3. Médiaanalízis
E. Dale a médiumkiválasztáshoz a következő jó tanácsot adta:"Ereszkedj olyan alacsonyra a skálán, amennyire csak szükséges a tanulás biztosítása érdekében, de ne emelkedj olyan magasra, amennyire csak tudsz a leghatásosabb tanulás érdekében!"
Médiaanalízis, az illusztrációs támogatási formák meghatározása. Tágabb értelemben a médiakiválasztás az elektronikus megjelenítés változatai közüli a választási lehetőséget jelenti (hipertext, hipermédia, prezentáció multimédia). Esetünkben ezt médianalízisnek nevezzük. Szűkebb értelmezésben az adott tartalomnak legmegfelelőbb médiumot értjük. A későbbiekben a megfelelő tartalomhoz tartozó médiameghatározást médiakiválasztásnak fogjuk nevezni.
[Az eltérő tartalmak adekvát megjelenítései]
A médiakiválasztás meghatározó általános tanuláslélektani szempontok GAGNÉ alapján:
- Az emberi tanulás, ismeretszerzés egyik alapvető mozzanata a szelektív észlelés. Ezért a készítőnek azokat a lényeges jegyeket kell kiemelnie, amelyek elegendőek ahhoz, hogy az észlelés megtörténjen.
- Az emlékezetben tárolás során a vizuális benyomások egy másodlagos kiegészítő emléktárolást tesznek lehetővé.
- Az új tanulást eredményesen befolyásolhatják a régebben tanult ismeretek.
- Az ismeretszerzés hatékonyságát jelentősen befolyásolja az, ha a tanuló tisztában van saját tanulási mechanizmusával.
- A tanulás során motiváció a hajtóerő. Motiváció nélkül csak nehezen megy végbe a tanulás.
A médiaanalízis során sorra kell venni, hogy az egyes üzeneteket mely médiummal és milyen technikával lehet a leghatásosabb módon megvalósítani. Tapasztalatok szerint a szöveges médium felhasználási aránya a leghangsúlyosabb és leggyakoribb. Ezt az állóképi megjelenítők (rajz, illusztráció, ábra, fotó-realisztikus fénykép) követi, majd alacsonyabb mértékben a mozgókép- és hangmédiumok szerepelnek.
A szöveg a multimédia alappillére, bármennyire is úgy gondolnánk, hogy háttérbe szorul egy multimédiában. A szöveg segítségével lehet a legjobban bonyolult fogalmakat, összefüggéseket bemutatni. Tartalmi, esztétikai és navigációs célból egyaránt alkalmazzák. Az írott szöveg kétféleképpen jelenhet meg. Egyrészt görgetősávban, másrészt teljes képernyős üzenetben. A görgetősáv alkalmazása esetén ajánlatos szem előtt tartani azt a tényt, hogy a szövegrészek ugrása miatt a szem gyorsabban kifárad, ugyanakkor gyorsan lehet fejezeteket ugrani a szövegrészekben. A képernyőnyi üzenetek szellősebbek, jobban olvashatók, bár gyakori alkalmazásuk lassítja az előrehaladást.
Az állóképek statikus jelenségeket mutatnak be. Tartósan lehet szemlélni őket. A vonalas ábráktól a színkitöltéses, majd színátmeneteseken át egészen a foto realisztikus hatásúkig terjednek.
A hang előfordulhat, mint bejelentkező szignál, mint narrációs szöveg, zenei aláfestés és atmoszférazaj.
A mozgókép, ill. az animáció az időben lejátszódó folyamatokat, jelenséget mutatja be. Tartalmazhatnak fikciós, dokumentum- és realisztikus hatású üzeneteket egyaránt. Az alábbiakban a tartalmi struktúra és a hozzátartozó optimális médiumokat soroljuk fel.
Az alábbi ábra a különböző tartalomtípusok eltérő tartalmak adekvát megjelenítésére ad példát:
A médiakiválasztás munkalap segítségével gyorsan meg lehet határozni az adott szint tartalmához illő médiumot. Majd a következő ábrán az egyes modulok alkotóelemeihez tartozó médiumokat határozhatjuk meg.
[Idézi Tompa Klára: Információhordozó-fejlesztés a pedagógiai gyakorlatban 41-61. o. OOK, Veszprém.]
[Médiaanalízis mátrixa]
[Katicabogár médiaanalízise]