkozik az ALGOL, az első IAL (International Algebraic Language).

1959: Az első programcsomagot a Computer Science Corporation árusítja.

1959: Az IBM bemutatja 1401-est. Több mint 10,000 egységből áll.

1959: Az IBM szállítja az első tranzisztoros, számítógépeket az 1620-ast és az 1790-est.

1959: Jack S. Kilby a Texas Instruments cégnél szabadalmaztatja az integrált áramkört.

1959: Megalkotják a COBOL nyelvet a Conference on Data System Languages-nél.

1959: Robert Noyce a félvezetők használatával kifejleszti az IC-k egységes szerkezetének alapgondolatát.

1960: A COBOL nyelv fut az UNIVAC II-őn és az RCA 501-en.

1960: A DEC is gyártja az első kis számítógépet a PDP-1-et.

1960: Az első elektronikus kapcsoló központi iroda működésbe lép Chicago-ban.

1960: Benjamin Curley kifejleszti az első minicomputert, a PDP-1-est, a Digital Equipment Co. -nál.

1960: Control Data Corporation kiadja első termékét, a nagytudású számítógép neve: CDC 1604.

1960: Megjelennek az első cserélhető mágneslemezek.

1961: IBM bemutatja a Stretch computer-t Los Alamos-ban. Ez a tranzisztoros számítógép 64 bites adatátvitelel , ez az első nyolc bit azaz bájt használó számítógép, mely fennmarad l971-ig.

1961: Multiprogramozott üzemmódban fut a Stretch (rugalmas, sokoldalú) komputer. A MIT F. Corbato vezényletével a Time-sharing (időosztást) alkalmazza az IBM 709 és 7090 számítógépeknél.

1962: A Rand Corporation, és az IBM megalkotja az első általános szimulációs nyelvet a SIMSCRIPT-et, melyből a GPS fejlődik ki.

1962: H. Ross Perot megalapítja az EDS-t (Electronic Data Systems) Dallasban.

1962: IBM piacra dobja az 1311-es hordozható lemezt.

1962: Ken Iverson megalkotja az APL programnyelvet. (A Programming Language) a Harvard University és az IBM közös támogatásával.

1963: A General Motors és a MIT Lincoln Laboratories kifejleszti a párbeszédes grafikus felületet (DAC-1) (Sketchpad), ezt használták a száítógéppel segített tervezésben (resulting in computer-aided design (CAD)). Sketchpad használta először a fényceruzát, amelyet Ivan Sutherland fejlesztett ki.

1963: A Tandy megszerzi a Radio Shack-et (9 stores).

1963: Control Data beolvasztja a Bendix Corp. Computer-t.

1963: DEC forgalmazza az első PDP-5-ös minikomputert.

1964: A Control Data Corporation bemutatja a CDC 6000-est, amelyek 60-bites szavakat használnak és párhozamos műveleteket (parallel processing). CDC árulja a 6600-ast, ez az utóbbi évek leggyorsabb számítógépe. Seymour Cray tervezte.

1964: Az IBM bejelenti a 360-as rendszert, ez az első kompatíbilis számítógépcsalád.

1964: Az NCR bevezeti a 315/100-ast.

1964: Honeywell bevezeti a H-200-ast az IBM az 1400-as rendszert tekinti alapnak.

1964: M.R. Davis és T.D. Ellis kifejlesztik a grafikus felületet (Graphic tablet) s Rand Corporation-nél.

1964: Tom Kurtz és John Kemeny megalkotja a BASIC nyelvet (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Language) Dartmouth-ban. A BASIC program az első time-sharing programnyelv.

1965: Az első doktori fokozatot számítógépes tudományokból Richard L. Wexelblat szerzi meg a Penszilvániai egyetemen (University of Pennsylvania).

1965: CDC megalapítja a Control Data Institute intézetet, amely biztosítja a számítógépes képzéseket.

1965: Digital Equipment árulja a PDP-8-at az első minikomputert.

1965: IBM szállítja az első 360-as rendszert, ez az első integrált alaplapú számítógép, vagy más néven harmadik generációs komputer.

1966: Honeywell megszerzi a Computer Control Companyt, a minikomputerek gyártóit.

1966: Scientific Data Systems (SDS) kifejleszti a Sigma 7-et.

1966: Texas Instruments a leggyakrabban használt megbízható kézi számológép.

1967: A.H. Bobeck a Bell Laboratories-nál kifejleszti a buboréktároló.

1967: Burroughs szállítja a B3200-ast.

1967: DEC bemutatja a PDP-10-es számítógépet.

1967: Először nyomtatják a Computerworld magazint.

1968: Gordon Moore és Robert Noyce megalapítja az Integrated Electronics (Intel) Corp.céget.

1968: Joshua Lederberg a Stanfordi egyetemen (Stanford University) elkészíti a Dendral nevezetű orvosi diagnosztikai programot. Az első ilyet kategóriájában.

1968: Univac bemutatja a 9400-as számítógépet.

1969: Az IBM szétválasztja a hardwaret és a softwaret; bevezetik a minikomputer vonalat a System/3-at.

1969: Edson deCastro elhagyja a DEC-et, útjára indítja a Data General Corp. És bemutatja a Nova nevezetű 16 bites miniszámítógépet.

1969: Lockheed Electronics legyártja a MAC-16-ost.

1969: Megrendezik az első nemzetközi MI (mesterséges intelligencia) konferenciát.

1969: Nicklaus Wirth megírja a PASCAL fordítóprogramot és telepíti a CDC 6400-asra.

1969: Az USA hadügyminisztériuma, a Pentagon, úgy alakítja ki a saját belső hálózatát, az ARPENET-et (ARPA = Advanced Research Project Agency), hogy egy esetleges atomháború után is tudjon működni.

1970: Computer Logic Systems legyártja a SLS-18-ast.

1970: Data General legyártja SuperNova nevű számítógépet.

1970: DEC legyártja az első 16-bites minikomputert, a PDP-11/20-ast.

1970: Honeywell elsajátítja General Electric komputerének működését.

1970: IBM legyártja az első 370-es rendszert, a negyedik generációs számítógépet.

1970: Megrendezik az első ACM sakk-komputer versenyt.

1970: Xerox Data Systems bemutatja a CF-16A számítógépet.

1970: A Pentagon által engedélyezett első ARPENET-re csatlakoztatott civil egyetemek: UCLA, Stanford Research Institute, University of California Santa Barbara, és University of Utah.

1971: Az NCR bemutatja a Century 50-et.

1971: Computer Automation bemutatja az Alpha-16-ot.

1971: Floppy disks bemutatkozik betöltve az IBM 370-es kódjait.

1971: IBM bemutatja a 370/135-ös és 370/195-ös (mainframe computers) nagyszámítógépet.

1971: Intel Corporation bejelenti az első mikroprocesszort, az Intell 4004-est, amit Marcian E. Hoff vezette csoport fejlesztett ki.

1971: John Blankenbaker megépíti az első személyi számítógépet a Kenbak I-et.

1971: Sperry-Rand átveszi az RCA számítógép vonalát.

1971: Az Arpanet már 23 gépegységre bővült. Ray Tomlinson kifejlesztette az első E-mail programot, amellyel üzeneteket lehetett küldeni a számítógépes hálózaton részt vevő gépek számára.

1971: Michael Hart elindítja a Gutenberg Project-et, mely céljául tűzte ki, hogy minél nagyobb tudás és minél több könyvet tegyenek ki szabadon kutathatóvá a hálóra. Az első szöveg az USA Függetlenségi Nyilatkozata volt

1972: Az Intel kifejleszti a 8008-as processzort, amely 8 bites.

1972: Elindul a Cray kutatási projekt.

1972: Gary Kildall a Naval Postgraduate Schoo-ban megírja a PL/1-es programnyelvet, az első programozási nyelvet az Intel 4004 mikroproceszorra.

1972: Megalakul a Prime Computer cég.

1972: Októberben megalakult az InterNet Working Group (INWG) az adattovábbító protokollok szabványának egységesítésére. Az Internet több, önálló számítógépes hálózat csúcsszervévé válik.

1972: Márciusban Ray Tomlinson a saját 33-as modellű írógépéről kiválasztja az egyik legkevésbé használt billentyűt, hogy az elektronikus leveleket könnyebben irányíthatóvá tegye. Eredeti elnevezése: at; modern elnevezése: at sign; magyar neve: kukac.

1973: Alain Comerauer a Marseillesi egyetemen kifejleszti a PROLOG nyelvet.

1973: Megrendezik az első nemzeti számítógépes konferenciát (National Computer Conference (NCC)) New York-ban.

1973: Winchester disk drives első bemutatkozása az IBM-nél. A 3340-es modellben használják.

1973: Külföldi összeköttetések az Arpanettel. Elsőként a University College of London és egy norvégiai radarállomás (Royal Radar Establishment = NORSAR). válik a hálózat nem amerikai részesévé.

1974: Az Intel bemutatja a 8080-as, 8 bites mikroprocesszort; számos személyi számítógép használja.

1974: Megalakul a Telenet, az ARPANET első kereskedelmi verziója. Alapítók: Bolt, Beranek és Newman, USA. Vint Cerf és Bob Kahn kidolgozzák a TCP-protokoll alapjait "A Protocol for Packet Network Interconnection" című munkájukban.

1975: A MITS bemutatja az Altair nevű személyi számítógépet, a nevét egy népszerű sorozat a Star Trek (Űrszekerek) egyik űrhajója után kapja. A készlet 397 dollárba kerül amelyben egy 256 bájtos komputer van. A kivitel és bevitel kapcsolókból és lámpákból áll. A terveket Ed Roberts és Bill Gates készítette.

1975: Bemutatkozik a Cray-1 szuperkomputer.

1975: Homebrew Computer Club, az első figyelemre méltó személyi számítógép használó klub létrejön.

1975: Létrejön a Microsoft . Az alapítók Bill Gates és Paul Allen, akik a BASIC nyelvet alkalmassá teszik a MITS Altair PC használatára.

1975: Megnyílik az első számítógép áruház Santa Monica-ban.

1975: Xerox kivonul a (mainframe) nagyszámítógépek piacáról.

1975: Steve Walker megalakítja az első levelezőlistát. Einar Stefferud lesz a kezdetben még igen szabályozatlan lista első moderátora. Maga a lista amúgy a tudományos-fantasztikus írások szerelmeseinek szólt és a kezdeti időkben a legnépszerűbb volt!

1976: A NEC bemutatja a 800-as és 900-as rendszert, mely általános célú (sokféle alkalmazhatóságú) nagyszámítógép.

1976: A Stanfordi egyetemen E. Shortliffe vezetésével kidolgozzák a MYCIN nevű szakértői rendszert, mely a vérben terjedő fertőző betegségek felismerésében segít.

1976: A T/16 az első olyan komputer, mely a hibákat kezeli bemutatkozik a Tandem-nél.

1976: A Zilog bemutatja a Z-80-as csipet.

1976: Perkin-Elmer és Gould SEL bemutatja a Superminicomputert.

1976: Seymour Cray megtervezi és kiadja a Cray 1-et, amely 200,000 freon-csöves IC-t tartalmaz és 100 millió lebegőpontos műveletet végez másodpercenként (MFLOP).

1976: március 26-án II. Erzsébet brit királynő elküldi első elektronikus úton továbbított üzenetét, azaz E-mail-jét a "Royal Signals and Radar Establishment"-ből (RSRE) Malvern városából.

1977: A DEC bemutatja az első 32-bites superminicomputert, a VAX-11/780-at.

1977: Az Apple, Commodore, és a Tandy megkezdi személyi számítógépei árusítását.

1977: Datapoint bemutatja az ARC rendszert, az első helyi hálózati rendszert.

1977: Létrejön az Apple Computer és bemutatja az Apple II személyi számítógépet.

1977: Megnyílik az első First franchise stílusú számítógép áruház a ComputerLand Morristown-ban, a Computer Shack indítja útnak.

1977: A Wisconsin-i Egyetem 100 számítógépes tudósának megépíti a THEORYNET hálózatot Larry Landweber vezetésével.

1978: A számítógép használók köre az USA-ban túllépi a fél milliót.

1978: Megrendezik a COMDEX-et, az első szakmai kiállítást.

1978: Texas Instruments bemutatja a mond és betűzd (Speak-and-Spell) iskolai játék és oktatóprogramot, amelynek jelentőssége a digitális beszéd.

1979: A Source éa a CompuServe on-line információs szolgáltatásokat nyújt.

1979: A Wordstar, a legtöbbet forgalmazott szövegszerkesztő program a PC-re. Melyet a Micropro fejlesztett ki és forgalmaz.

1979: Az Ada programozási nyelvet a CII-Honeywell Bull csoport fejleszti ki Jean Ichbiah vezetésével.

1979: VisiCalc, az első elektronikus táblázatkezelő program a West Coast Computer Faire-nél.

1979: Megalapítják a tudományos vitafórumnak szánt Usenet komputeres világhálózatot az Internet égisze alatt, ahol az azonos érdeklődési körűek csoportokba szerveződhetnek. Alapítók: Tom Truscott és Jim Ellis, a Duke Egyetem két végzőse és Steve Bellovin az Észak-Karolina Egyetemről. Kevin MacKenzie az akkori legnépszerűbb levelezőcsoportban bevezetésre javasolja az e-mail-es rövidítéseket, a smiley-kat.

1980: A Bell Laboratories-ból kikerül az első Microsoft license a UNIX operációs rendszernek., és bemutatják annak XENIX adaptációját.

1980: A Control Data Corporation bemutatja a Cyber 205-ös szuperkomputert.

1980: Az InfoWorld első kiadadásának dátuma.

1980: október 27-én a teljes ARPANET hálózat leállt egy üzeneteket kiíró vírustámadás miatt!

1980:A használatban lévőszámítógépek száma az USA-ban meghaladja az egymilliót.

1981: A Commodore bemutatja a VIC-20-as házi számítógépet (home computer), amelyet több mint egymillió példányban adnak el.

1981: Az IBM betör a személyi számítógépek piacára.

1981: Megalakul a Bitnet a New York-i Egyetemen elektronikus posta- és fájltovábbítás céljából. (BITNET = Because It's Time NETwork) Franciaországban megkezdi működését a Minitel/Teletel-szolgálat a France Telekom jóvoltából. Az Internet időközben 213 host-gépre bővült.

1981:Az Osborne Computer bemutatja az Osborne 1-et, az első hordozható számítógépet.

1982: A Microsoft által forgalmazott MS-DOS rendszert 50 számítógépgyártó teszi az első 16 hónapban. hozzáférhetővé.

1982: Compaq Computer cég megalakul.

1982: Létrejön a Sun Microsystems.

1982: Time Magazine a számítógépet nevezi az év emberének.

1982: Kidolgozzák és bevezetik a TCP-t és az IP-t az adatátvitel "csomagolástechnikáját", miáltal nagy tömegben küldhetők fájlcsomagok. A TCP/IP mind a mai napig élő és működő Internet-szabvánnyá érett.

1983: A Compaq elkezdi első számítógépeinek eladását. Januárban 111 millió dollár bevételre tesz szert.

1983: A Lotus 1-2-3 táblázatkezelő program a VisiCalc helyébe lép a jobb minőségű számítógépeken.

1983: A NEC bejelenti az SX-1 és SX-2 szuperszámítógépeket.

1983: Az USA-ban használatba lévő számítógépek száma meghaladja a tízmilliót.

1983: Bemutatkozik a Cray 2-es számítógép, mely egy billió FLOPs (/floating point operations per second/ lebegőpontos számokkal végzett művelet per másodperc) elvégzésére képes.

1983: január 1-jén a TCP/IP szabvány lesz az Internet egyetemes nyelve. A Wisconsin Egyetem Name Server-t kezd működtetni, hogy az egyre kaotikusabb hálózat könnyebben átlátható nevekkel legyen címezhető!

1984: A Tandy 1000 személyi számítógép lesz az első IBM PC-kompatíbilis számítógép.

1984: Az Apple bemutatja a Macintosh komputert.

1984: Az IBM bemutatja a PC AT-t (Advanced Technology). Az IBM beolvassza a Rolm Corp. Céget, amely majd a távközlési ágazathoz tartozik.

1984: William Gibson megírja a Neurománc című sci-fi regényét, amelyben először szerepel a "Cyberspace" kifejezés. A hálózaton már 1024 host gép van. Bevezetik a domain-nevek rendszerét. (Domain Name System = DNS) A szovjet irányítás a KremlVax rendszer segítségével rácsatlakozik a USENET hálózatra.

1985: Az IBM átadja az új 3090 Sierra rendszert..

1985: Az Information Sciences Institute elkezdi a DNS-ek regisztrációját, a DNS-root szolgáltatást. Március 15-én jegyzik be az első domain-t a Symbolics.com-ot.

1986: A Compaq az első 500-ban. (A gazdasági sikerek listáján.). Bemutatkozik az elsőt Intel 80386-os alapú PC.

1986: A Computerworld kiadja 1000. példányát November 3-án.

1986: A HP bemutatja a Spectrum vonalat a csökkentett utasításkészletű számítógépet. (reduced instruction set computers (RISC)).

1986: A számítógépek száma az USA-ban meghaladja a 30 milliót.

1986: Az Egyesült Államok kormányszerve, a National Science Foundation (NSF) megalakítja a saját NSFNET-jét öt szuperkomputerből, továbbá 56 ezer bit/sec átviteli sebességű hálózatból. Ezzel megkezdődött az Internet lényegét adó tevékenység: a különféle lokális hálózatok közötti kapcsolatépítés. Ekkorra már 5089 host-gépre bővült a hálózat.

1987: A Cray kutatói bemutatják a Cray 2S-t, amely 40%-al gyorsabb a Cray 2-nél.

1987: A DEC bemutatja a Vaxstation 2000 workstation komputert, és a MicroVAX 3500-at, és a 3600-at.

1987: A Sun Microsystems bemutatja az első RISC proceszorral rendelkező munkaállomást.

1987: A Texas Instruments bemutatja az első AI microprocessor chip-et.

1987: Aldus kifejleszti és piacra dobja a PageMakert az IBM PC-re és az azzal kompatíbilis gépekre.

1987: Az Apple piacra dobja a Macintosh II; Macintosh SE; és HyperCard gépeit.

1987: Az ETA Systems bemutatja az ETA-10 szuperszámítógép családot.

1987: IBM bemutatja a PS/2 családot, és a z év végéig, több mint 1 milliót elad belőle.

1987: E-mail kapcsolat Németország és Kína között - az első levelet szeptember 20-án Kína küldte. Hostok száma 10 ezer felett.

1987:Az IBM bemutatja az SAA-t (Systems Applications Architecture).

1988: A Next felavatja azt az újító jellegű munkaállomást, amely az első törölhető optikai lemezt használja elsődleges háttértárolónak. Az IBM engedélyezi a Next grafikus felhasználói interfészét.

1988: A PC csapat ráveszi a Compaq-ot az új EISA szabvány bemutatására, melyet az IBM PS/2 MicroChannel bus-a lecserélésére hoznak létre..

1988: Az IBM 3.6 billió dolláros szerződést köt, megépítik az új generációs légiforgalom irányító rendszert.

1988: Az IBM bejelenti a hosszú ideje várt Silverlake közép kategóriás komputert az AS/400-ast.

1988: Az IBM bemutatja az ES/3090 S sorozatú nagygépes számítógépcsaládot.

1988: Az IBM bemutatja az új mainframe computer operációs rendszert az MVS/ESA-t.

1988: Az Interneten keresztül egy ártalmatlan komputerféreg terjed el, több ezer számítógépet kényszerít térdre.

1988: Cray Research bemutatja a Cray Y-MP-t, a 20 millió dolláros szuperszámítógépet.

1988: Megszületeik az Apollo, az első 3D grafikus alkalamazások céljára szánt szuperszámítógép.

1988: Motorola bejelenti a 88000-as RISC mikroprcesszor elkészültét.

1989: A DEC bemutatja azt a munkaállomást, amely a Mips Computer RISC mikroprocesszorával működik

1989: A Digital Equipment kibővíti a VAX-családot, mellyel belép a mainframe gépek küzdőterébe.

1989: A Grid bemutatja az a laptop számítógépet, mely un. GridPad dal rendelkezik, amely felismeri a kézírást.

1989: A Poqet bemutatja az első zseben hordozható MS-DOS rendszerrel rendelkező számítógépet.

1989: A Seagate megvásárolja a Control Data mágneslemezekkel foglalkozó részét 450 millió dollárért.

1989: A számítógépek száma az USA-ban meghaladja az 50 milliót.

1989: A világon több mint 100 millió számítógép használó van.

1989: Az Apple bemutatja a a régóta várt hordozható Macintosh-t, az elemmel is működő notebook számítógépet

1989: Az Intel bejelenti a 80486 mikroprocesszor gyártását éa az I860 RISC társprocesszort. Minkét chip több mint egy millió tranzisztort tartalmaz.

1989: Bemutatkozik az első 80486-alapú számítógép.

1989: IBM bejelenti az Officevision programot, amely SAA protokolt használ, a PS/2s, PS/2 LANs, AS/400 nagyszámítógépeken fut.

1989: Megérkezik az első EISA-alapú személyi számítógép.

1989: Solbourne Computer bemutatja az első Sun 4-kompatíbilis komputert.

1989: A kapcsolattartás műszaki ügyeleteinek felügyeletére megalakul az Internet Engeneering Taskforce (ETF).

1990: A Digital Equipment bejelenti a hibatűrő VAX komputert.

1990: A Microsoft az IBM, Tandy, AT&T és más cégekkel együtt kidolgozza a szoftverek multimédiás alkalmazhatóságát.

1990: A Microsoft elkészíti a Windows 3.0.-át.

1990: A Motorola bemutatja a 68040-es mikroprcesszort.

1990: A Sun Microsystems kibocsátja a SPARCstation 2 számítógépet.

1990: Az Apple bemutatja a Macintosh legfrissebb szériáját: A klasszikus LC és IISI-t.

1990: Az IBM bejelenti a RISC Station 6000-es családot, mely a legnagyobb teljesítményű munkaállomás.

1990: Az IBM bemutatja a System 390-et (kódnevén a Summitot), amely az 1990 év nagyszámítógépe.

1990: Az IBM piacra dobja a PS/1-et, amely az otthoni és munkahelyi irodák számítógépjeként reklámoz.

1990: Az Intel beindítja a parallel szuperkomputerek gyártását 500 860 RISC mikroprocesszorokkal.

1990: Az NCR leállítja saját nagyszámítógépes (mainfram) rendszereinek fejlesztését, és az Intel 486 és az azt követő mikroprocesszorok fejlesztésével foglalkozik.

1990: Bemutatkozik az első SPARC kompatíbilis munkaállomás.

1990: Cray Research bejelenti legújabb szuperszámítógépét, a Y-MP2E-t; induló ára 2.2 millió dollár..

1990: Beszünteti működését az Arpanet. Amerikai hálózati idealisták megalakítják az Electronic Frontier Foundationt (EFF) a világméretű adatkommunikáció szabadságának a védelmére.

1991: A Bell cég bejegyzési engedélyét kap az on-line információs szolgáltatási piac megnyitására.

1991: A Go Corp. Elkészíti a PenPoint-ot, egy toll vezérlésű számítógép operációs rendszerét.

1991: A Microsoft-tól kigördül a DOS 5.0-s operációs rendszer, melynek óriási sikere van.

1991: A Notebook PC-k divatba jönnek.

1991: A SunSoft, a Sun Microsystem leányvállalata, bemutatja a Solaris-t a UNIX operációs rendszer SPARC munkaállomáson futtatható verziója és a 386-os, 486-os PC-ken is működik.

1991: A Wavetracer bemutatja a Zephyr párhuzamos számítógép rendszert, ez 8192 processzort használ.

1991: Az Advanced Micro Devices bejelenti az Intel 386 csippel kompatibilis, AMD 386-os mikroprocesszort,.

1991: Az Apple elkészíti a System 7.0-s operációs rendszert a Macintosh-ra.

1991: Az Apple piacra dobja a PowerBook notebookot és a Quadra Macintosh PC-t.

1991: Az intel bemutatja a 486SX processzort, melyet alacsonyabb áron kínál mint a 486 csipet.

1991: Bemutatkozik az első általános célú toll-vezérlésű számítógép.

1991: Tim Barners-Lee bemutatja a WWW-t , a World Wide Webet a genfi európai atommagkutató tanácsban (CERN), amely az Interneten belül létesült új hálózat. Általa először sikerül grafikus felhasználói felületekkel is operálni. P. Zimmerman megalkotja a biztonságos azonosításra szolgáló PGP (Pretty Good Privacy) szabványt.

1992: A Compaq bejelenti több új ágát a PC-nek, és meghatározza az ár változások irányát.

1992: A Digital Equipment bejelenti új generációs számítógépét a RISC alapú Alpha komputert.

1992: A Hewlett-Packard piacra dobja a LaserJet 4-es 600 DPI (dots per inch) felbontású lézernyomtatót.

1992: A Microsoft bemutatja a Windows 3.1-et és majdnem 10 millió ember vásárolja meg.

1992: A Microsoft bemutatja a Windows for Workgroup-ot.

1992: A Sun Microsystems piacra dobja az új generációs a SPARCstation 10-es családot.

1992: Az IBM kibocsátja az OS/2-es 2.0-s verzióját, amelyet 1 millió vásárló vesz meg.

1992: Az Intel egy új mikroprocesszort készít Pentium néven, mely az 586-os nevet váltja fel.

1992: Első ízben továbbítanak hang- és képfájlokat a WWW-en. 1 136 000 host-gép van. Az "Internetes szörfözés" kifejezést Jean Armour Polly megalkotja és bevezeti a köztudatba.

1993: A Lotus piacra dobja a Notes 3.0-át.

1993: A Microsoft elkészíti a Windows NT-t.

1993: A Microsoft körvonalazza a Plug and Play és a Microsoft at Work (MAW) elképzeléseit, a Motorola elindítja az első PowerPC mikroprocesszor eladásokat, a Novell kiadja a NetWare 4.0-át.

1993: A Pentium alapú rendszerek árusítása beindul.

1993: Az Apple piacra dobja a Newton MessagePad-et, az első Newton számítógépet, mely személyi asszisztensként működik.

1993: Az EPA's Energy Star Initiative bemutatkozik és a legtöbb PC eladó támogatja a programot, mely a PC-k energiagazdálkodását ellenőrzi.

1993: Az IBM bemutatja az AS/400-as F szériáját.

1993: Az IBM elkészíti az OS/2 for Windows-t, amely Windows környezetben használható.

1993: Az NSF megalapítja az Internic-et az Internet címek megállapítására és további kiosztására. A Fehér Ház és az ENSZ online formában megjelenik az Interneten. ENSZ: http://www.un.org/
Az Internetet több gazdasági vállalkozás és média használja immár 2 056 000 számítógépről. Az első grafikus internet-böngésző, a Mosaic megszületik április 22-én. Később ebből fejlődött ki a Netscape!

1993:Az IBM bemutatja az első workstationst (munkaállomást) PowerPC chippel.

1994: A Macintosh elkezdi a PowerPC-k árusítását.

1994: Az Intel bemutatja a 486DX4-es mikroprocesszort.

1994: Megjelennek az első online ajánlatok, boltok és áruházak. Megkezdi működését az első hálózati rádióadó, az RT-FM, megnyílik az első Cyber-Bank is az Interneten; A gépek száma: 3 864 000.

1995: Márciusban a WWW lekörözi az FTP-t, ezzel a legnagyobb adatforgalom immár a World Wide Web-en zajlik. A többi on-line szolgálat is lehetővé teszi előfizetői számára az Internetre kijutást. Megjelenik a Weben Vatikán-állam. A Sun Computer kifejleszti az Internet programnyelvét, a Javát és május 23-án kiadja. A VRML-szabvány pedig lehetővé teszi 3-dimenziós modellek megjelentetését. Megjelenik a RealAudio szabvány az on-line rádiózás könnyebbé tételéért.

1998: Megalapítják az Internet2 csoportot a vezető hardware- és software-cégek. Céljuk: az Internet sebességének nagyságrendekkel való megnövelése és a forgalmi dugók kialakulási esélyeinek drasztikus lecsökkentése. Az US Postal Service bevezeti az elektronikus postabélyeget. Megjelenik az elektronikus üzleti modell, az E-commerce és beindulnak az első portálok; megjelenik az új, igen tömör zenei formátum, az MP3.

1999: A "dotkom" (értsd: .COM) cégek árfolyama hihetetlen emelkedést visz végbe az amerikai tőzsdén. Bár a meredek emelkedés miatt pár cég túl nagyra nő és tönkremegy, de az internet egyértelműen az egyik legerősebb húzóágazattá lesz a világban. Y2K-probléma: kérdés, hogy a kétjegyű évszámmal írt programok és gépek kibírják-e a 2000. évet. (Y2K = Year 2000)

2000: Egyre olcsóbbá és elérhetőbbé válik a tömegek számára is a világháló. Az elektronikus vásárlások egyre biztonságosabbak, bár a karácsonyi rohamot csak a legnagyobb áruházak bírják áruval. Az év az amerikai "dotkom" cégek jelentős visszaesésével, sőt csődjeitől hangos! Hostok száma: kb. 50 millió.

2001: Magyarországon az internet egyre elérhetőbb és szép csendesen, de folyamatosan egyre nagyobb pénzek áramlanak bele a kommunikációba.

2002: Hazánkban is egyre több alternatív lehetőség jelenik meg, így a klasszikus sávszélességű modem-es hozzáférés helyett az internetezést és a telefonálást egyszerre lehetővé tevő ISDN, valamint a telefonszámlától független, nagyon gyors letöltést kínáló ADSL. Megjelentek a mobilszolgáltatók is az internetes piacon a helyét nem nagyon találó WAP mellett a mobilon keresztüli GPRS-sel is, de egyre több a kábeltelevíziós és a direkt optikai összeköttetés is. A (Fidesz-)kormány egyik utolsó intézkedésével több tízezer pedagógust juttat komoly teljesítményű PC-hez.

2003: A Medgyessy-kormány felülről letöri az internetes árakat és az előző kormányzat által háttérbe szorított Sulinetet igyekszik felgyorsítani. Az ADSL-árak nagy lendülettel esnek lefelé. Január 25-én az SQL Slammer féregvírus lebénítja a világ legnagyobb adatszolgáltató (SQL-) szervereit és a támadás következtében a 13 központi root-szerverből 5 leáll. Hamarosan beindul az adókedvezménnyel is támogatott Sulinet Expressz, melynek segítségével hazánkban nagyságrenddel több számítógép-hardver és szoftver kerül forgalomba, bár eleinte túl sok a bizonytalanság és a probléma, de ez hamarosan megoldódik. A programban való részvételre eleinte a lakosság kb. 50%-a jogosult és kezdetben főleg digitális fényképezőgépek kerülnek forgalomba.

2004: Tovább tart a piaci lendület hazánkban, melyet az előző év végén soha nem látott mennyiségben eladott hardver generált. Nemzetközileg általános a Microsoft fölénye, bár pozícióit némileg gyengíti a szerver-fronton előretörő Linux, valamint a böngészőkben egyre erősödő Mozilla-Opera páros.

2005: A Matáv gyors egymás utánban emeli többször is a sávszélességet. Maga a MATÁV név is eltűnik és Magyar Telekom lesz. A Mozilla több részre bomlik, miután önállósodik a böngészője (FireFox), a weblapszerkesztője (Nvu) és a levelezője (Thunderbird). Komolyan kikezdi az Internet Explorer mindenhatóságát. Maga az IBM is böngészőcserét javasol saját munkatársainak. Egyesül az Adobe és a Macromedia. Az ingyenes internetes telefonálás nyújtó Skype-ot felvásárolja az amerikai elektronikus bolhapiac, az eBay. A nagy Microsoft megjelenteti a Longhorn kódnéven fejlesztett új operációs rendszerének első Béta-verzióját, ami a keresztségben a Microsoft Vista nevet kapta. Magyarországon a Sulinet Expressz folyamatos átszabásaival alaposan lelassul a kezdeti nagy lendület. Az informatikai miniszter felavatja az utolsó modemes internetező szobrát, mivel soha nem látott iramban bővül a nagy sávszélességű internetezők tábora.

2006: Elkezdődik a .eu domain bejegyzése. Hazánkban a választások után Gyurcsány Ferenc bejelenti, hogy a gazdasági megszorítások miatt a Sulinet Expressz év végével teljesen befejeződik. A választások után megszűnik az IHM, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a terület felelőse. Egyre nagyobb népszerűségre törnek az internetes naplók, a blog-ok. A miniszterelnök sok mindent például itt mond el, ami nagyobb teret enged neki, mint ami a híradásokba belefér. Jó egy éves per- fenyegetéses huzavona után a Hírek Média Kft. átadta az általa használt google.hu domaint a Google Inc.-nek, akik eddig kénytelenek voltak a google.co.hu domaint használni. A Magyar Telekom név helyett a T-Com, illetve a T-Online név marad meg a köztudatban.

2007: Megjelenik a Windows Vista, de a hatalmas hardware-követelmények miatt sokan nem szeretik. Ráadásul a megszokott XP-s alkalmazások jó része egyenlőre nem megy Vista alatt, így sokan Vista helyett XP-t kérnek a gépükre. A Corel felvásárolja a Paint Shop Pro-t. Újabb internetes áresés történik, ráadásul egyre jobban feljön a kábeltelevíziós és a mobiltelefonos Internet. A hardware-árak is szépen mennek le, de még mindig komoly beruházás egy új PC. Egyre többen interneteznek hazánkban is. A kormányzati szolgáltatások jó része már Interneten is elérhető.

2008: A Vistát az XP1 megjelenése után kezdik komolyan venni a felhasználók. Komoly áresés történik a mobil-internetezésben is. A laptopok ára is jelentősen csökken.. Megjelenik a Windows SP3, amely az SP2-vel szemben nem hoz lényeges újdonságot. Az Internet Explorer mellett megjelenik a Mozilla FireFox, az Opera és az Apple Safari. Soha nem látott előretörést hoz a vezeték nélküli Internet robbanásszerű fejlődése.

 

« Előző | Következő »