«

»

már 09

Új média-kompetenciák a láthatáron – ­az újmédia oktatásához szükséges tanári/tanulói kompetenciák

A digitalizáció – amely kezdetben a helyhez kötött (lokális) médiumokkal történő tartalom-feldolgozást és kommunikációt forradalmasított – napjainkra a hálózati kommunikációs formák merőben új részterületeit alakította ki: a webkettőn alapuló társas-közösségi (szociális) szerveződési és tanulási formákat és tanulóközpontú webes környezeteket (e-learning2.0). Az új televíziózási technológiák – a gazdag médiatartalom és az interaktivitás révén pedig a számítógép és a televíziózás adta együttes élmény kombinációját nyújtják a néző számára. Véleményem szerint ma már nem elég a „hivatalosan” érvényben lévő Digitális kompetenciáról – különösen a társas közösségi elvek előtérbe kerülévével – beszélni, hanem a hálózatalapú tanulás és az interaktív TV iTV és mobil (táblagép ekönyv) eszközök oktatásban történő megjelenése révén újra kell gondolni a kompetencia hierarchiát, egyfajta hálózatalapú és/vagy újmédia kompetenciákra is fel kell készíteni hallgatóinkat/diákjainkat. Úgy gondolom, hogy a 21. századi tanulási terek és formák elengedhetetlen velejárója az újmédia kompetenciák feltárása

15 comments

Skip to comment form

  1. Papp Sámuelné

    Az új médiakompetencia a média használatának új kultúráját hozhatja magával. Ez a passzív befogadás, a különféle médiumok, felületes, válogatás nélküli használatának háttérbe szorulását hozhatja magával. Fontos részét képezi az ízlés- és kultúraformálás, a tágabb értelemben vett oktatás és művelődés egyre újabb lehetőségeinek az interaktívitás folyamatos lehetősége, mely állandó figyelmet, aktívitást és megújulást kíván tanártól. diáktól egyaránt. Megadja minden kompetens médiahasználónak a közös felfedezések örömét.

  2. Sétáló Istvánné

    Napjainkban az oktatás komoly változásokon megy keresztül. Érezzük, tudjuk, nehéz terepen haladunk, erőfeszítéseink egyelőre látványos eredmény nélküliek.
    A tanárok többsége még abban a korban szocializálódott, ahol a tudás birtokosa, átadója az abszolút tekintéllyel bíró tanár volt. Ez ma már nem így van, egy újfajta tanári szerepvállalásra van szükség. Mások a diákok, és a digitális világ átalakítja a megértés, bevésés és felidézés folyamatát. Törvényszerű, hogy ha kell, gyökeresen módosítanunk kell eszköztárunkat.
    A pedagógusoknak nyitottabbá kell válniuk az újdonságokra, meg kell ismerniük azokat a tevékenységeket, amelyeket az új generáció tagjai olyan szívesen végeznek órákon át, a számítógép előtt ülve, majd be kell építenünk pedagógiai gyakorlatukba. A Facebook népszerűségét az ismeret átadására is fel lehet használni.

  3. Kaposiné Héger Ágnes

    Az érdeklődés megvan bennem, sőt nem kevés erőfeszítést is teszek a tanítási óráimon és azon is túl az új média oktatásra, ennek ellenére felvetődik bennem a kérdés, hogy én, mint digitális bevándorló, hogyan tudom fejleszteni a digitális bennszülöttek digitális kompetenciáit?
    Igyekszem nyitottnak lennie, használom az interaktív táblát az óráimon, de nem kizárólag csak azt. Kémiatanár vagyok, és tapasztalatból tudom, hogy a kísérletezés még elvarázsolja a tanulókat. Arra törekszem, hogy egyensúlyt tartsak a hagyományos módszerek és a digitális eszközök használatában. Figyelembe veszem a tanulók igényeit, ezzel is segítve a tanulási folyamat eredményességét, de be kell vallanom, hogy sokszor én tanulok tőlük. Egyelőre még működik a dolog, de félek a technika ily mértékű fejlődése követhetetlen lesz számomra, nem leszek képes a tanulók digitális kompetenciáit fejleszteni, és egyre inkább mélyül a szakadék a bennszülöttek és a bevándorlók között.

  4. Deák Anett

    Tisztelt Tanár Úr!
    Nagyon egyetértek a véleménnyel, miszerint a 21. századi tanulási terek és formák elengedhetetlen velejárója az újmédia kompetenciák feltárása. Ehhez viszont szerintem kevés ezen kompetenciák oktatása az egyetemeken, főiskolákon a hallgatóknak. Valahogyan azt kellene elérni, hogy az egész pedagógus társadalom lépést tudjon tartani a tanulókkal. Ez a feladat szerintem sokkal nehezebb, hiszen hatalmas szakadékok vannak az iskolák felszereltségét tekintve. Ebből következik, hogy így a tanulók kompetenciái is merőben eltérőek lehetnek.
    És még ha oly sok iskola is nyer támogatásokat IKT eszközök vásárlására, akkor sem biztos, hogy az ott dolgozó pedagógusok kellő indíttatást érezzenek MEGFELELő használatukra. Úgy látom, hogy sok intézmény hiába van jól “felszerelve” ilyen eszközökkel, ezek kihasználtsága még a minimális szintet sem éri el.
    Nos, hogy a nagy űrt hogyan lehetne szűkíteni, tanár-diák, valamint iskola és iskola között, még a jövő nagy kérdése. De bízom benne, hogy nem állunk már olyan messze a megoldástól!

  5. Szeberényiné B. Zita

    Az informatika órák számát emelni kellene… ? Én úgy gondolom, inkább az jelentené a megoldást, ha a többi órára is bevonulna az informatika. Az eszközök kezelését, az alkalmazások használatát elsajátítják a gyerekek a rendelkezésre álló időben – tapasztalataim szerint. Nekünk, pedagógusoknak kell alkotó módon használni az IKT-eszközöket. Még mindig inkább csak szemléltetés történik és nem a gyerekek bevonása a tanulási folyamatba.

  6. Béniné Pörény Viktória

    Tisztelt Tanár Úr!
    Teljesen egyetértek Önnel abban, hogy az új technikai eszközöket fel kell használni az oktatásban, mert a diákok nap, mint nap használják ezeket az eszközöket.
    Miért e használják akkor tanulásra is!
    Megfelelő alkalmazások megjelentetésével, és kellően felkészített pedagógusok segítségével nagyobb kedvvel fordulna sok diák a tanulás felé.
    Bízom benne, hogy lesznek megfelelő pályázatok a közeljövőben, amivel az általános iskolák fejleszthetik az informatikai eszközparkjukat!

  7. Sági Daniella

    A 21. században teret hódítanak az információs kommunikációs technológiák az életünk minden területén, így az oktatásban is. Az a véleményem, hogy a pedagógusok tudásának naprakésznek kell lenniük e téren. Számos lehetőség áll rendelkezésükre, hogy a tanítási órák során színesebbé, érdekesebbé tegyék a tanagyagot, segítsék a jobb ismeretelsajátítást. Fontos, hogy rendelkezzenek megfelelő szintű informatikai tudással, aminek nem csak elméleti, hanem gyakorlati tapasztalatból is kell állnia. Azt gondolom, hogy a diákok informatika óraszámát emelni kellene, számos hasznos, az iskolai folyamatban alkalmazott módszert kellene átadni nekik, amelyekkel tudásukat bővíthetik, illetve az iskolán kívüli számítástechnikai kérdésekben is megállnák a helyüket. Korábbi tanulmányaim alapján elmondhatom, hogy a kompetencia latin eredetű szó, jelentése alkalmasság, ügyesség. Látható, hogy a kompetencia fejleszthető, nagyobb teret kellene adni az IKT-s eszközök alkalmazásának.
    én sem írtam többet, remélem elég

  8. Szabó Marietta

    Tisztelt Tanár Úr!

    Pedagógia szakos hallgatóként fontosnak tartom a sikeres nevelési- oktatási folyamat létrehozását, fenntartását. Ehhez szükség van a megfelelő tanári kompetenciákra, tanulói érdeklődés felkeltésére, fenntartására, és az iskolai folyamatban alkalmazott eszközökre, módszerekre.

    A társadalom, szülők, diákok közös elvárása, hogy a pedagógus rendelkezzen többek között a megfelelő tárgyi tudással. Azt gondolom, hogy az IKT eszközök hatékony használata is egy ilyen elvárás napjainkban. A legtöbb iskola már rendelkezik információs és kommunikációs technológiai eszközökkel, ehhez szükség van arra, hogy a pedagógusok megfelelően tudják ezeket alkalmazni a tanítási órák keretében. Az eszközök által a tanítási óra nem a frontális munka keretében, hanem a konstruktív munka szellemében zajlik. Érdekes, motiváló, figyelemfelkeltő lesz a tanítási folyamat, ahol a tanulók is kipróbálhatják, megismerhetik az eszközöket, és hatékonyabban el tudják sajátítani az ismereteket. Egyrészt azért tartom fontosnak, mert azt gondolom, hogy így a diákok teljesítménye javul, a csapatmunka is erősödik, illetve megtanulják alkalmazni azokat az eszközöket, amelyek teret hódítanak, részei mindennapjainknak.

    Tanulói és tanári kompetenciák közül fontosnak tartom a megfelelő informatikai ismeretet, az interaktív tábla; Classmate PC; vetítők; projektorok alkalmazását.

  9. Révai Renáta

    Az újmédia kompetenciák fejlesztése az iskolában valóban jogos igény felgyorsult világunkban. A technikai fejlesztéseknek se szeri se száma és hamar lemarad a digitális sztrádán az, aki nem tart lépést. A kérdés az, hogy meddig tart az iskola feladta?
    Tény: ha az oktatás nem tartott volna lépést a világgal, akkor még ma is abakuszon tanulnák a számtant a nebulók matematika órán. Az a tendencia viszont –véleményem szerint- igen túlzó, hogy Amerika egyes államiban fontolgatják- ha már be nem vezették?-, hogy a diákokat elsősorban – vagy kizárólag?- klaviatúrán tanítják meg írni, mondván, hogy napjainkban egyre kisebb szerepe van a kézírásnak.
    Tudom, szélsőségesek a példáim, mindezzel csak a már jól bevált arany középút keresésére szeretném felhívni a figyelmet. És még messze sem kell mennünk: jó példát találhatunk erre az útkeresésre a főiskola gyakorlóiskolájában.
    Az intézményben tanárok és diákok egyaránt jó hatásfokkal kezelik, és használják a digitális eszközök adta lehetőségeket. Sőt, a szülők sem maradnak érintetlenül: webes felületen nyílik lehetőségük betekintést nyerni az iskola munkájába, gyermekük órai tevékenységébe!
    Miért lenne baj, ha a diák környezet órán digitális tábla használatának segítségével ismerkedik meg a répa és a zöldség felépítésével, azok vitamintartalmával. A fontos az, hogy a tanárnő, miután felkészült arra, hogy eme technikai eszköz segítségével tanítsa meg az aznapi tananyagot, nem felejtett el bevinni az órára egy valódi répát, nem felejtette el megszagoltatni, megtapintatni, megízleltetni azt, a gyerekekkel.
    A nyolcadik osztályosok korszerű Ipad-eket kaptak használatra. S bár szünetben leginkább Angry Birds bajnokságokat rendeznek, a tanórán iszonyú hasznos eszköz, hiszen ha kell azonnal megkereshetik az órán felmerülő új fogalmat a neten, elektronikus jegyzeteket készíthetnek, melyeket elküldhetnek akár hiányzó osztálytársaiknak is. A füzet, a toll, a tankönyv és a ceruza azonban emellett továbbra is elengedhetetlen eszközei a tanórának.
    Annál is inkább, mert nem tudom, vajon hány gyerek jutott volna hozzá ehhez a kütyühöz szülei erejéből?

  10. Laki Péter

    Való igaz, hogy napjainkra nagyon sok digitális és wireless technológiákat alkalmazó “kütyü” jelent meg, amelyekkel könnyedén csatlakozhatunk az internetre, vagy bármi egyebet művelhetünk velük, amiket eddig csak a számítógép nyújtott. Ugyanakkor ahhoz, hogy ezek az oktatás szerves részét képezzék, figyelembe kell vennünk egy igen fontos tényezőt. Bár terjednek ezek az eszközök, rendkívül drágák. Ennél fogva, bár egyre elterjedtebb, mégsem áll módjában mindenkinek (legalábbis nagy többségnek) beszerezni ezeket az eszközöket, így csak a tehetősebb rétegek engedhetnék meg maguknak, hogy akár ezeken keresztül tanulhassanak.
    Elsősorban pedig – főleg a gyerekek – saját szórakoztatásukra veszik ezeket a termékeket, és eszükbe sem jut, hogy akár az oktatásban is hasznosítható lenne. Az idősebb generáció – felsőoktatásban tanulók, tanárok, üzletemberek – már kommunikációra használják elsősorban, ami már egy lépés lehet az oktatás felé.
    Mindazonáltal úgy vélem, ezen eszközök elterjedtebb használata és oktatásban való szerves megjelenésük még jócskán várat magára.

  11. F. Gergő

    Hadd kezdjem Comeniusszal:

    „Mindent az érzékek elé kell állítani, amennyire csak lehetséges: a láthatót a látás, a hallhatót a hallás, a szagolhatót a szaglás, az ízlelhetőt az ízlés, a tapinthatót a tapintás elé. Ha valamit egyszerre több érzékszervvel is tudomásul lehet venni, azt több érzéknek is fel kell kínálni.”

    Az internetes médiumok, elektronikus tananyagok, IKT eszközök mind-mind elengedhetetlen eszközök az iskolában. A korábbi kertész, lámpás metaforák után azt mondhatjuk: a tanár új szerepet kell felvegyen a 21. században – ez pedig: a digitális mágus. A ma tanárának szüksége van olyan médiakompetenciákra, amelyekkel (digitális bevándorlóként) le tudja hengerelni a diákokat (digitális bennszülöttek), vagy legalábbis fel tudja venni tanulóival a versenyt.

    A jó szemléltetés a legjobb motiváció, amiben a technomédiumok kiváló ötleteket és segítséget adhatnak. Ezért nagyon fontosak a Tanár Úr által írt bejegyzések, amit igyekszem követni. Ugyanakkor egyetértek Józsa Ivett itt közölt véleményével, hogy a vitathatatlanul professzionális képzés mellett nekünk tanárjelölteknek szükségünk lenne gyakorlati képzésre is, amelyek kellően fejlesztik a médiakompetenciánkat, igaz ez irányban is látok előremozdulást éppen a Tanár Úr óráin (slideshare, prezi, blog, fb).

  12. Józsa Ivett

    Több dolog is felmerült bennem a bejegyzést olvasva.
    Egyrészt úgy vélem, hogy ahhoz, hogy érdemben tudjunk beszélni a digitalizáció, az IKT, az újmédia eszközeiről az oktatásban, mindenképpen fontos lenne a tanárnak készülő hallgatókat (illetve a már tanárként dolgozókat is) közelebbről megismertetni ezekkel az eszközökkel. Nekem például se okostelefonom nincs, se digitv-m, úgyhogy az ezekben rejlő lehetőségekről sem tudok különösebben sokat. De mondhatnám példának az ibook-ot vagy a interaktív táblát is. Szerintem kifejezetten hasznos volna ezeket a gyakorlatban is megismertetni azokkal, akiket később kijelölnénk az oktatási folyamatban való használatukra.
    Másrészt bár rohamosan fejlődik társadalmunk és technikai felszereltségünk, nem szabad elfelejteni, hogy az internet illetve a számítógép még mindig nem áll mindenki rendelkezésére. Ezen eszközök használata előtt figyelembe kell venni az iskola vagy intézmény adottságait is.
    Harmadrészt pedig úgy vélem, az informatika tanár elsődleges feladata a gyerekek digitális-technikai-informatikai kalauzaként működni, megtanítani őket a helyes és eredményes internethasználatra. És ezek után jöhet majd csak az, hogy más tantárgyak tanárai az e-learning módszereit alkalmazva dolgoznak velük.
    Mindenesetre én is egyetértek a kezdeményezéssel. Szerintem a tanulókat a saját közegükben lehet a legkönnyebben elérni, és a mai gyerekek közege nem más, mint a digitális világ.

  13. Magi Csaba

    Tisztelt Tanár Úr!
    Nagyon fontosnak gondolom, hogy itt és most középpontba kerüljenek ezek a képességek. Mondhatja bárki, hogy ez csak újabb ún. csodaszer, láttunk már ilyet, majd ez is elfelejtődik. Ez a típusú hozzáállás eltéríti a figyelmet a lényegről: a jelenben, ha tetszik, ha nem ezekre a kompetenciákra van szükségünk, mert társadalmi beágyazottságunk részben ezektől is függ.
    Melyek ezek a kompetenciák?
    Legfontosabbnak a digitális szövegértést gondolom, hiszen napjainkban leginkább ilyen formátumban találkozunk írott információkkal. Fontos képesség, hogy a digitális szöveget olvasók tudják értékelni a szövegben lévő információkat. Legyenek tisztában a visszakeresés módszereivel, a keresőprogramok leghatékonyabb használati módszereivel. Igazodjanak el egy digitális szövegben: hol találok rá a szöveg első szerzőjére, mit jelentenek és hogyan használhatóak a másik oldalakra mutató linkek.
    Talán második, harmadik lépésben beszélhetünk a digitális írástudás szükségességéről: hogyan, milyen szabályok szerint, milyen platformon hozhatok létre digitális szöveget?
    Ebben a tanévben abban az iskolában ahol tanítok, lesz olyan PISA-vizsgálat, amely a diákok digitális kompetenciáit méri. Nagyon kíváncsi vagyok az eredményre, mert hozzánk a szociálisan jó helyzetben lévő, jó tanulási képességekkel rendelkező diákok járnak, de tapasztalataim szerint ez nem mindig jelenti a jó digitális kompetenciákat is. Az okokra nem tudom a pontos választ, de azt gondolom, hogy a diákok csak nagyon kis szeletét használják az új médiának és a magyar valóság, illetve az iskola nem kényszeríti ki tőlük a szélesebb spektrumot.

  14. Bezzeg Krisztián

    Egyetértek abban, hogy ezek a dolgok újításokat igényelnek. A technika ilyen mértékű fejlődésével viszont nehéz lépést tartani, mind hatáskutatás, mind pedig alkalmazás szinten.
    Ez a fejlődés előidézi, hogy a nevelő és tanló generáció között a szakadék nagyobb legyen, mivel a lépéstartás nehéz.
    Épp ezért talán ki kellene találni egy módszert,amivel egyfajta aktualitás és gyors (!) és hatékony megoldások születhetnek. Érdekes lenne találni egy módszert, és szükséges is lenne azt hiszem, amivel tudnánk alkalmazkodni a gyors fejlődésekhez és átalakulásokhoz.
    Természetesen az a az információáradat, amivel szembesülnünk kell megnehezíti ezt, de a mindennapi és gyakorlati szintre érdemesebb lenn koncentrálni-

  15. Magi Csaba

    Tisztelt Tanár Úr!
    Nagyon fontosnak gondolom, hogy „itt és most”középpontba kerüljenek ezek a képességek. Mondhatja bárki, hogy ez csak újabb ún. csodaszer, láttunk már ilyet, majd ez is elfelejtődik. Ez a típusú hozzáállás eltéríti a figyelmet a lényegről: a jelenben, ha tetszik, ha nem ezekre a kompetenciákra van szükségünk, mert társadalmi beágyazottságunk részben ezektől is függ.
    Melyek ezek a kompetenciák?
    Legfontosabbnak a digitális szövegértést gondolom, hiszen napjainkban leginkább ilyen formátumban találkozunk írott információkkal. Fontos képesség, hogy a digitális szöveget olvasók tudják értékelni a szövegben lévő információkat. Legyenek tisztában a visszakeresés módszereivel, a keresőprogramok leghatékonyabb használati módszereivel. Igazodjanak el egy digitális szövegben: hol találok rá a szöveg első szerzőjére, mit jelentenek és hogyan használhatóak a másik oldalakra mutató linkek.
    Talán második, harmadik lépésben beszélhetünk a digitális írástudás szükségességéről: hogyan, milyen szabályok szerint, milyen platformon hozhatok létre digitális szöveget?
    Ebben a tanévben abban az iskolában ahol tanítok, lesz olyan PISA-vizsgálat, amely a diákok digitális kompetenciáit méri. Nagyon kíváncsi vagyok az eredményre, mert hozzánk a szociálisan jó helyzetben lévő, jó tanulási képességekkel rendelkező diákok járnak, de tapasztalataim szerint ez nem mindig jelenti a jó digitális kompetenciákat is. Az okokra nem tudom a pontos választ, de azt gondolom, hogy a diákok csak nagyon kis szeletét használják az új médiának és a magyar valóság, illetve az iskola nem kényszeríti ki tőlük a szélesebb spektrumot.

Hozzászólás a(z) Józsa Ivett bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>