Tantermi IKT vö. „Felhőpedagógia”

Felhőpedagógia. Nagyon jól hangzik, de véleményem szerint az oktatás ezen a téren még nagyon gyerekcipőben jár. Kiváncsi lennék, hogy hány iskolában adottak a feltételek, vannak-e megfelelő tantermi szemléltető eszközök (mint pl. projektor, interaktív tábla)? Van-e jól működő, megfelelő sebességű internet kapcsolat? Van-e az iskolákban elég mennyiségű számítógép, tanulói laptop stb., hogy a gyerekek is tudják használni ezt a módszert? Otthon van-e mindenkinek számítógépe és internete? Szerintem nagyon sokan tudjuk rá a választ, hogy nincs. Az utóbbi időben a világ nagyon felgyorsult és csak nehezen tudunk vele lépést tartani, de azért igyekszünk. Személy szerint nekem nagyon tetszik a felhőpedagógia és szerintem érdekesebb is a mai gyerekek számára a hagyományos oktatási módszerekkel szemben. A Z generáció akaratlanul is ebben a világban nő fel. Bízom benne, hogy pár éven belül minden iskolában meglesznek a megfelelő eszközök, hogy a jövő generációját már ebben a szellemiségben tudjuk oktatni.

Véleményen szerint az internet segítségével bármi,bárkinek,bárhol hozzáférhető. Ennek persze vannak előnyei és hátrányai is.
Az adatok megtalálása a kereső programok segítségével egyre gyorsabb és egyre egyszerűbb és ezt az oktatás terén is ki kell használni. Bár személyes véleményem szerint a régi hagyományos módszerről (könyv) sem szabad megfeledkezni. A világhálón megtalált dokumentumokat , filmeket gyorsan meg lehet osztani másokkal. Ennek persze technikai feltételei is vannak és be kell látni, hogy ez nem kevés költséggel jár.
A mai rohanó világunkban a távoktatás meghatározó lehet, jelentősége a XXI. században nőni fog.
A felhő pedagógiának nyilván vannak előnyei és hátrányai is.
Az előnyeként lehet felsorolni a következőket: adatok gyors megkeresése,
számonkérés esetén azonnali visszajelzés mind a diáknak mind a tanárnak, rendelkezésre állnak a kiadók interaktív tananyagai (mozabook)
elméletileg otthonról is lehet órát tartani, a szemléltetésben csak a tanár fantáziája szabhat határt stb.
Hátrányai: bőség zavara – elkalandozhat a tanuló az oldalak között, így elterelődhet a figyelme a lényegről, az interneten található oldalak tartalma esetenként szakmailag kifogásolható, a technika ördöge közbeszólhat, stb.

Angliában nagyon jól és sikeresen működik a távoktatás.Büszkék is rá.Ebben (is) előbbre járnak,mint mi.
A Nyitott Egyetem az egyetlen olyan egyetem,ahol kizárólag távoktatás folyik.
Találtam erről egy cikket az Új Pedagógiai szemlében
(és már 2005-ben jelent meg ez a cikk)
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2005-12-iz-felvegi-tavoktatas

Véleményem szerint – amennyiben minden tanuló redszeresen számítógépközelben tudna lenni otthon – lényeges mértékben javítana a tantárgyi teljesítményeiken – természetesen nem csak informatikából – a felhőpedagógia. Javítaná a kapcsolatot a tanár és diák között is. Nem kell, hogy a face to face kommunikációt helyettesítse, sem az nem szükséges, hogy a “hagyományos” ismeretátadó, kognitivista illetve konstruktivista tanítási modelleket pótolja, ahogyan azoknak sem egymást kell pótolniuk, hanem kiegészíteniük. Attól függetlenül tehát, hogy valaki elearning segítségével tanul, kérheti a tanórán személyesen is a pedagógus segítségét, aki az online felületre feltölti a tananyagot, gyakorló feladatot. Tulajdonképpen az órai munka és az online munka egymást kiegészítheti, azaz a tanár első órán elmondja, mi is lesz a feladat az online tanulás során. “Elő is készítheti” ehhez frontálisan a “terepet”, majd feladja a közös, online házi feladatot. Ezeket a tanulók órán – megfelelő iskolai hálózati feltételek mellett – ismertetik a többiek és a tanár előtt. Majd újabb online tanulás következik. Ez nem zárja ki sem a megismerést, sem az ismeretek konstruálását, felépítését, sőt, inkább segíti azokat. Mindenképpen előnyös és ha már rendelkezésre áll a tanulók számára a számítógép, költségkímélő is, hosszútávon, hiszen ennek általános elterjedését követően nem kellene “nyomozni” tananyagok után, hanem mindenki tudná, hogy hol keresse, ahogyan azzal sem lenne probléma, hogy a tanuló nem hallja a tanár szavát és ezért nem tanul… A tanár segítene, megerősítené az online munkát, megbeszélnék a tanuló által elsajátított tananyagot. A tanár és a tanuló munkája is szebb, szemléletesebb, egyszerűbb lenne így. Ugyanakkor az is tény, hogy akinek nincs pénze számítógépre, bajban van… Hiába mondjuk, hogy egyszeri számítógépvásárlás olcsóbb, mint a sorozatos könyvvásárlás. Sok szülő inkább veszi meg részletekben a “sok kicsit”, mint az egy nagyot, és a pedagógusok közül is lehet, hogy többen így vannak ezzel. (ugyanis a felhőpedagógiának alapfeltétele a rendszeres online jelenlét biztosítása)

Amennyiben megvalósulna, eggyel több kommunikációs csatorna nyílna meg a tanár és diákok között, illetve diák és diák, tanár és tanár között is, hiszen jobban átlátnák egymás véleményét, attitűdrendszerét és nem csak a munkájukat segítené, hanem egymás megismerését is. (Lehet, hogy többen tartanak ettől, ahogyan valaha némelyek az online jelenlét ún. “orwelli modelljétől” tartottak, de végül jelenleg az ún. “athéni modell” látszik győzedelmeskedni. Az internettől nem félni kell, hanem örülni neki, hogy segítségével hozzászólhatunk blogokhoz, megnyilatkozhatunk olyan témák kapcsán is, amelyekhez lehet, hogy face to face (=személyes) kommunikáció során nem mernénk. Mindamellett úgy látom, hogy a személyes kontaktusnak ez inkább segítsége és nem helyettesíti azt.

Erről eszembe jutott egy dokumentumfilm, amit a tévében láttam. Az online nyelvtanulásról szólt. A nyelvtanárok munkahelyét mutatták be, egy nagy teremben több tucatnyian ültek a számítógépek előtt és tartották meg óráikat. Az online tanulók pedig kiválaszthatták és értékelhették is a tanárokat, ami az adott bázison belül növelhette vagy épp csökkenthette egy-egy tanár értékét.
Sajnos nem sikerült megtalálnom, de rengeteg ilyen internetes oldal van, pl: http://www.italki.com/
Ez is alapvetően egy internetkapcsolaton alapuló tanulási forma, ami a térbeli egyezésen kívül teljesen megegyezik egy nyelvórával.