Az információtörténelem fogalmát - mint bármely interdiszciplináris, ráadásul születésben lévő tudományterület, megközelítési metódus lényegét - egzakt módon nehéz meghatározni, de létét elismervén, funkcionalitását értvén, átmeneti állapotában is lehetségesnek látjuk definálni. Természetesen, egy olyan megközelítés, amely modernkori fogalmakkal dolgozik a múlt jelenségeit vizsgálván, veszélyeket is hordoz. Történeti, történelmi tudásunk alapján progrosztizálható, hogy nem lehet jó, ha a Kommunista Kiáltványban megfogalmazott „Minden eddigi társadalom története, osztályharcok története." helyébe az információs társadalom hajnalán a „Minden eddigi társadalom története, az információ története" mondat lép.

Az információtörténelem a történettudomány, a történeti kutatás egyik ága, avagy szemléleti iránya, s talán az egyetlen pontosan körülhatárolható sajátossága az, hogy az információt társadalmi, emberi jelenségként kezeli, illetve csak ily módon tekint rá, a társadalmi mozgás, a társadalmi folyamatok, jelenségek, az emberi viszonylatok információs összefüggéseit vizsgálja. Ezen a téren még keresi a sajátos, kizárólag erre a tudományágra jellemző tárgyát, tematikáját, ezért vannak, akik úgy vélik, hogy inkább szemléleti módról, mintsem kutatási tárgyról van szó. Közelebb juthatunk az információtörténelem lényegéhez, ha elhatároljuk azoktól a tudományterületektől, amelyekkel nem azonos, bár vitathatatlan átfedésben van, s felfogható azok határterületeként, határtudományaként, és amelyekkel nem áll alá- és fölérendeltségi, azaz hierarchikus viszonyban. Utalva az információ fogalmáról, a különféle diszciplináris megközelítésekről írottakra, megállapítható, hogy az információtörténelem nem azonos az információátvitel, az információközvetítés történetével foglalkozó kommunikáció-történettel, sem a kultúratörténettel, bár némely irányzat azonosítja e kettőt, mivel mind-kettő átfogja a társadalmi mozgás egészét. Az informatika története a számítástudomány és a számítástechnika múltját vizsgálja, bár az informatikatörténettől az információtörténelem felé az internet megjelenése és elterjedése  vezetett el. Az általános nyelvtörténet, amely a nyelvnek, az emberi kommunikáció legfontosabb eszközének, az egyes nyelvektől elvonatkoztatott fejlődését kutatja, nem kizárólag információtörténelem, miként a könyvtártörténet sem, amely a dokumentumok gyűjtésének, rendszerezésének, közvetítésének, illetve a könyvtárakban őrzött dokumentumoknak a történetét tárja fel, bár 1998-as tanulmányában, Alistair Black úgy vélekedett, hogy a könyvtártörténet az információtörténelem alárendelt területe, quasi részhalmaza.

Z. Karvalics László információtörténész, kutató nyomán azonban, az információ-történelem tárgyát a hazai szakirodalom többnyire a következőkben jelöli meg: az emberi élet és a társadalom minden vonatkozását átszövő információs rendszerek, technológiák és intézmények világa, lényegében ezek összefoglaló, átfogó tárgyalása és áttekintése. Az információtörténelem hat lehetséges ágazata a következő: az információközpontú történeti elemzés, az információháztartás-történet, az információs rendszerek kultúrtörténete, az információjelenség története, az információs társadalom előtörténete és az információtörténet.