A taneszközök legújabb nemzedékének pedagógiai minősége különbözik a korábbiaktól, mert ezek alkalmazásakor a közlés ember és gép közötti érintkezés, interaktív médiakommunikáció során történik. Az interaktív multimédia-rendszerek alkalmazása előrelépést jelent az eddigi oktatási szoftverekhez képest, mert az ember és a számítógép közötti kommunikáció jelentősen javult, és a többféle szimbólumrendszer használatának lehetősége és a több érzékszervre irányuló hatás következtében jobban érvényesülnek a különböző tanulási módszerek, stílusok. (Komenczi)

A médiakompetencia szintjei: (Komenczi)
Komenczi Bertalan (1997) On-line: Az információs társadalom és az oktatás. In Új Pedagógiai Szemle, 47. évf. 7-8. sz. 1997

1. Ösztönös médiakritika – A befogadók szintje. Egy produkció beavatkozás nélküli megtekintése, véleményalkotás nézőként.
2. Médiaismeret – Műfaji és formanyelvi ismeretek birtokában – tartalmi analízist végezve – a képes üzenetek tartalmához kiválasztani a leghatékonyabb médiumot.
3. Médiahasználat – A média és eszközeinek ismeretében azok problémamentes alkalmazása.
4. Médiakreativitás – Az elektronikus publikálási ismeretek birtokában képes kifejezni önmagát, alkalmas az elektronikus rendezői teendők ellátására.
A számítástechnika fejlődésének korai fázisában felmerült a hatékony, minőségi szoftver elkészítésének igénye. A szoftvertermékek működésének minőségi kritériumai Raffai Magdolna megállapítása szerint: megbízhatóság, helyesség, hatékonyság, integritási fok, használhatóság.
Raffai Magdolna: Az informatika fél évszázada. Springer Hungarica. Gyomaendrőd, 1997. Gyomai Kner.

A multimédiás oktatóprogramok minőségének szerepe a médiakompetenciák kialakításában

In.: URL: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2001-07-it-Forgo-Multimedias

Az alábbiakban – elsősorban pedagógiai, médiaismereti – értékelési szempontrendszerre fókuszálva próbálunk meg eligazodást adni a fejlesztőknek, és a pedagógiai felhasználóknak egyaránt. Alkalmazzunk szakmailag hiteles, esztétikailag igényes, művészi elemeket sem nélkülöző, rendszerelméleti szempontból átgondolt, pedagógiai, pszichológiai, ergonómiai, kommunikatív elvárásoknak megfelelő produkciót.
Célunk, hogy felismertessük a kommersz (szórakoztató, ismeretterjesztő) és a szakmailag igényes, tudományos megalapozottságú, produkciók elhatárolási szempontjait.
Egy multimédia oktatóprogram hatékonyságának mérése módszertanilag nehéz feladat. Feltételezésem szerint a felhasználók számára a multimédiás oktatás kihívást jelent, hiszen megújulás a képzés tradicionális jellegével szemben. A korszerű oktatás biztosítja számukra, hogy képesek lesznek eleget tenni a tudástársadalom által megkövetelt elvárásoknak. A szempontrendszerben a pedagógiai-médiaismereti szempontok kerülnek kiemelésre. Az értékelési szempontrendszer nem törekedhet a teljeskörűségre, de a pedagógiai célzattal készült multimédia-alkalmazásokra használható. Tekintsük át röviden a fő szempontokat. A részletes cikk elérhető az alábbi oldalon: A multimédiás oktatóprogramok minőségének szerepe a médiakompetenciák kialakításában In.:URL:

Oktatási célú multimédia termékek értékelési szempontjai:

I. AZ ÜZENET MEGFOGALMAZÁSA. Szakmai pontosság, hitelesség, a közlendő egyszerűsége érthetősége, tömörsége
II. RENDSZERSZEMLÉLETŰ TERVEZÉS (ELEMZÉS, TERVEZÉS). Mennyiben felel meg a program a célkitűzésnek, alkalmas-e az eltérő tanulási stílusokhoz, tartalmaz-e önértékelő teszteket?
III. STRUKTÚRA. A tartalmi, logikai, elhelyezési struktúra megfelelősége, átláthatósága
IV. NAVIGÁCIÓ. Tartalmazza-e a minimális navigációs elemeket, a navigációs elemek segítik-e az eligazodást, tartalmaz-e tárgy és névmutatót?
V. KOMMUNIKÁCIÓ-INTERAKCIÓ. Akció-reakció (várakozási idő), megszakíthatóság, a társalgás fenntartásának az elve
VI. PEDAGÓGIAI-DIDAKTIKAI SZEMPONTOK. A feldolgozás megfelel-e a tanulási céloknak, motivál-e kellően, fenntartja-e az érdeklődést, elősegíti-e az önaktivitást?
VII. PSZICHOLÓGIAI, ERGONÓMIAI SZEMPONTOK. Mennyire felhasználóhoz igazított a program, ad-e sikerélményyt a tanulónak, kialakul-e a kognitív térkép a tananyagról, az alkalmazott szín- és formavilág megfelel-e tartalomnak.
VIII. A MULTIMÉDIA-KOMPONENSEK VIZUÁLIS ÉS AUDITÍV ELEMEI
A multimédiás oktatóprogramokban a szöveges részek túlzott vagy teljes használata megfosztja a produkciót a multimédia-jelzőtől. A másik túlzás, ha mindent képi nyelvre fordítunk le, akkor pedig az absztrakció rovására cselekszünk. Az előzőekhez képest ugyancsak szélsőséges, az az eset, amikor a hanganyagokat viszik túlzásba (olyanná válik, mint egy hang CD). Fontos, hogy az egyes médiumok erősítsék egymást, ne pedig gyengítsék, esetleg kioltsák egymás hatását. Pl. másról szól a beszéd, mint amit látunk a képen. A helyes váltások a médiumok között mindenképpen javítják a produkciót.

• Szöveges részek: Egyszerűség, olvashatóság, tagolás, tömörség, szembarát megjelenés
• Számok, adatbázis: Keresés gyorsasága, áttekinthetőség, a haladás bemutatása
• Állóképek: Komponáltság, tudatos színhasználat, képi kiemelés eszközei.
• Megfelelő-e a tónusérték, (alul, vagy túlexponélt a kép). Kellően éles-e a kép? Képélesség ill., életlenség lehet műfaji és technikai egyaránt. Két változata létezik: a mélységi élesség, és a bemozdulásos életlenség. Optimális-e a felbontás és a képméret ahhoz, hogy a kép tanulmányozható legyen? Megfelelő-e a színmélység, a felbontás? Vannak-e a szereplő környezetében zavaró tárgyak, amelyek elterelik a néző figyelmét? Megfelelő-e képkivágás, beállítás? Túl távoli, vagy túl közeli rontja ideális ábrázolást.
• Ikonok, szimbólumok, logók: Kivitelezés egyszerűsége, közérthetősége, lényegkiemelés mértéke
• 3D ábrázolás: A modultest térbeli bonyolultsága, megjelenítése, térhatása, térbeli anyagszerűsége
• Animáció: Folyamatosság, egyenletes mozgás, a mozgás valószerűsége, dinamikája.
• Aktív felületek: Következetes elhelyezés, folyamatos és indokolt jelenlét
• Auditív információk: A szöveg érthetősége, a háttérzene adekvátsága, és kiiktatási lehetősége
• Hibalehetőségek: Automata üzemmód miatt a háttér zaj felerősödik. Gyakran a visszhangossá válik ahangfelvétel, ( Kongó üres, hang, hangár effektus.) Az előadó, megszólaló hangkaraktere nem jelenik meg letompul, mert rossz minőségű, mikrofont alkalmaztak. Több mikrofon alkalmazása esetén gyakran előfordul, hogy az alárendelt hang a dominánsabb – a háttérhang elnyomja a szereplő hangját– mint a főhang. Ennek a másik változata pedig az a jelenség pedig az, amikor a kísérőzene elnyomja a beszédet.
• Mozgóképek: Kompozíció, képkivágás, élesség, megvilágítás, a kameramozgás egyenletessége.
• A felesleges kamaramozgás is a bizonytalanság érzetét keltheti. A remegő kép az állvány alkalmazásának hiánya, vagy az állvány rossz kiképzése miatt keletkezhet. Nem megfelelő frame /sec érték, azaz darabos a digitalizálás során bevitt videó-részlet.

IX. A TECHNIKAI KIVITELEZÉSE. Zajosság, rossz felbontása, a kommunikációt zavaró elemek
X. JÁRULÉKOS ELEMEK (installálás fülszöveg, tartalmi leírás) Nyomtatott mellékletként megjelenő használati utasítás, oktatási módszereket bemutató segédlet megléte emeli az értékét a produkciónak
XI. ON-LINE FRISSÍTÉS telefonos segítségnyújtás, on-line információküldés és frissítési lehetőség. Felhasználóbarát szolgáltatás csomag megléte: telefonos segítségnyújtás, on-line információküldés és frissítési lehetőség
XII. SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉS: A felhasználás során az előző tipológiába nem tartozó egyéni szempontok.

A multimédiás oktatóprogramok minőségének szerepe a médiakompetenciák kialakításában

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2001-07-it-Forgo-Multimedias