A tudásszerzés új modellje
Az információs és kommunikációs technológiák egyik leglátványosabb alkalmazása az interaktív multimédia tananyagok megjelenése az oktatásban és képzésben. Az elmúlt évek fejlődése megnyitotta a lehetőséget a CD ROM, illetve hálózaton keresztül elérhető multimédia alkalmazás előtt. Az e-learninggel támogatott nyitott képzési formák és az IKT képzési alkalmazásai azáltal, hogy a tanulás térbeni és időbeni akadályait elhárítják, lehetővé teszik, hogy minden résztvevő azonos minőségű tananyagból tanuljon, azonos tanári segítséget igénybe véve. Ezért, amennyiben sikerül az informatikai eszközökhöz való széles körű hozzáférést biztosítani, e módszerek jelentősen javítják a tanulási és ezáltal a társadalmi esélyegyenlőséget és lehetővé teszik a mainál lényegesen nagyobb népesség bekapcsolódását a hatékony oktatásba.
A tudásszerzés új modelljeinek ismertetése előtt az alábbi pontokba foglalhatók össze az előzmények:
- A leíró-szabálytanító oktatás eredménytelennek bizonyul: az iskolai tudás és a valódi ismeretek szétválását igazolják a kutatások.
- A nemzetközi vizsgálatok nem az elsajátított tudást, hanem a tudás alkalmazását vizsgálják.
- A konstruktív pedagógia eredményei azt mutatják, hogy az autentikus tanulási környezet használható „köznapi” és „ünnepnapi” műveltséget eredményez.
- Tudás-avulási prognózisok szerint a Gutenberg (tankönyv)-galaxis után a tudásbázisok kora következik.
[Számítógépes tanulás 1]
[Frontális pedagógia helyett „konstruktivista” pedagógia.IV. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest, MTA Székház, 2004]
„Visszapillantva, egy évtizeddel ezelőtt a közoktatásban az Információs Technológia alatt az Informatikát értettük. Sajnos azonban még ma, az Információ Korában is számtalan szakértő meggyőződése, hogy az oktatásban a kihívást a hardverről, szoftverről és egyéb alkalmazásokról lévő tudás megszerzése jelenti. Az információs kultúra magja azonban a Digitális Írástudás: a digitálisan továbbított információ előállítása, tárolása, feldolgozása, visszakeresése és értelmezése. A korszerű Információ-Kommunikációs Technológiai (IKT) eszközök már többet közvetítenek magánál az információs technológiánál – a Digitális Kultúra kialakulásához, fejlődéséhez járulnak hozzá. Ezért napjainkban az IKT oktatás fókuszában a felhasználó, és nem az Info-specialista áll. A tudásalapú társadalomban való részvételhez szükséges alapvető felhasználói képességek/készségek kifejlesztése az alaptanterv része kell, hogy legyen. A hagyományos tanórákon közvetített merev, korlátozott tudást a rugalmas, korlátok nélküli tudásnak kell felváltania. Az IKT Kultúra demokratikus – demokratikusabb, mint bármely, a tantermeket a számítógépek előtt elérő innováció. Párhuzamosan ezzel a folyamattal, a tanulás módja a tantermek helyhez kötöttségétől az összekapcsolt közösségek rugalmas, folyamatosan változtatható ’virtuális univerzumához’ vezet, és a tanítást mentorálássá változtatja. A tanár már nem az egyedüli forrása a tudásnak, hanem útitárs, kísérő és támogató az információk dzsungelében.”* (Magyar 2006)
Hagyományos és konstruktív oktatás
[Számítógépes tanulás 2]