«

»

okt 28

Tantermi IKT vö. „Felhőpedagógia”

Az internet napjainkra nem csupán az oktatás tárgya, hanem már az oktatás színterévé is vált[1]. Amikor elektronikus tanulási terekről beszélünk nem elég csupán arra gondolni, hogy milyen tantermi szemléltető eszközöket (projektor, interaktív tábla, táblagép, szavazórendszerek) alkalmazzunk a tanórákon, hanem azzal is számolhatunk, hogy az interneten már meglévő tartalmakat és a webkettes (blogok, közösségi tartalommegosztók, könyvjelzők, RSS) szolgáltatásokat is felhasználhatunk az oktatómunkánk során. A számítógépes felhőben működő szolgáltatásokat egy egyszerű internetes böngésző révén oktatási célra is igénybe tudjuk venni. Úgy gondolom, hogy ezek közül, az alábbi szolgáltatásokhoz szükséges kompetenciákat érdemes bemutatni. Bár a bemutatás számozott sorrendben történik, úgy gondolom, hogy ezek a kompetenciák nem lineárisan épülnek egymásra, hanem emergens, irreguláris formában alakulnak ki, jelennek meg. (Természetesen szívesen látok, minden új megoldást a felületen.)

1. Feliratkozni hírlevélre, egyéni beállítások, netikett ismerete testreszabás, emailezés

2. A regisztrációval kapcsolatos ismeretek megléte, OpenID használata, online identitások kialakítása

3. Azonnali üzenetküldő kliensek lehetőségeinek ismerete és használata pl. MSN Messenger, Skype, GoogleTalk,

4. Egyénre szabható kezdőlapok, tartalom-aggregáló alkalmazások (iGoogle), szabadon telepíthető és létrehozható add-on pluginek, bővítmények, kiterjesztések használata (Firefox pl. YoutubeDownloader)

5. Hírcsatorna-alkalmazás (RSS), RSS olvasó (GoogleReader) és híraggregáló – alkalmazások ismerete

6. Megosztott tartalmak felhasználása, az alkalmazások ismerete, tartalom-létrehozása (Google-Docs)

7. Részvétel (először megfigyelőként, majd aktív közreműködőként ) a tartalom létrehozásába (pl. wikik)

8. Önálló vélemény-kifejezés korszerű eszközökkel (blog-szolgáltatás, mikroblog-Twitter)-szakmai blog vezetéséhez szükséges eszközök ismerete (pl.blogmotor), reflektálás, kiegészítő szolgáltatások (widgetek) beágyazása és használata

9. Folkszonómia, címkézés, tagging használata. Online adatbázisok, ernyősite-ok ismerete, közösségi könyvjelzők (Delicious) Könyvtári portálok, könyvtár 2.0, virtuális könyvespolcok, RSS, klog-ok

10. A webkettes szolgáltatások alapvető kifejezéseinek ismerete (post, avatar, tweet follow, like, social network,widget, mashup, wiki, blog, tagging)

11. Közösségi oldalak és szolgáltatások ismerete (facebook, iwiw, myspace), az általuk kínált szolgáltatásokról alapvető ismeretek (application, üzenőfal, like, ismerős bejelölése, megbökése, események-alkalmazások létrehozása és mások számára alapvető kép alkotása

ezen lehetőségekről, esetleg segítségnyújtás

12. Az önálló tanulást és a szolgáltatások megismerését, az ismereteket átadó podcast, screencast, prezentáció készítése (Prezi.com, slideshare.net) és megosztása és tárolása online célszoftverekkel

OpenCourse Online előadások megtekintése, és képesség ezek megszervezésére a megfelelő célszoftverrel (Ustream, BubblePlay). Virtuális osztálytermek ismerete és esetleges létrehozása

Forrás: Forgó Sándor – Racskó Réka: Hálózatalapú (konnektivista) kurzusok a felsőoktatásban. (Hálózatalapú tanári kompetenciák feltárása – kísérlet)

10 comments

Skip to comment form

  1. Vincze Mária

    A téma kapcsán a napjainkban divatossá vált pedagóguskompetenciák közül az IKT-t magában fogalaló tartalmát bővíteni kellene, hiszen a bejegyzésben említett eszközök és lehetőségek használatához nem elég az MS Office ismerete. Egyetértek azon véleményekkel is, amelyek a technikai adottságok függvényében is szemlélik e lehetőségek alkalmazását.
    Mindezen túlmenően szükséges egyfajta kíváncsiság mind a tanár, mind pedig a tanuló részéről, hogy hogyan is és mire lehet ezen eszközöket használni. Nyitottság az újra, a felfedezni vágyás…sok esetben éppen egy-egy eszközt kipróbálva tanuljuk meg annak használatát, míg mások elsajátításához külső segítségre van szükség.
    Egyszóval, otthonosan kell mozogni ezen eszközök világában, hogy tudjuk, mikor melyik eszköz mire használható a leghatékonyabban.

  2. Tóthné Somodi Ildikó

    Felhőpedagógia. Nagyon jól hangzik, de véleményem szerint az oktatás ezen a téren még nagyon gyerekcipőben jár. Kiváncsi lennék, hogy hány iskolában adottak a feltételek, vannak-e megfelelő tantermi szemléltető eszközök (mint pl. projektor, interaktív tábla)? Van-e jól működő, megfelelő sebességű internet kapcsolat? Van-e az iskolákban elég mennyiségű számítógép, tanulói laptop stb., hogy a gyerekek is tudják használni ezt a módszert? Otthon van-e mindenkinek számítógépe és internete? Szerintem nagyon sokan tudjuk rá a választ, hogy nincs. Az utóbbi időben a világ nagyon felgyorsult és csak nehezen tudunk vele lépést tartani, de azért igyekszünk. Személy szerint nekem nagyon tetszik a felhőpedagógia és szerintem érdekesebb is a mai gyerekek számára a hagyományos oktatási módszerekkel szemben. A Z generáció akaratlanul is ebben a világban nő fel. Bízom benne, hogy pár éven belül minden iskolában meglesznek a megfelelő eszközök, hogy a jövő generációját már ebben a szellemiségben tudjuk oktatni.

  3. Baranyiné Jászfalvi Marianna

    A digitális pedagógiában új tanítási és tanulási módszerekre van szükség. Ehhez nagyon fontos, hogy a pedagógusok tapasztalatot szerezzenek a tananyagok tervezésében és összeállításában. Úgy gondolom, mindez akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszi a tanulók igényeit, befogadó képességét. A „felhő pedagógia” elterjedése véleményem szerint még hosszú évekig eltarthat. Ennek több oka lehet:
    1. A felmérések azt igazolják, hogy a magyar tanulók a számítógépet szórakoztató eszköznek tekintik. Fontosságát tanulási eszközként alkalmazását, még kevesen ismerték fel. Kíváncsi lennék arra, hogy mennyire hatékony az iskolai alkalmazása, hogyan hasznosítják a tanulók?
    2. A pedagógusoknak meg kell tanulniuk hogyan lehet társítani az IKT alapú tanítási módszereket a hagyományos tanítási módszerekkel.
    3. Az elektronikus anyag szövegrészei (linkekre) való utalás meg kell, hogy feleljenek a tantárgyi, tantervi követelményeknek. Fontos, hogy az internetes forrás szakmailag hiteles, biztos és ingyenes elérésű oldal legyen.
    Véleményem szerint a legtöbb iskolában, családban még nincs meg a megfelelő háttér „a felhő pedagógia” alkalmazásához.

  4. Szabóné Géczi Szilvia

    Véleményen szerint az internet segítségével bármi,bárkinek,bárhol hozzáférhető. Ennek persze vannak előnyei és hátrányai is.
    Az adatok megtalálása a kereső programok segítségével egyre gyorsabb és egyre egyszerűbb és ezt az oktatás terén is ki kell használni. Bár személyes véleményem szerint a régi hagyományos módszerről (könyv) sem szabad megfeledkezni. A világhálón megtalált dokumentumokat , filmeket gyorsan meg lehet osztani másokkal. Ennek persze technikai feltételei is vannak és be kell látni, hogy ez nem kevés költséggel jár.
    A mai rohanó világunkban a távoktatás meghatározó lehet, jelentősége a XXI. században nőni fog.
    A felhő pedagógiának nyilván vannak előnyei és hátrányai is.
    Az előnyeként lehet felsorolni a következőket: adatok gyors megkeresése,
    számonkérés esetén azonnali visszajelzés mind a diáknak mind a tanárnak, rendelkezésre állnak a kiadók interaktív tananyagai (mozabook)
    elméletileg otthonról is lehet órát tartani, a szemléltetésben csak a tanár fantáziája szabhat határt stb.
    Hátrányai: bőség zavara – elkalandozhat a tanuló az oldalak között, így elterelődhet a figyelme a lényegről, az interneten található oldalak tartalma esetenként szakmailag kifogásolható, a technika ördöge közbeszólhat, stb.

  5. Mesitsné Tóth Andrea

    Abban az iskolában, ahol én tanítok ( http://www.comenius.hu ) TKT-t tanulnak a gyerekek ötödik osztálytól. A “tantárgycsoportos”, project pedagógiára hasonlító (talán hívhatjuk is annak) tárgy alapvető célja, hogy a gyerekek a megoldandó feladatokhoz használják a net kereső programjait. A múltkor a kisfiam, aki most ötödikes Nagy Imre beszédét kellett, hogy megtalálja, hogy a hiányosan begépelt szöveg szavait be tudja helyettesíteni. Ez a feladat tanórán, tanulószobán is elvégezhető a netbooknak és a laptopoknak köszönhetően, de tökéletes házi feladat otthonra is. Ez talán a kezdet. 🙂

  6. Rőczei Enikő

    Angliában nagyon jól és sikeresen működik a távoktatás.Büszkék is rá.Ebben (is) előbbre járnak,mint mi.
    A Nyitott Egyetem az egyetlen olyan egyetem,ahol kizárólag távoktatás folyik.
    Találtam erről egy cikket az Új Pedagógiai szemlében
    (és már 2005-ben jelent meg ez a cikk)
    http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2005-12-iz-felvegi-tavoktatas

  7. Valcsák László

    A Google Docs egy nagyon jó eszköz, hogy egyszerűen elkészítsük kérdőívünket. Könnyedén létrehozhatjuk a szükséges űrlapokat, melyen keresztül egy táblázatkezelő formátumban tárolódnak a bekért adatok.
    A táblázatba érkező adatokról email értesítőt is kaphatunk. A rögzített adatokat exportálhatjuk akár excelbe is. Ezzel a számonkérés, diagnosztizálás vagy a felmérés területére is belép a felhőpedagógia.
    A tanár részéről nyereséges, mert megtanul használni egy új szolgáltatást, később pedig örül, mert a feleletek kiértékelését a program gyakorlatilag azonnal elkészíti, ezután a statisztikát is megkapja.
    A diák eleinte talán furcsálja a felelés ezen új formáját, talán még az is eszébe jut, hogy így akár puskázhat is, de a jól megfogalmazott kérdések és a többféle válasz láttán rájön, hogy jobban teszi, ha saját tudását, gondolkodását használja.
    A visszacsatoló kérdésekkel pedig egzakt módon mérhetővé válik a felelő tudása.

    Részlet egy Google-docs-ban létrehozott kérdőívből:
    https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dGJwTmJFOEtpZGJZNVY0bEFPTFJGRFE6MQ

  8. Borsodi Csilla Noémi

    Véleményem szerint – amennyiben minden tanuló redszeresen számítógépközelben tudna lenni otthon – lényeges mértékben javítana a tantárgyi teljesítményeiken – természetesen nem csak informatikából – a felhőpedagógia. Javítaná a kapcsolatot a tanár és diák között is. Nem kell, hogy a face to face kommunikációt helyettesítse, sem az nem szükséges, hogy a “hagyományos” ismeretátadó, kognitivista illetve konstruktivista tanítási modelleket pótolja, ahogyan azoknak sem egymást kell pótolniuk, hanem kiegészíteniük. Attól függetlenül tehát, hogy valaki elearning segítségével tanul, kérheti a tanórán személyesen is a pedagógus segítségét, aki az online felületre feltölti a tananyagot, gyakorló feladatot. Tulajdonképpen az órai munka és az online munka egymást kiegészítheti, azaz a tanár első órán elmondja, mi is lesz a feladat az online tanulás során. “Elő is készítheti” ehhez frontálisan a “terepet”, majd feladja a közös, online házi feladatot. Ezeket a tanulók órán – megfelelő iskolai hálózati feltételek mellett – ismertetik a többiek és a tanár előtt. Majd újabb online tanulás következik. Ez nem zárja ki sem a megismerést, sem az ismeretek konstruálását, felépítését, sőt, inkább segíti azokat. Mindenképpen előnyös és ha már rendelkezésre áll a tanulók számára a számítógép, költségkímélő is, hosszútávon, hiszen ennek általános elterjedését követően nem kellene “nyomozni” tananyagok után, hanem mindenki tudná, hogy hol keresse, ahogyan azzal sem lenne probléma, hogy a tanuló nem hallja a tanár szavát és ezért nem tanul… A tanár segítene, megerősítené az online munkát, megbeszélnék a tanuló által elsajátított tananyagot. A tanár és a tanuló munkája is szebb, szemléletesebb, egyszerűbb lenne így. Ugyanakkor az is tény, hogy akinek nincs pénze számítógépre, bajban van… Hiába mondjuk, hogy egyszeri számítógépvásárlás olcsóbb, mint a sorozatos könyvvásárlás. Sok szülő inkább veszi meg részletekben a “sok kicsit”, mint az egy nagyot, és a pedagógusok közül is lehet, hogy többen így vannak ezzel. (ugyanis a felhőpedagógiának alapfeltétele a rendszeres online jelenlét biztosítása)

    Amennyiben megvalósulna, eggyel több kommunikációs csatorna nyílna meg a tanár és diákok között, illetve diák és diák, tanár és tanár között is, hiszen jobban átlátnák egymás véleményét, attitűdrendszerét és nem csak a munkájukat segítené, hanem egymás megismerését is. (Lehet, hogy többen tartanak ettől, ahogyan valaha némelyek az online jelenlét ún. “orwelli modelljétől” tartottak, de végül jelenleg az ún. “athéni modell” látszik győzedelmeskedni. Az internettől nem félni kell, hanem örülni neki, hogy segítségével hozzászólhatunk blogokhoz, megnyilatkozhatunk olyan témák kapcsán is, amelyekhez lehet, hogy face to face (=személyes) kommunikáció során nem mernénk. Mindamellett úgy látom, hogy a személyes kontaktusnak ez inkább segítsége és nem helyettesíti azt.

  9. Tuka Antal

    Az RSS szolgáltatást örömmel használtuk a pályázat írás időszakában. A közlemények folyamatos figyelemmel kísérése fontos feladatunk, elemi érdekünk volt.

    A mindennapi tanítás során, látom a szükségességét annak, hogy a gyerekeknek (általános iskolai tanulók) Gmail-os postafiókjuk legyen, nem volt egyszerű átállítani őket más postafiókról. Minimálisan használják a postafiókjukat, amit meg akarnak beszélni, azt szinte azonnal szeretnék.

  10. Józsa Ivett

    Erről eszembe jutott egy dokumentumfilm, amit a tévében láttam. Az online nyelvtanulásról szólt. A nyelvtanárok munkahelyét mutatták be, egy nagy teremben több tucatnyian ültek a számítógépek előtt és tartották meg óráikat. Az online tanulók pedig kiválaszthatták és értékelhették is a tanárokat, ami az adott bázison belül növelhette vagy épp csökkenthette egy-egy tanár értékét.
    Sajnos nem sikerült megtalálnom, de rengeteg ilyen internetes oldal van, pl: http://www.italki.com/
    Ez is alapvetően egy internetkapcsolaton alapuló tanulási forma, ami a térbeli egyezésen kívül teljesen megegyezik egy nyelvórával.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>