2. A részletes diatervezés 

A részletes diatervezés lépései közül első lépésként a dia alaptípusának jellemzőit kell megadni. Meg kell határozni, hogy milyen objektumok kerülnek fel a diára és ezeket hová helyezzük. Meg kell adni a dia egyedi színét, ügyelve az egész bemutató egységének megtartására.
A diára felkerülő objektumok megjelenési sorrendjét is meg kell határozni. Megkülönböztetünk fizikai és logikai sorrendet. A fizikai sorrend alatt az objektumoknak a kész képen való elhelyezkedése, a logikai sorrend ezen objektumok beépülési sorrendje. A fizikai megjelenés sorrendje ne nagyon térjen el a logikai megjelenés sorrendjétől.
Az animálási effektusokban nagyon jól és hasznosan alkalmazható kiemelési lehetőségek rejlenek. Az alkalmazásnál azonban ügyelni kell arra, hogy azok a bemutató egészén egységesek legyenek. Egy jól megválasztott animációval a hallgatóság figyelme irányítható. Például egy szövegobjektum, amely szavanként vagy betűnként jelenik meg, rákényszeríti a hallgatóság minden tagját, hogy az adott módon kijelölt szövegrészt elolvassák.
Hangeffektusok objektumokhoz való rendelése csak ritkán kerüljön alkalmazásra. Kizárólag kiemelten fontos információ esetén használható. Komolyabb témájú előadásoknál általában kerülni kell a használatát.
A bemutató teljes diasorainak megtervezése után, az egyes diákhoz áttűnési effektusokat lehet hozzárendelni. Ez egy dia bemutatására szolgáló különleges hatás. A prezentációkészítő szoftverek nagyon sokféle áttűnést, effektust kínálnak, melyek alkalmazása segítségével hangulatossá, izgalmassá tehető a bemutató.

3. A diasor összeállítása

A harmadik lépésben történhet a diasor összeállítása. A sorrend meghatározásán túl ekkor kerülhet sor a külalak egységesítése, valamint a diák közötti sorrendiség és áttűnések kialakítása.
A diasor összeállításának lépései között első lépésben meg kell határozni a diasorban szereplő diák számát, az egyes diák információit és a diák sorrendjét. Kerülni kell az információk felesleges ismétlődését, ezek unalmassá tehetik a bemutatót. Amennyiben egy információs blokk nem fér el egy dián, az összefüggő tartalmú diasorban az egyes diákon szereplő összetartozó információkat célszerű felbontani több diaképre.
A következő lépésben kell megtervezni, hogy a diák felépítésén belül az egyes újabb média objektumok hogyan és mikor jelenjenek meg. Az egységes arculat érdekében ajánlatos, hogy az objektumokhoz rendelt mozgások a prezentáció egésze alatt egységesek legyenek.
Figyelemfelhívásként alkalmazhatunk hangbejátszásokat, hangeffektusokat. A prezentáció tervezésének egyik lépése a hanganyagok tulajdonságainak beállítása. Meghatározásra kerül, hogy a vetítés során milyen hanganyag hallható, milyen objektumok alatt lesz hallható, valamint a hangerő és az automatikus kísérőszöveg. Rögzíteni kell az objektumhoz tartozó hanghatásokat.
Időzített vetítés esetén meg kell állapítani a diaképek átlagos megjelenési idejét. A különböző prezentációfajták diáinak különböző megjelenítési időtartamot kell biztosítani. Automatikus bemutatók esetében egy-egy dia rövid ideig jelenjen meg, míg a szöveges előadás esetén a diák megjelenítési ideje változó lehet. A teljesen kész és jól működő időzítési beállításokat csak a kész diasorra lehet beállítani, szem előtt tartva azt, hogy a dián elhelyezett információmennyiség is meghatározhatja a dia megjelenési idejét.
Ki kell alakítani a diák egységes színjellemzőit. Olyan bemutatóknál, melynek diái több témakör köré csoportosíthatók, ott az egyes témákhoz tartozó diákat különböző háttérszínekkel lehet elkülöníteni, így egyértelművé tehető a bemutatót néző személy számára a megkülönböztetés.
Az objektum pozícióját a diára helyezéskor a bal felső sarka jellemzi, ez természetesen a szerkesztés alatt bármikor áthelyezhető, módosítható, másik diára másolható. Figyelembe kell venni az adott objektum által hordozott információk láthatóságát. Arra kell törekedni, hogy a közölni kívánt adatok erőfeszítés nélkül jussanak el a hallgatósághoz. Az objektumok átméretezésnél ügyelni kell a torzulással járó információvesztés elkerülésére.
Minden objektumhoz (kivéve a hangobjektumot) rendelhető szegély, keret, vagy árnyék, melyeknek elkülönítő, díszítőszerepe is van.
A kijelölt objektumok meghatározott logikai sorrendben jelennek meg a vetített képen. A dia objektumainak nem kell a diával együtt megjelenniük. Az animálási effektusok alkalmazásának eredményeképpen az objektumok különböző módon jelennek meg.
Az animálási effektusoknak nagyon sok típusa használatos, így sokan beleesnek abba a hibába, hogy munkájukat túl mozgalmassá teszik. Ennek elkerülésére tartsuk be a figyelemfelhívési fokozatosság elvét.
A végső formába öntés során meg kell győződni a bemutatóban alkalmazott betűtípusok olvashatóságáról, melyet meghatároz a betűtípus, a betűméret és nagyság, valamint ezeknek a héttérhez való viszonyáról. Kellő kontraszt híján a háttérből nem emelkedik ki a szöveg. Ugyancsak rosszul olvasható a tartalom, ha a betű- és a háttérszínek közel azonos színvilágúak, vagy az úgynevezett komplementer hatás érvényesül. Ez a jelenség akkor áll elő, amikor azokat a színeket használjuk betű és háttérszínként –50-50%-hoz közel eső arányban –, amelyek együtt az észlelésben – mintegy egymással rivalizálva – fehér színt eredményeznek. Ilyen színpárok pl. a kék-narancssárga, zöld-piros.
A diaképek időzítése során – a befogadás érdekében – a hangos olvasás idejéig kell legalább kivetíteni a tartalmat. A megjelenítés legyen tagolt, mozgalmas, dinamikus, de ne legyen túlzsúfolt és zavaróan kusza animációkkal tűzdelt.
A navigáció révén a felhasználó párbeszédet folytathat a rendszerrel, amely során befolyásolni képes a rendszer működését, kiválthat hatásokat, felidézhet tartalmakat. A gombfelületek kialakítása a legfontosabb látványtervezői feladat, mert minden multimédia-felületen ott vannak. Feladatuk a tájékozódás és a navigálás elősegítése, így az érdekelt téma egyszerűen, gyorsan megtalálható. A megfelelő előrehaladáshoz a programnak tartalmaznia kell a minimális navigációs elemeket (előre/vissza/céloldalra ugrás, kilépés, súgó, médialejátszó, valamint keresés)

4. Tesztelés

Bemutatás előtt a diasort le kell tesztelni. Meg kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell a diák megfelelő megjelenési sebességét, a vizuális és információs hatását. Végül össze kell állítani a diasor dokumentációját, a diákhoz készített rövid vázlatok, ismertetők segítségével.
Amennyiben elkészültünk úgy módunk a sorrend megváltozatására. Fontos, hogy a képek rendszerbe illeszthetők, tagoltak, hierarchikusak, egységesek legyenek.
A bemutatás előtti vizsgálat során ellenőrizzük a diaképek összhatásának, valamint az előadás szövegével való kapcsolatát. A diasorok többszöri vetítésével kell meggyőződni a bemutató folyamatosságáról, a diák közötti összhangról.