vissza a témakörhöz feladat

Füst Milán: Pedagógiai cikkek

(Részlet)

Nekem fiatalkoromban e téren nagy szerencsém volt, mert engem a gimnáziumban egész kiváló tanárok tanítottak, s ami csodálatos volt: én hajlandó voltam közülük többet is szeretni, holott e tanáraim a legkülönbözőbb tanítási szisztémáknak voltak hívei. S e tényt később tanárkoromban a következőként dolgoztam fel:

Bármily nagy fontosságú kérdés is az, hogy valamely tanár mi-lyen tanítási szisztéma híve, azért mégis elképzelhető, sőt, a tapasztalat is azt mutatja, hogy Módszertani felfogásoka legkülönbözőbb szisztémák szerint is kiváló eredményeket lehet elérni.* Még az egyházi oktatás magoltató módszereivel is. Hány kiváló régi emberrel, kitűnő bíróval, orvossal beszéltem jómagam is, aki elavult tanítási módszerek neveltje volt, és mégis szeretettel és tisztelettel gondolt vissza tanáraira. Min múlott ez? Magam én például mit szerettem e különböző irányzat szerint működő tanáraimban?

Egy közösen jellemző tulajdonsága valahánynak volt, éspedig az, hogy mindenekelőtt és mindenekfölött, vagyis Szakmai etikaéletük minden erejével tanárok voltak.* Életük egész berendezkedése ennek az eszmének vagy eszménynek szolgálatában állott. Az egyik szóról-szóra bemagoltatott mindent, no de leckéről leckére és osztályról osztályra ő is bemagolta naponta, amit feladott. S ez már maga is mondhatatlanul jólesett nekünk, diákoknak. Amellett az illető nem is volt ostoba ember, sőt! Ugyan régimódi, de impozáns egyéniség benyomását tette minden ízében. Hasonlóképpen a többin se lehetett gúnyolódni, egyiken sem.

 

1 2