A videofelvételek digitalizálására speciális hardver és – a hozzá tartozó – szoftver szükséges. A videofilm számítógépes feldolgozásához, egy olyan kiegészítő kártyára van szükség, amelyhez hozzá lehet kapcsolni a videomagnót. A film digitalizálása során először egy olyan formátumú fájl keletkezik, amely csak abban a gépben játszható le, amelyben a digitalizáló kártya van.

A továbbiakban – a fájl platform függetlensége végett – a fájlt konvertálják. Erre példa az Adobe Premiere, mely a digitalizálás és konverzió elvégzése mellett lehetővé teszi a filmek vágását, az egyes vágási helyeken akár különféle effektusokat is alkalmazva. További lehetőségként kínálja a szoftver a film utólagos hangosítását.

A mozgókép digitalizálása

A stúdió minőségű videó 625 soros PAL szabvány szerint 720 x 576 képpontot tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy vízszintesen 720, és függőlegesen 576 képpontból álló mátrix épít fel egy képkockát. A digitalizálás során minden egyes képpontot a három alapszínnel (RGB: vörös, zöld, kék) írhatunk le. Adott esetben egy alapszín leírására 8 bitet használunk fel. Egy alapszín esetében ez 256 féle színárnyalatot jelent. Könnyű belátni, hogy a három alapszín kombinációjával így 16,7 millió szín állítható elő.

Ennek megfelelően nézzük meg, hogy a 25 kép/sec frekvencia esetén hány bitre van szükségünk az adatfolyam leírására. A képpontok száma: 720 x 576 = 414 720.

Az alapszíneket is figyelembe véve egy kép leírásához 414 720 x 3 x 8 = 9 953 280 bit szükséges.

A fentiekben jeleztük, hogy a PAL szabvány 25 kép/s frekvenciát feltételez, így a bitek száma 9 953 280 x 25 = 248 832 280 (248 Mbit).

Ezt az értéket osztva nyolccal (8 bit = 1 bájt) bájtban kapjuk az eredményt: 248 832 280/8= 31 104 035 bájt.

A szám kezelhetősége érdekében váltsuk az értéket MBájt-ra (1 MBájt = 1024 KBájt, 1 KBájt = 1024bájt) 31 104 035/1024/1024 = 29,6 MBájt.

A fentieket röviden úgy is fogalmazhatnánk, hogy 1 másodpercnyi filmanyag tárolásához 29,6 MBájt-ra van szükség a háttértárolón. Ez azt is jelenti, hogy egy percnyi filmanyag 1,7 GBájt adathalmazt jelent. A CD-ROM kapacitását ismerve (650 MBájt), csak 22 másodpercnyi videóanyag fér el.

A hatalmas adatmennyiség csökkentésére az alábbi technikák léteznek:

Csökkenthető a képet megjelenítő képpontok száma (ezzel a méret csökken), vagy a másodpercenként megjelenő képeké, illetve az egyes képpontok lehetséges színváltozatainak a száma (vagyis a bit-mélység), és végül pedig az adatok tömörítésével is.

A tömörítési arányt azonban nem a 29,6 MBájt értékhez viszonyítják. Ennek az a magyarázata, hogy a kódolást nem a három alapszínen (RGB) végzik el, hanem egyéb megfontolásokból egy YUV (Az Y a világosság jelet, az U és a V a világosságjel (Y) és kék (B), ill. vörös (R) különbségét jelenti. Könnyű belátni, hogy ebből a zöld (G) előállítható.). jelen. Mivel a világosságra a szemünk érzékenyebb, mint a színekre, ezért a színek kódolására csak 4 bitet használnak (8 + 4 + 4). Ezt 4 : 2 : 2 kvantálásnak nevezik. Így egy másodperc videóanyag nem éri el a 20 MBájtot.

A videotechnika sem kivétel az utóbbi években rohamosan fejlődő digitális technikában. A videotechnikában később erjedt el a digitalizálás, mint más médiumoknál, mert a mozgókép esetében nagy mennyiségű anyagot kell tárolni, mozgatni.

Mivel az AVI formátumok sem lehetnek bármilyen nagyok, így ajánlatos anyagunkat apró egységekre (nodusokra) bontani. A multimédia-produkciókhoz szükséges digitalizálás során alapszempont, hogy nem teljes képernyős a megjelenítést, hanem kisebb 1/4, 1/16 képernyőméret lényegesen javít a tárolási gondokon. További könnyítésként csökkentik a videóanyag felvételekor a képfrekvenciát. A videózásban elterjedt 25 kép/sec helyett 15 kép/sec, értéket alkalmaznak. Így elérhető, hogy 100 KBájt lesz az adatmennyiség másodpercenként, ami legalább egy nagyságrenddel kisebb érték, mint amivel az előbb számoltunk.

Teljes tömegű folyamatos mozgású képek adattömegeinek kezelésére az adattömörítő – kitömörítő (COmpression-DECompression) áramköröket hívják segítségül. Ezekkel elérhető, hogy az adatmennyiséget kezelhető nagyságúra tömörítik össze. Egy mozgóképet (M-JPEG) elnevezésű eljárás egy 27 MB-os állományt körülbelül 733 KB-ra tud tömöríteni. Ez azt jelenti, hogy egy 2 GB-s merevlemez 40-45 percnyi S-VHS minőségű videó anyagot képes tárolni.

 

	Analóg videó	Digitális videó
Felvételkészítés	Vidikon, CCD, képérzékelő, analóg jelkimenet	CCD képérzékelő, digitális jel kimenet
A tárolás módja	A tárolás szalagon történik	Tárolás szalagon (DVC) és lemezen (DVD) történik
Másolási veszteség	Másolás után nagymértékben nő a zaj és torzítás szintje	Minimális észrevehetetlen minőségromlás
Öregedés	Jelentős, a szalag és a részecskék mozgása, dörzsölődése következtében	Jelentéktelen
Editálás	Az adatok lineáris elhelyezkedéséből adódóan hosszú ideig tart a jelenetek keresgélése.	Nemlineáris keresési lehetőség, azaz, bármelyik adatot azonos idő alatt el lehet érni.
Trükk	Időkódhoz kötött	Kockánként is
Kezelés	Dinamikus kapcsolók	Számítógépikonok segítségével

15. táblázat: A digitális és analóg videotechnika összehasonlítása

A DVD (Digital Video Disc) a CD-re sok mindenben hasonlító, de sokban eltérő tulajdonságokkal bír.

A lemezek átmérője megegyezik (120 mm), csakúgy, mint az optikai beírás elve. A lemezstruktúra ugyan eltérő (a DVD-re sűrűbben a lemez mélyebb rétegébe is írnak), de a DVD-készüléket úgy tervezik, hogy alkalmas legyen a meglévő hagyományos CD-lemezek lejátszására. A DVD-lemezen 8,5 GB adatot lehet összesen tárolni. Az MPEG-2 tömörítő eljárásnak köszönhetően egyetlen egyrétegű 12 cm-es DVD-lemezen maximum 133 perc hosszúságú mozifilm fér el. Emellett még elegendő hely marad a háromnyelvű hangrögzítés, és a négynyelvű feliratozás részére. Amennyiben egynyelvű hangcsatornát használnak, úgy a videó­anyag akár 160 perc is lehet. (Akár kétrészes mozifilmek is ráférnek). A DVD műsorhosszát az adatsűrűségtől függően lehet változtatni. DVD várhatóan nemcsak a videó, a játékok a számítógépek és az adatbázisok területére tör be, hanem a termelés, a multimédia és az oktatás területére is.

 

Mozgóképdigitalizáló kártyák

Ebben a részben azokkal a segédprogramokkal, segédeszközökkel foglalkozunk, amelyek lehetővé teszik, hogy az analóg jelből digitális – a számítógép számára feldolgozható jel keletkezzen. Az IBM kompatibilis gépek elterjedésével napjainkban már elérhető áron lehet hozzáférni a videódigitalizáló eszközökhöz, és szerencsés esetben az otthoni VHS képmagnó képénél jobb minőségű képet előállítani. A videódigitalizálás során eltérő céloknak kell megfelelni az eszközöknek. A legkiválóbb minőségű anyagot a műsorszórás (broadcasting) céljára, közepes vagy gyengébb minőséget számítógépes multimédia vagy internetes műsorszórás céljára állítanak elő.

Ma már megfizethető áron lehet hozzájutni a videódigitalizálókhoz, és akár egy házi videó (VHS) rendszernél is jobb minőséget lehet elérni. Ez esetben – megfelelő visszakódolással – a szerkesztett anyagot képmagnóra is másolhatjuk. Így a képdigitalizáló kártyával elérhetjük azt, amit egy hagyományos stúdióban teszünk meg a vágás során.

Napjainkban egy kommersz számítógép konfigurációjába még nem tartozik bele a digitalizálókártya, de a jövőben előbb-utóbb valamilyen szinten alaptartozékai lesznek a számítógépeknek ugyanúgy, mint egy DVD-ROM meghajtó napjainkban.

Míg egy adás másodpercenként 20 MBájtnyi adatot is tartalmazhat, ekkora adatátvitelre az egyszerű merevlemezek nem képesek. Ezért tömöríteni kell az anyagot. Míg a hagyományos tömörítő programok (ARJ, RAR, ZIP) körülbelül az egy a kettőhöz arányban képesek tömöríteni, a keletkezett állomány még mindig nagy.

Ennek kiküszöbölésére találtak ki a JPEG módszert. Ennél az eljárásnál az emberi szem számára valóban fontos részek rögzítődnek. Ekkor azonban a minőség már sokat romlik. Ezért a különböző minőségeknél mások a megengedett tömörítési értékek.

 

Megjelenés minősége	Tömörítési érték
Broadcast	1:3, 1:5
Félprofesszionális	1:8, 1:12
Házi rendszer	1:15, 1:22
Windows ablak	1:25-től

16. táblázat: Különböző minőségeknél megengedett tömörítési értékek

A videószerkesztő programok megfelelő hardver esetén alkalmasak videóállományokat lejátszani, rögzíteni, különböző effektusok, vágások, keverések, feliratozás létrehozására. Különböző gyártók eltérő megoldást alkalmaznak azt illetően, hogy a rögzítő programot beépítik vagy sem. A multimédiás fejlesztésekhez bevált az Adobe Premiere feldolgozó program, amely rendelkezik beépített rögzítővel. Hogy mire kell képesnek lennie egy szerkesztő programnak, ezt a következőkben ismertetjük. Videofilm rögzítés funkció során a kész anyagot a videószerkesztő program merevlemezen (HDD A/V-n) vagy a RAM-ban tárolja.

Videofilm visszajátszása során a tárolt filmet monitoron vagy tévéképernyőn játszhatjuk vissza.

A vágás során a részletek sorrendjét lehet megváltoztatni. A munkaablakok idősorrend alapján működnek. Ennek lényege, hogy a legfelső sávban helyezkedik el az idővonal, míg függőlegesen a hang, kép szöveg médiumok.

A keverés során a különálló részleteket mintegy összeolvasztjuk. Meg kell különböztetni a vágásokat. Változataik: áttűnés, lekeverés, élesvágás, geometriai alakzatok.

Gyorsítás, lassítás: a filmes szakmában időszűkítésnek, illetve időbővítésnek nevezett művelet. L. Film formanyelvi alapok. Arra alkalmas, hogy olyan jelenségeket is láthatóvá tegyünk, amelyeket nem vagyunk képesek érzékelni (növények növekedése vagy a puskagolyó mozgásbeli lassítása).

Szűrő effektusok vagy másképpen képmódosító eljárások során hangulati hatásokat idézhetünk elő.

Feliratozás (Title) során elláthatjuk a képi információkat cím, szereplői, jelenet feliratokkal.

Összeszerkesztés (transparency settings, overlay options)

Az elmozgatás a film mozgatását, alakjának változtatásával teszi lehetővé. Mozgatási irányok le, fel, oldalra, kicsinyítés-nagyítás, zoom, vagy valamilyen, pl. hengeres alakzat.

Állókép és hangmódosítási lehetőség. Nem alapfeladata a videó-szerkesztőknek. A morpheditor programokban lehet emberarcokat átalakítani egymásba, vagy tárgyakat bármi mássá. Hangmódosításkor visszhangosíthatjuk a hangot.

Videóforma átalakítási lehetőségei (tömörítés, méret, hang). Ennek lényege, hogy ha nem vennénk igénybe, akkor egy másik gépen nem fog tökéletesen működni.

 

A mozgókép-digitalizálás sorrendje

A videofilm jeleneteinek bevitelére egy olyan kiegészítő kártyával kell rendelkezni a számítógépnek, amelyhez hozzá lehet kapcsolni a videomagnót. A videofelvételek digitalizálására olyan speciális hardvert és a hozzá tartozó szoftvert használnak, melynek segítségével lehetővé válik a digitális formátumú képek létrehozása.

Az első fázisban egy olyan formátumú fájl keletkezik, amely csak abban a gépben játszható le, amelyben a digitalizáló kártya van. Ahhoz, hogy hordozható fájlformátumot kapjunk, konvertálást kell végezni. A digitalizálás és konverzió elvégzése lehetővé teszi a vágását, az egyes effektusok alkalmazását, a film utólagos hangosítását.

1. Előkészítés. Minden műveletet meg kell, hogy előzze gépek összeállítása, próbajáratása. Amennyiben rendelkezésre áll a forrásanyag, úgy előtte rendszerezni kell az anyagot. Azaz fel kell írni számlálóállás szerint a videón, hogy mely részleteket akarunk és milyen hosszban feldolgozni.

Még egyszer felhívjuk a figyelmet, arra, hogy a jelenlegi multimédia-rendszerekből adódóan, egy átlagos felhasználó még nem rendelkezik olyan géppel, amely képessé teszi számára a teljes képernyős megjelenítést. Így csak a képernyő 1/16, 1/4 részében van lehetőség visszaadni a sokszor mozira vagy tévéképernyőre tervezett képeket. Így a valósághűség elvétől igen messze kerül. Ráadásul a kis képek hosszas szemlélése esetén egyéb fiziológiás tünetek is jelentkeznek (szempirosodás, könnyezés, nyakfájás stb.). Ajánlott bejátszási időintervallum: 30 másodperc – 5 perc. Az ennél hosszabb tartamú bejátszások már fárasztóak. Amennyiben segédprogramot is használunk, akkor már a segédprogramokban el kell dönteni a frame érteket és a képpontok számát.

2. A rögzítés során a külső videóforrásból érkező jeleket digitalizáljuk egy speciális hardver, a digitalizáló rendszer segítségével. Természetesen itt gondoskodni kell a megfelelő fájlformátumról.

3. Visszajátszása során a rögzített anyagot visszajátsszuk. Ekkor meg kell győződni a képminőségről és az időtartamáról. Szükség esetén meg kell ismételni a digitalizálást.

Kreatív műveletek végrehajtása. A számítástechnika elterjedésével egyre több számítógépes szakember és amatőr felhasználó próbálkozik a filmműfajban alkalmazott kifejezési technikákkal. Azonban gyakran találkozhatunk a dilettantizmus jegyeivel. Ezek a műveletek javarészt ösztönösek, a produkciók stílustalanok, eklektikus képet mutatnak. E hibák elkerülésére ajánlatos felidézi a Médiaismeret fejezet műfaji sajátosságok részét.

A vágás művelete a videószerkesztők munkaablakában történik. A fő szerkesztő síkban történik az új videó- és hangállományok igény szerinti összemontírozása. A videosávba helyezett képsort bárhol megszakíthatjuk, elvághatjuk a (Razor) borotva eszköz segítségével. A kijelölt, pontosabban elvágott részeket áthelyezhetjük, vagy törölhetjük attól függően, hogy szükségünk van rá vagy sem. Miután a filmrészleteket összemontíroztuk, meg kell tekinteni az anyagot.

A megtekintéshez a Make menü Snapshot alpontjában tehetjük meg. Más programoknál elterjedt View/Preview menü, ill. alpont használata.
Amennyiben megfelel számunkra ez a klip, úgy egyetlen állománnyá kell szervezni a részeket. Ez a Make menü Make Movie alponttal valósítható meg. Más programoknál File/Create/Video File útvonalon képeznek videó állományt.

A keverés során a különálló részletek egyikét a munkaasztalon a felső, míg a másik részletet alatta lévőt az alsó sávba kell helyezni, úgy, hogy – mivel keverésről van szó – a két rész fedje egymást. Így a két részt mintegy összeolvasztjuk. Az átfedés beállításához a munkaasztal fejlécén állítsuk be a kívánt időtartamot és a keverés típusát. Többször győződjünk meg a keverés milyenségéről, ellenőrizzük az eredményt. Létrehozása Windows/Trans­itions útvonalon lehetséges.

Gyorsítás, lassítás nemcsak az időérzékelés kiterjesztésére szolgál, hanem a film hangulatát is befolyásolja. Gyors lejátszás esetén a tárgyak megeleveníthetők, míg az emberek mozgása burleszkhatásúvá válik. Lassítás esetén drámai hatást érhetünk el.

Szűrő effektusok vagy másképpen képmódosító eljárások során hangulati hatásokat idézhetünk elő. Hangmódosító szűrők segítségével pedig különleges hatásokat érhetünk el. Végrehajtása Clip/Filters, más programoknál Videofilter úton hozható létre.

Feliratozás során egy grafikus programban előállított szövegrész illesztünk be File/New/Title útvonalon.

Összeszerkesztés (Transparency settings, overlay options): Az elmozgatás film mozgatását alakjának változtatásával teszi lehetővé. Mozgatási irányok le, fel, oldalra, kicsinyítés-nagyítás, zoom, vagy valamilyen, pl. hengeres alakzat.

Videóforma átalakítási lehetőségei (tömörítés, méret, hang). Ennek lényege, hogy ha nem vennénk igénybe, akkor egy másik gépen nem fog tökéletesen működni.