Új média-kompetenciák a láthatáron – ­az újmédia oktatásához szükséges tanári/tanulói kompetenciák

Az új médiakompetencia a média használatának új kultúráját hozhatja magával. Ez a passzív befogadás, a különféle médiumok, felületes, válogatás nélküli használatának háttérbe szorulását hozhatja magával. Fontos részét képezi az ízlés- és kultúraformálás, a tágabb értelemben vett oktatás és művelődés egyre újabb lehetőségeinek az interaktívitás folyamatos lehetősége, mely állandó figyelmet, aktívitást és megújulást kíván tanártól. diáktól egyaránt. Megadja minden kompetens médiahasználónak a közös felfedezések örömét.

Az érdeklődés megvan bennem, sőt nem kevés erőfeszítést is teszek a tanítási óráimon és azon is túl az új média oktatásra, ennek ellenére felvetődik bennem a kérdés, hogy én, mint digitális bevándorló, hogyan tudom fejleszteni a digitális bennszülöttek digitális kompetenciáit?
Igyekszem nyitottnak lennie, használom az interaktív táblát az óráimon, de nem kizárólag csak azt. Kémiatanár vagyok, és tapasztalatból tudom, hogy a kísérletezés még elvarázsolja a tanulókat. Arra törekszem, hogy egyensúlyt tartsak a hagyományos módszerek és a digitális eszközök használatában. Figyelembe veszem a tanulók igényeit, ezzel is segítve a tanulási folyamat eredményességét, de be kell vallanom, hogy sokszor én tanulok tőlük. Egyelőre még működik a dolog, de félek a technika ily mértékű fejlődése követhetetlen lesz számomra, nem leszek képes a tanulók digitális kompetenciáit fejleszteni, és egyre inkább mélyül a szakadék a bennszülöttek és a bevándorlók között.

Az informatika órák számát emelni kellene… ? Én úgy gondolom, inkább az jelentené a megoldást, ha a többi órára is bevonulna az informatika. Az eszközök kezelését, az alkalmazások használatát elsajátítják a gyerekek a rendelkezésre álló időben – tapasztalataim szerint. Nekünk, pedagógusoknak kell alkotó módon használni az IKT-eszközöket. Még mindig inkább csak szemléltetés történik és nem a gyerekek bevonása a tanulási folyamatba.

A 21. században teret hódítanak az információs kommunikációs technológiák az életünk minden területén, így az oktatásban is. Az a véleményem, hogy a pedagógusok tudásának naprakésznek kell lenniük e téren. Számos lehetőség áll rendelkezésükre, hogy a tanítási órák során színesebbé, érdekesebbé tegyék a tanagyagot, segítsék a jobb ismeretelsajátítást. Fontos, hogy rendelkezzenek megfelelő szintű informatikai tudással, aminek nem csak elméleti, hanem gyakorlati tapasztalatból is kell állnia. Azt gondolom, hogy a diákok informatika óraszámát emelni kellene, számos hasznos, az iskolai folyamatban alkalmazott módszert kellene átadni nekik, amelyekkel tudásukat bővíthetik, illetve az iskolán kívüli számítástechnikai kérdésekben is megállnák a helyüket. Korábbi tanulmányaim alapján elmondhatom, hogy a kompetencia latin eredetű szó, jelentése alkalmasság, ügyesség. Látható, hogy a kompetencia fejleszthető, nagyobb teret kellene adni az IKT-s eszközök alkalmazásának.
én sem írtam többet, remélem elég

Az újmédia kompetenciák fejlesztése az iskolában valóban jogos igény felgyorsult világunkban. A technikai fejlesztéseknek se szeri se száma és hamar lemarad a digitális sztrádán az, aki nem tart lépést. A kérdés az, hogy meddig tart az iskola feladta?
Tény: ha az oktatás nem tartott volna lépést a világgal, akkor még ma is abakuszon tanulnák a számtant a nebulók matematika órán. Az a tendencia viszont –véleményem szerint- igen túlzó, hogy Amerika egyes államiban fontolgatják- ha már be nem vezették?-, hogy a diákokat elsősorban – vagy kizárólag?- klaviatúrán tanítják meg írni, mondván, hogy napjainkban egyre kisebb szerepe van a kézírásnak.
Tudom, szélsőségesek a példáim, mindezzel csak a már jól bevált arany középút keresésére szeretném felhívni a figyelmet. És még messze sem kell mennünk: jó példát találhatunk erre az útkeresésre a főiskola gyakorlóiskolájában.
Az intézményben tanárok és diákok egyaránt jó hatásfokkal kezelik, és használják a digitális eszközök adta lehetőségeket. Sőt, a szülők sem maradnak érintetlenül: webes felületen nyílik lehetőségük betekintést nyerni az iskola munkájába, gyermekük órai tevékenységébe!
Miért lenne baj, ha a diák környezet órán digitális tábla használatának segítségével ismerkedik meg a répa és a zöldség felépítésével, azok vitamintartalmával. A fontos az, hogy a tanárnő, miután felkészült arra, hogy eme technikai eszköz segítségével tanítsa meg az aznapi tananyagot, nem felejtett el bevinni az órára egy valódi répát, nem felejtette el megszagoltatni, megtapintatni, megízleltetni azt, a gyerekekkel.
A nyolcadik osztályosok korszerű Ipad-eket kaptak használatra. S bár szünetben leginkább Angry Birds bajnokságokat rendeznek, a tanórán iszonyú hasznos eszköz, hiszen ha kell azonnal megkereshetik az órán felmerülő új fogalmat a neten, elektronikus jegyzeteket készíthetnek, melyeket elküldhetnek akár hiányzó osztálytársaiknak is. A füzet, a toll, a tankönyv és a ceruza azonban emellett továbbra is elengedhetetlen eszközei a tanórának.
Annál is inkább, mert nem tudom, vajon hány gyerek jutott volna hozzá ehhez a kütyühöz szülei erejéből?

Hadd kezdjem Comeniusszal:

„Mindent az érzékek elé kell állítani, amennyire csak lehetséges: a láthatót a látás, a hallhatót a hallás, a szagolhatót a szaglás, az ízlelhetőt az ízlés, a tapinthatót a tapintás elé. Ha valamit egyszerre több érzékszervvel is tudomásul lehet venni, azt több érzéknek is fel kell kínálni.”

Az internetes médiumok, elektronikus tananyagok, IKT eszközök mind-mind elengedhetetlen eszközök az iskolában. A korábbi kertész, lámpás metaforák után azt mondhatjuk: a tanár új szerepet kell felvegyen a 21. században – ez pedig: a digitális mágus. A ma tanárának szüksége van olyan médiakompetenciákra, amelyekkel (digitális bevándorlóként) le tudja hengerelni a diákokat (digitális bennszülöttek), vagy legalábbis fel tudja venni tanulóival a versenyt.

A jó szemléltetés a legjobb motiváció, amiben a technomédiumok kiváló ötleteket és segítséget adhatnak. Ezért nagyon fontosak a Tanár Úr által írt bejegyzések, amit igyekszem követni. Ugyanakkor egyetértek Józsa Ivett itt közölt véleményével, hogy a vitathatatlanul professzionális képzés mellett nekünk tanárjelölteknek szükségünk lenne gyakorlati képzésre is, amelyek kellően fejlesztik a médiakompetenciánkat, igaz ez irányban is látok előremozdulást éppen a Tanár Úr óráin (slideshare, prezi, blog, fb).

Tisztelt Tanár Úr!
Nagyon fontosnak gondolom, hogy itt és most középpontba kerüljenek ezek a képességek. Mondhatja bárki, hogy ez csak újabb ún. csodaszer, láttunk már ilyet, majd ez is elfelejtődik. Ez a típusú hozzáállás eltéríti a figyelmet a lényegről: a jelenben, ha tetszik, ha nem ezekre a kompetenciákra van szükségünk, mert társadalmi beágyazottságunk részben ezektől is függ.
Melyek ezek a kompetenciák?
Legfontosabbnak a digitális szövegértést gondolom, hiszen napjainkban leginkább ilyen formátumban találkozunk írott információkkal. Fontos képesség, hogy a digitális szöveget olvasók tudják értékelni a szövegben lévő információkat. Legyenek tisztában a visszakeresés módszereivel, a keresőprogramok leghatékonyabb használati módszereivel. Igazodjanak el egy digitális szövegben: hol találok rá a szöveg első szerzőjére, mit jelentenek és hogyan használhatóak a másik oldalakra mutató linkek.
Talán második, harmadik lépésben beszélhetünk a digitális írástudás szükségességéről: hogyan, milyen szabályok szerint, milyen platformon hozhatok létre digitális szöveget?
Ebben a tanévben abban az iskolában ahol tanítok, lesz olyan PISA-vizsgálat, amely a diákok digitális kompetenciáit méri. Nagyon kíváncsi vagyok az eredményre, mert hozzánk a szociálisan jó helyzetben lévő, jó tanulási képességekkel rendelkező diákok járnak, de tapasztalataim szerint ez nem mindig jelenti a jó digitális kompetenciákat is. Az okokra nem tudom a pontos választ, de azt gondolom, hogy a diákok csak nagyon kis szeletét használják az új médiának és a magyar valóság, illetve az iskola nem kényszeríti ki tőlük a szélesebb spektrumot.

Tisztelt Tanár Úr!
Nagyon fontosnak gondolom, hogy „itt és most”középpontba kerüljenek ezek a képességek. Mondhatja bárki, hogy ez csak újabb ún. csodaszer, láttunk már ilyet, majd ez is elfelejtődik. Ez a típusú hozzáállás eltéríti a figyelmet a lényegről: a jelenben, ha tetszik, ha nem ezekre a kompetenciákra van szükségünk, mert társadalmi beágyazottságunk részben ezektől is függ.
Melyek ezek a kompetenciák?
Legfontosabbnak a digitális szövegértést gondolom, hiszen napjainkban leginkább ilyen formátumban találkozunk írott információkkal. Fontos képesség, hogy a digitális szöveget olvasók tudják értékelni a szövegben lévő információkat. Legyenek tisztában a visszakeresés módszereivel, a keresőprogramok leghatékonyabb használati módszereivel. Igazodjanak el egy digitális szövegben: hol találok rá a szöveg első szerzőjére, mit jelentenek és hogyan használhatóak a másik oldalakra mutató linkek.
Talán második, harmadik lépésben beszélhetünk a digitális írástudás szükségességéről: hogyan, milyen szabályok szerint, milyen platformon hozhatok létre digitális szöveget?
Ebben a tanévben abban az iskolában ahol tanítok, lesz olyan PISA-vizsgálat, amely a diákok digitális kompetenciáit méri. Nagyon kíváncsi vagyok az eredményre, mert hozzánk a szociálisan jó helyzetben lévő, jó tanulási képességekkel rendelkező diákok járnak, de tapasztalataim szerint ez nem mindig jelenti a jó digitális kompetenciákat is. Az okokra nem tudom a pontos választ, de azt gondolom, hogy a diákok csak nagyon kis szeletét használják az új médiának és a magyar valóság, illetve az iskola nem kényszeríti ki tőlük a szélesebb spektrumot.