A számítástechnika-informatika, pedagógia-oktatástechnológia, kommunikáció és információelmélet, pszichológia-ergonómia, a vizuális és mozgóképkultúra tudományterületek vizsgálódásának egyaránt tárgya.
A multimédia kifejezés az emberi érzékelés változatosságának igénye alapján fejlődött ki. A több érzékszervi csatornára történő együttes hatás a szemléltetés ősi eszköze, melyet a számítástechnika fejlődése tett teljessé és interaktívvá. A foglalkozást sikeres elsajátításához ajánlatos, megtekinteni olyan multimédiás termékeket, amelyek a tanítási, tanulási folyamatot segítik.
A multimédia elnevezés gyűjtőfogalom, mely egyrészt új termékeket és szolgáltatásokat jelent a számítástechnika, a távközlés, illetve a média területén, másrészt a média használatára is vonatkozik az információk megszerzése, illetve a tanulási folyamat során.
A tudományok előrehaladásával egyre magasabb lesz az elsajátítandó információk mennyisége, egyre több összefüggést kell átlátnunk, az új és idegen fogalmakhoz szemléltetésre van szükség. Napjainkban a valóságos tapasztalás térben és időben méretei miatt gyakran nehézkes. Ezért szimbólumokkal, ábrákkal, képekkel, mozgófilmekkel helyettesítjük azt. Ezek együttes alkalmazása – az írott, a verbális, a médiálisan megjelenített információkkal együtt – meglehetősen bonyolult, sok az ösztönösség, kevés a tervszerű integráció.

A multimédia fogalma a számítástechnikai, informatikai, oktatástechnológiai szakterületek fogalomrendszere, mely a 90-es évektől lépett a nyilvánosság elé.
Eredetileg a több érzékszervi csatornára ható információhordozók gyűjtőneveként emlegették. Később a multimédiát a rendszerbe állított, tananyagot tartalmazó, technikai médiumok (információhordozók és közvetítők) együtteseként fogták fel, amely a tanár és a tanulók számára egyaránt használható. Ebben az értelmezésben az oktatócsomagot tekintették multimédia-rendszernek.
A programozott oktatás elveit megvalósító egyéni tanulási rendszerek, és a számítógépes oktatás különféle módozatai a többcsatornás információközlés mellett az interaktív (interaktív médiakommunikáció), szabályozott tanulástechnikai és metodikai lehetőségét is megteremtették.

A multimédiában – a velejáró digitalizálás révén – az információ előállítása, feldolgozása, rögzítése a számítógépek köré csoportosul. A szövegszerkesztők, a grafikus szerkesztő programok, az adatbázis-kezelők, a statisztikai feldolgozó és prezentáló programokkal felgyorsul az információ előállítása és terjesztése. A szöveg és a kép (álló és mozgó) feldolgozása kibővül a hangmegjelenítéssel, majd ezt követi az összetett média előállítása, a multimédia.

Az alábbi két hivatkozást megtekintve, képet kaphatunk a magyarországi multimédiás produkciókról. Az Enciklopédia Humana Egyesület számtalan történelmi vonatkozású multimédiás CD-t készített. A Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ a Magyarországon megjelent CD-ROM-okat tartja nyilván.

Enciklopédia Humana 

http://www.ehumana.hu

Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ 

http://www.neumann-haz.hu/cdrom_diszkografia/

Érzékszervek szerepe a taulási folyamatban

Érzékszervi csatornák hatékonyságának vizsgálata során leggyakrabban az alábbi megoszlást szokták alkalmazni.

• Látás révén szerezzük az információk 80%-át,
• Hallás révén a 11%-át,
• Szaglás és tapintás révén 4%-át,
• Ízlelés révén pedig 1%-át

Más megközelítésben a tanulási folyamatban az egyes érzékszervi csatornák és tevékenységek hatékonyságát is szokták vizsgálni (lásd. később E.Dale).

• Olvasás révén az információk 10%-át,
  
• Hallás révén 20%-át,
• Képeket látás révén szemlélve 30%-át jegyezzük meg

Amennyiben összetett, egyszerre több érzékszerven keresztüli az információáramlás, az alábbi értékek állapíthatók meg:

• Látás és hallás révén,  tehát az audiovizuálisan kódolt információk 50%-át,
• az elmondás révén 70%-át,
• cselekvés, gyakorlás révén 90%-át jegyezzük meg az információknak.