Az életmód azokat a tevékenységeket jelenti, amelyek kitöltik az életünket, amelyeket nap mint nap végzünk. Az életmódhoz a kereteket egy adott kor, a földrajzi és a társadalmi helyzet adja; saját csoportunk, szubkultúránk lehetőségei. Ezen belül valósíthatjuk meg egyéni elképzeléseinket az Életről. Az összefüggés fordítva is igaz: az életmódot tanulmányozva sokat megtudhatunk egy adott korról vagy társadalmi rétegről.

Érdemes tehát tanulmányozni az iskolát, akár régit, akár mait. A tárgyak, az elrendezés, a szokások, a viselkedési szabályok keretet adnak a napi tevékenységhez, és elbeszélik, mi is a fontos abban az iskolában, mire tanít, mire nevel az a napi rutin, amit a diákok élnek.

A gyerekek iskolán kívüli életének rendjét, iskolához való viszonyukat otthoni kultúrájuk, anyagi és szellemi lehetőségeik határozzák meg. A diákok életmódjából következtethetünk minderre.

Fontos kérdés, hogy csak a régebbi korok életmódjának tanulmányozása lehet-e érdekes. Vagy másképpen: kell-e ismerni manapság egy tanárnak a diákjai iskolán kívüli életmódját, azaz a szokásait, kedvteléseit, napi tevékenységeit? Kell-e tudnunk, ismernünk, hova járnak, kikért rajonganak, milyen zenét hallgatnak, mit néznek a tévében? A tanárok többsége mindezt elutasítja - talán ez is hozzájárul a tanárok és a diákok kultúrája közötti szakadék mélyüléséhez. De ha a felnőttek nem hajlandók megismerni a diákok világát, vajon hogyan tudnának hozzátenni valamit ahhoz? Hogyan terelhetnék őket másfajta szokások, értékek, életmód felé, ha egyetlen érvük a kategorikus elutasítás?