Szintézisen alapuló e-learning értékelő rendszer

Egy e-learning tananyag és szolgáltatás során a felhasználói oldalról rendszerint a következő elvek fogalmazódnak meg:

• Adjon információt a kurzusról,
• Biztosítson többféle (on-line off line) kommunikációs formát
• Legyen jól szerkesztett,
• Adminisztrálja előmenetelemet,
• Tartsa nyilván a  személyes adatokat,
• Legyen tartalmas és didaktikus,
• Könnyen lehessen benne eligazodni,
• Személyre szabható legyen,
• Ismertesse a technikai követelményeket,
• Lehesssen véleményt nyilvánítani a használhatóságról.

A minőségbiztosítás azt vizsgálja, hogy a hagyományos az elektronikus távoktatatás (tanulás) tervezése során milyen lehetőségek vannak az ellenőrzésre, értékelésre, minőségbiztosításra. A hagyományos eljárások közül melyek azok, amelyek háttérbe szorulnak, vannak-e közöttük olyanok, amelyek változatlan formában adaptálhatók az új rendszerbe, illetve fokozódik-e valamelyik jelentősége. Az alábbiakban egy összehasonlító módszereken alapuló komplex minőségbiztosítási rendszer alkalmazását javasoljuk a tervezők és fejlesztők felhasználók számára.
Ebben a részben egy úgynevezett hibrid szisztémát, a tervezési és fejlesztési folyamatokhoz kapcsolódó minőségbiztosítási rendszert fogunk felvázolni. A szolgáltatást igénybe vevő számára fontos feltétel rendszert emeltük ki. Ebben az esetben a folyamat és termék irányultságú megközelítések egy rendszerben egyesülnek.
A szintézisen alapuló minőségbiztosítási rendszer alapjául az alábbi források kerültek felhasználásra:

• A Közép-magyarországi Regionális Távoktatási Központ által közreadott szempontrendszert a tananyagfejlesztésről és írásról 1
• Az EKF-en bevezetett távoktatási rendszer tervezési, indítási paramétereit
• Az e-learning elképzelések megvalósítását célzó e-Europe akciótervet, melyet a portugáliai Feirában 2000. június 19-20-án tartott tanácskozáson fogadták el
• Az AICC szervezet CBT tananyagok fejlesztéséhez, vonatkozó ajánlásait, amelyet 1988-ban alapítottak.
• A SCORM technikai specifikációkat, melyek valamilyen módon kapcsolatban állnak egymással. (A modell szorosan kapcsolódik más szervezetek, mint például AICC, IMS vagy IEEE, technikai specifikációihoz.)
• A svájci (Edutech) pedagógiai értékelők szempontjait,
• University of Manitoba az Internetes távoktató rendszerek minősítéséről szóló tanulmányát, mely összehasonlítást nyújt az öt legfejlettebb Web-alapú távoktatási rendszerről,
• CEN ISS Mallorca szempontrendszerét,
• A BME Távoktatás Központ E-módszerTAN rendszerét
• MATISZ e-learning törekvéseket bemutató oldalait

Minőségbiztosítási szempontrendszer:

A fenti értékelési, minőségbiztosítási szempontrendszert, szervezetek ajánlását és a szabványokat áttanulmányozva, került kialakításra a Szintézisen Alapuló Minőségbiztosítási Rendszer, mely egyaránt figyelembe veszi a tervezési, a fejlesztési és a szolgáltatást igénybe vevő felhasználói szempontokat is.

I. Információ a kurzusról (Információ és tájékoztatás biztosítása, bemutatás)
II. Kommunikáció (Aszinkron együttműködés, szinkron együttműködés, visszacsatolási rendsze)
III. Design (struktúra, forma)
IV. Adminisztráció (Általános jellemzők)
V. Tartalom közzététele (Tartalom, pedagógiai elvek didaktikai módszerek érvényesülése, pszichológiai-ergonómiai elvek, a médiális (műfaji) közlési elvárásoknak való megfelelés)
VI. Központi adatbázis (Hallgatókra vonatkozó adatok gyűjtése, dokumentációgyűjtés, iktatás)
VII. Navigáció (Általános elvárások, kiegészítők)
VIII. Hallgatói támogatás (Elérhetőség, hozzáférés, személyes testreszabottság)
IX. Technikai követelmények (böngésző, op. rendszer) (Kliens platform – standard)
X Értékelés, visszacsatolások minőségbiztosítás (Tartalom, felépítés, használhatóság)

A rendszer szempontjait részletesen a következő animáció mutatja be: