3.1. A tervezési modell
A tananyagtervezés következő sémája médiumtól, módszertől független általános séma.
-
Az információgyűjtés során a tanulók pszichoszociális jellemzőt kell feltárni. Azaz ismerni kell tanulási szokásaikat, induló tudásszintjüket, a téma iránti érdeklődésüket, számítógépes multimédia iránti beállítódásukat. Nem árt vizsgálódást végezni a hallgató célcsoport tanárai körében sem, mert az ő beállítódásuk, felkészültségük döntő lehet a használatban.
-
Az általános célok és követelmények tisztázásakor a tartalomelemzés alapján el kell dönteni, hogy milyen tudásszerkezetet kívánunk megvalósítani.
A kognitív (értelmi neveléssel összefüggő) célok az észleléssel, felismeréssel, megértéssel, ítéletalkotással, következtetéssel kapcsolatosak.
Az affektív (érzelmi-akarati cselekvéssel összefüggő) célok az attitűdöket, az emóciókat, a méltányolást, az elfogadást és az értékelést fedik le.
A pszichomotoros (mozgástanulással összefüggő) célok megvalósítása során mozgásos készségek (írás, gépírás, mozgásos tevékenység, tánc, sport) kialakítását kívánjuk megvalósítani az alkalmazás során.
A három céltartomány nem határolható el élesen egymástól, hiszen amikor gondolkodunk, egyben érzelmeket is átélünk és mozdulatokat is kifejtünk. Azt is mérlegelni kell, hogy a célok meghatározásában a tartalmat milyen szinten kívánjuk megkövetelni.
A kognitív tanuláselmélet a kognitív folyamatokat (pl. tapasztalatok megjelenítésének, a belátás és az elvárások szerepét) kiemelő tanuláselmélet, a mechanikus jellegű ingerválasz és a megerősítési elméletektől eltérő tanuláselmélet. Tárgya a megismerés, a kognitív folyamatok feltárása.
A kognitív térképek tapasztalatok útján a cél eléréséhez vezetnek. A kognitív térkép az ingerek elrendeződésének olyan belső reprezentációja, amelyek egy cél eléréséhez vezető úton (pl. egy labirintusból a kiúton) utalásként szolgálnak és ingeralakokat (sin-gestalt) képviselnek.
A multimédia elsősorban kognitív, az alábbiakban az értelmi tevékenységekre vonatkozó rendszert mutatjuk be. Ismeret, megértés, alkalmazás, analízis, szintézis, értékelés.
|
Tevékenységek
|
Leírás
|
| Ismeret | Gondolatok, tények felidézésére való képesség |
| Megértés | A közölt információ befogadására és hasznosítására való képesség. |
| Alkalmazás | Képesség az absztrakciók, szabályok elvek és módszerek alkalmazására új konkrét helyzetekben. |
| Analízis | Annak a képessége, hogy az adott közlést (nemcsak szóbeli, vagy szövegest) alkotóelemeire vagy részeire bontsuk. |
| Szintézis | A részek alkotóelemek összerakásának új kombinációk létrehozásának képessége. |
| Értékelés | Kvantitatív és kvalitatív ítéletalkotásra való képesség, annak megállapítása, hogy az adott anyag kielégíti-e a meghatározott kritériumokat. |
20. táblázat: Értelmi tevékenységek és leírásuk
