|
|||
Füst Milán: Pedagógiai
cikkek (Részlet) |
|||
Egy közösen jellemző tulajdonsága valahánynak volt, éspedig
az, hogy mindenekelőtt és mindenekfölött, vagyis
életük minden erejével tanárok voltak.*
Életük egész berendezkedése ennek az eszmének vagy eszménynek szolgálatában
állott. Az egyik szóról-szóra bemagoltatott mindent, no de leckéről leckére
és osztályról osztályra ő is bemagolta naponta, amit feladott. S ez már
maga is mondhatatlanul jólesett nekünk, diákoknak. Amellett az illető
nem is volt ostoba ember, sőt! Ugyan régimódi, de impozáns egyéniség benyomását
tette minden ízében. Hasonlóképpen a többin se lehetett gúnyolódni, egyiken
sem. |
|||