3.5. A távíró keletkezése fejlődése
A 19. század közepétől kezdődően az elektromos, illetve elektromágneses jelenségek, valamint az optikai képalkotás és a kémiai képrögzítés új információs forradalmat idézett elő.
Az elektromossággal foglalkozó fizikusok közül Samuel Morse emlkedik ki, aki 1844-ben létrehozta az első távíróvonalat Baltimore és Washington között, melyet What hath God wrought?, „mit mívelt Isten!” bibliai idézet lepötyögésével nyitott meg.
A távíró elterjedése hatalmas gazdasági és politikai változásokat hozott. Az üzenetek továbbításának lehetősége új vállalkozások megjelenéséhez vezetett. A hír árujellegét és értékét felismerő vállalkozók egymás után alapították a hírügynökségeket.24
Az 1860-as években egy skót fizikus, James Maxvell elméleti következtetései, miszerint az elektromágneses változások a térben ugyanúgy terjednek szét, mint a vízbe dobott kő körül a hullámok, csak később tárgyiasult. 1915-ben rádióközvetítésre került sor a virginiai Arlingtonból Párizsba.
1926-ban John Loggie Baird és 1931-ben Manfred von Ardenne televíziókép-átviteli kísérleteket rendeltek el. 1935-ben a német birodalmi posta nagyvárosokat kötött össze kábellel, így a létrejött az első kábeltelvízió.
1897. Guglielmo Marconi márki az olasz király jelenlétében bemutatja a szikratávírót: drót nélkül táviratozik egy La Spezia-i hajógyárból a tőle 16 km-re lévő „San Martino” páncélos cirkálóra.'
24: 1835 Párizs: Agence Havas, New York: Associated Press; 1849 Berlin: Wolff's Telegraphenbüro (WTB); 1851 London: Reuter's Telegram Company.