A programozott oktatás eredményeinek felhasználása

Az 1960-as években a technológiai változások, az oktatók hiánya, a mérhető követelményekre épülő oktatás iránti igény alternatív módszerek, kialakítását ösztönözte. Az első ilyen irányú kezdeményezés a programozott oktatás volt. A programozott oktatás munkaadók az alkalmazottak képzése iránti igényét széles körben ki tudta elégíteni. Lényegében minden jelentős iparág, kormányzati részleg és katonai oktató szervezet megrendelt vagy kifejlesztett önképző programokat nyomtatott vagy audiovizuális vagy, oktatógépekre felvitt formában. Az 1950-60-as évek végén induló programozott oktatás a számítógépes tanulási környezetre is markáns hatást gyakorol:

  • a feldolgozandó tananyagot kis egységekre kell felbontani,
  • minden ilyen kis egységben biztosítani kell a tanuló szüntelen, aktív együttműködését,
  • minden ilyen kis elemi egység végén visszacsatolásnak kell lenni a tanuló által végzett tevékenységekről,
  • a direkt tanári irányítást, az indirekt tanári irányítás veszi át,
  • a tanulás folyamat is algoritmizálható, programozható.

http://www.banki.hu/_kfp/_kfp/100_segedl/050.htm


A programozott oktatás programozási stratégiái

A programozott oktatatásban, alapvetően kétféle stratégia terjedt el: egyrészt a lineáris program esetén minden tanulónak azonos utat kell végigjárnia, azonban annak üteme lehet különböző. Az elágazásos program során lehetnek olyan pontok beiktatva, amelyek meghatározzák az elsajátítandó tananyag feldolgozásának további útvonalát, tehát ezáltal ütemét is. Nemcsak kerülő utakon lehet előrejutni, hanem a visszalépésre is lehetőség van. Ezen stratégiáknak nagyon változatos formái alakultak ki, ezek közül emelnék ki kettőt. (Noveanu, 1980) A Skinner féle tisztán lineáris program esetén a tananyag egységekre bontottan, szigorú egymásutániságban jelenik meg. Az egyes lépések információközlő és ellenőrző részekből állnak. A Crowder féle elágazásos program egyik változata az ún. párhuzamos előrehaladó módszer, amelynek van égy fő ága és több lehetséges mellékága, amelyek biztosítják a kiegészítő ismereteket.


[Programozott lapok]
A programozott oktatás két említett stratégiája – B. F. Skinner által kidolgozott lineáris programozás, másrészt pedig az N. A. Crowder által kimunkált elágazásos programozás – nagyon hasonló analógiát mutat a számítástechnikai alapú programozási stratégiákkal, legyen az multimédia alapú oktatóprogram vagy Internetre alapozott ismeretszerzési környezet. A lineáris, szekvenciális tananyag-feldolgozás során az információk szoros egymásutánban követik egymást. Ellentétes ezzel a hypertext ill. hypermédium, ahol a program készítője előre meghatározza az információ-egységek közötti hálós kapcsolatot, amelyek mindegyike a tananyag-feldolgozás egy-egy lehetséges útja lehet. A vastagon jelölt út a legrövidebb út, e mentén lehet a tananyagot a leghatékonyabban feldolgozni. A tanulónak azonban lehetősége van magának meghatároznia a tananyag-feldolgozásának útvonalát és ezzel ütemét is.

Ha az egyes elemek bizonyos jelentésbeli összefüggéseik mentén össze vannak kapcsolva – ahhoz, hogy a felhasználó e relációk mentén tudjon a műben navigálni –, akkor ezt a nemlineáris összefüggésrendszert nevezzük hipertextnek, illetve bizonyos esetekben hipermédiának. A hipermédia-rendszer a hipertext és a multimédia közös halmazát alkotja, magában egyesítvén a hipertext kapcsolódási és a multimédia összetett médiarendszerét.
A hipertextrendszert lényegében az információk nemlineáris láncolása jellemzi (egy könyv oldalain az információ lineárisan van láncolva). A csomópontokat hivatkozások kötik össze. A különféle csomópontok adatai egy vagy több médiumon állnak rendelkezésre, és nemcsak szöveg, hanem többfajta médium összekapcsolása is lehetséges. Nem azonos mértékben alkalmas minden dokumentumok és alkalmazások létrehozására. Elsősorban a lexikonszerű alkalmazásokban használható jól, mert az utánlapozgatás hosszadalmas műveletét lerövidíti.

Hipertext-Hipermédia-Multimédia

A számítógéppel kiterjesztett tanulási környezet legfontosabb jellemzői

http://www.banki.hu/_kfp/_kfp/100_segedl/050.htm

« Előző | Következő »