Az interaktív multimédia-rendszerek az egységes kezelő és megjelenítő platform következtében egyszerűen kezelhetőek. Mivel valamennyi információ digitalizált formában áll rendelkezésre, ezek egymásba illesztése megoldott. Külön előny, hogy az egyes részinformációk villámgyorsan előhívhatók az adatbázisból, amelyet a leggyakrabban egységes optikai információtároló, kompakt lemez (CD-ROM) tartalmaz. Az interaktív rendszereknél valós időben (interaktív videó, interaktív multimédia, interaktív tévé, virtuális valóságot megjelenítő sisak, ruha, kesztyű), a kommunikációs felületek révén valósult meg a kölcsönös cselekvés az ember és a gép között. Az on-line üzemmódban válnak lehetségessé az igényesebb interakciós és kommunikációs formák, mint pl. az elektronikus posta használata (e-mail), Interneten való szörfözés. A cselekvés és a kommunikáció szabadsága pedig a videokonferenciák révén jött létre.

A médium szót széles értelemben használjuk, ezért ajánlatos áttekinteni a különböző értelmezési módokat, amelyek abban egységesek, hogy az információ áramlása minden esetben közvetett. A médiumok bemutatási terük idődimenziója szempontjából két csoportra oszthatók:

Az időfüggetlen médiumokban az adatok érvényessége nem függ időbeli feltételektől. Mindenfajta időfüggetlen (diszkrét)

Az időfüggő médium a lehetőségekhez képest gyorsan, könnyen feldolgozható. (folyamatos) médiumok a különböző érzékelők jelei. A multimédia értékeit az határozza meg, hogy szakmailag mennyire alapos, hiteles, mennyire egyszerű a kommunikáció, az interakció és a navigáció, mennyiben felel meg a mediális közlés műfaji sajátosságainak (helyes illusztrálás), pedagógiai-didaktikai, pszichológiai-ergonómiai szempontoknak, az esztétikai elvárásoknak.
Értelmezésünkben az információk terjesztésére és bemutatására szolgáló eszközöket médiumnak nevezzük.
A médium szó kevésbé tudott elterjedni, míg a média gyorsan tért hódított. A spontán szóhasználatban a média alakot sokan egyes számban értelmezik, és a médiák formával duplán teszik többes számba. (Pl. Tájékoztattuk a médiákat… szófordulat, vagy a multimédiák szerepe a…). Gyakorisága ellenére nyelvtani szempontból mégis a médiumok vagy a média szavakat ajánljuk többes számban.
Példák erre a nyomtatott szöveg, a grafika, a kép, a beszéd és a zene, valamint a mozgókép.
Sokan az írott szöveg mellé helyezett ábrákat multimédiának nevezik. Ebben az értelmezésben a képregény és a tankönyvi ábrák magyarázó rajzokkal is annak értelmezhetők lennének. Valójában a multimédium ennél sokkal összetettebb. Ma már a tele- és a tömegkommunikáció, valamint a kommunikáció fogalomkörébe is beletartozik.
Mások csupán egyfajta médiamixként aposztrofálják. Úgy definiálják a multimédiát, mint szövegek, hangok, képek és mozgóképek együttese. A médiamix jelentheti persze a hagyományos nyomtatott, tömegkommunikációs és hálózati médiát is. Azonban nem minden tetszőleges médiakombinációra indokolt a multimédia fogalmát alkalmazni, mert az illusztrációt tartalmazó szöveg, a hangosfilm, a videó, a képtelefon, a lézerszínházi show nem feltételezi a számítógépes integrációt. Értelmezésünkben a média-mix olyan médiaegyüttes, amely az előállítás és felhasználás során nem minden ponton szerveződik számítógépes környezetre. A média-mix ebben az értelemben tartalmazhatja a nyomtatott eljárással készült médiumokat (az üzleti kártyától kezdve az óriásplakátig), csakúgy mint az analóg (televízió, videó) és a digitális elven működő offline, on-line rendszereket.