Az oktatásban különösen hasznosnak ígérkezik a mozgóképes animáció műfaja, mert a lényegéből fakadó virtualitás következtében a hagyományos mozgóképnél jobban tudja támogatni az absztrakciót, a különféle modellezési szempontokat és igényeket. Az oktatási célú számítógépes animáció gyakran különböző típusú grafikus ábrázolások (folyamatábra, blokkséma, diagram, grafikon, függvény, stb.) elemeinek egymás utáni megjelenítését alkalmazza, azzal a céllal, hogy a megértést illetve értelmezést elősegítse.
Ha a valós folyamatok lényeges jellemzőinek egy elégséges halmazát sikerül meghatározni, illetve ezek kölcsönhatásait megfelelő algoritmusokkal leírni, akkor azok a számítógépben működő modellként megjeleníthetők és tanulmányozhatóvá válnak. Lehetőség van a modell működési feltételeinek megváltoztatására, így a folyamat változatos körülmények között történő vizsgálatára is. A vulkánkitöréstől az atomreaktor működésén keresztül a  sejtek  osztódásáig és a populációk változásáig – számos dinamikus folyamat  mutatható meg a tanulónak, úgy, hogy a „mi lenne, ha” kérdésekre is azonnali válaszok kaphatók (természetesen a modell korlátain belül)