Táblagépek az oktatásban

Tisztelt Tanár Úr!

A táblagépeknek a magyar közoktatásban előnye és hátránya is van. Az előnye az, hogy a Z generáció már alapvetően a technika, illetve a média centralizáltságában él, ennélfogva, érdekeltebbé lehetne őket tenni a tanulás iránt, ha rendelkezésükre állna egy számukra korszerű eszköz az iskolában. Maga a tanárképzés is arra orientálódik, hogy nyitottá, befogadóvá tegyenek minket, leendő tanárokat a technika alapú oktatás felé, hogy ezzel egy új irány, szemlélet kialakítását honosítsák meg bennünk. Ha a táblagépek rendelkezésre állnának a tanórákon, akkor lehetőségünk nyílna arra, hogy tudatos médiahasználatra neveljük a gyerekeket, és a technika segítséget nyújtana a tananyag elsajátításában is. A hátránya viszont, hogy ezzel nem lehetne a gyerekeket kivonni a technika „bűvköréből” és háttérbe szorítaná a hagyományos oktatás eddig bevált, hatékony módszereit. A helyesírás, valamint az értő, szövegközpontú-olvasás részben a technika befolyása miatt probléma a mai fiataloknál, éppen ezért az alapkompetenciák megerősítéséhez nem a táblagép-használat a legjobb út. Ettől függetlenül nem zárkózom el az újítástól, éppen ezért elérhetővé tenném a táblagép-használatot az iskolakönyvtárakban, de annak tanórai felhasználását nem látom szükségszerűnek.

Tisztelt Tanár Úr!

Osztom az előttem írók véleményét a táblagép,újmédia egyre inkább nélkülözhetetlenebbé válásról az oktatásban. Véleményem szerint azonban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az okostelefonok szerepére ezen belül. Egy internetes mobiltelefonnál semmi sem lendítheti nagyobb ütemben előre a konnektivista oktatási módszereket véleményem szerint. Mára a telefonoknak, technikai adottságainak köszönhetően, szinte nincsenek fizikai korlátai média-informatikai szempontokból. Így hát egyértelműnek és nélkülözhetetlennek tartanám akár órai bevonásukat az oktatásban. Vegyük például a http://www.qualt.com/ -ot. Egyszerű, érthető, gyors és használható oktatási felület CSAK mobilokra.

Tisztelt Tanár Úr!
Az, hogy az újmédia lehet-e oktatási stratégia számomra nem kérdéses, azonban hogyan lehet ezt megvalósítani? Ezt a kérdést szeretném feszegetni. Szükség van rá, hiszen tény, hogy az eredményesebb tanítás érdekében szükség van a tanárok továbbképézésére az újmédia területén. A kérdés, mint oktatási eszköz a tanár és a diák is élhet vele a tanóra keretein belül? Szükség van a tanítás során médiára, azonban csak a tanár használja. Mint diák saját szememmel tapasztalom, hogy milyen hatással van néhány tanulótársamra az-az óra, ahol a tanár engedélyezi a számítógép használatát, miközben a tanár is ismertet egy témakört, például elektronikus táblán keresztül. A diákok nem tudnak koncentrálni a tananyagra, hiszen a saját személyes dolgaikat helyezik előtérbe. Azzal, hogy nem közvetlenül a kezükbe adjuk a lehetőséget de továbbra is több érzékszerven keresztül hatunk rájuk egy jól kidolgozott prezentációval vagy videóval, nagyobb a valószínűsége annak, hogy odafigyelnek.A tanárokat is zavarhatja, ráadásul kutatások szerint írással jobban megragad a tananyag a diákokban. Tehát ennek is vannak hátulütői, ezért még nem érzem teljesen felkészültnek az időt arra, hogy táblagépeket használhassanak a diákok az órán, jó dolognak tartom ezt, de mint általában minden ez sem tökéletes (a média megkönnyíti a tanítást csak tudni kell élni a lehetőségekkel).

Az előző hozzászólásokat olvasva és azt tapasztalom, hogy a technika fejlettségi szintje és elterjedése egy éven belül is nagyon sokat változott. Azt tapasztalom, hogy egyre több szinte minden második középiskolás gyereknek már van tablete, amit használ is azokon az órákon, ahol a tanár engedélyezi.
Úgy gondolom, hasznos a táblagépek használata. Én személy szerint sokkal jobban tudok figyelni az előadásra, ha közben jegyzetelek és a tablet erre a célra kiválóan alkalmas, mert gyorsabban lehet vele írni, mint kézzel. Ami még szintén hatalmas előnyt jelent az az, hogy ha van internet hozzáférés akkor akár linkeket, idézeteket, képeket vagy esetleg videót is belehet illeszteni a jegyzetbe.
Az is jó benne, hogy akár előadás vagy óra közben is lehet a témához kapcsolódó anyagokat, cikkeket, videókat keresni.
Nagy könnyebbség lenne az a diákoknak, ha minden anyag egy helyen egy készüléken keresztül elérhető lenne és nem kellene a sok nehéz könyvet cipelni.
Megszokás kérdése szerintem. A fiataloknak könnyű lesz ez a váltás, mert ebben nőnek fel, de a tanároknak hosszabb folyamat lesz.
Véleményem szerint ez az újítás az oktatásban a következő egy két évben befog következni sőt már a mai nap is tapasztalható a változás szele, de persze lesznek mindig kivételek akik ragaszkodni fognak a régi kézzel írásos jegyzeteléshez vagy a laptopok használatához.
Hogy az oktatási rendszerbe a ,,felhő” használatát mikor fogják bevezetni az csak idő kérdése. Nem sok idő múlva az oktatás teljesen digitális alapú lesz. A tanárok a tananyagot eltudják juttatni a diákoknak a diákok a házi feladatot eltudják küldeni a tanároknak…
Persze van negatív oldala is mivel a táblagépeket nem csak jegyzetelésre lehet használni hanem különböző más programokat vagy játékokat is lehet futtatni rajta, ami viszont elvonja a figyelmet. A tanárok pedig nem tudják felügyelni, hogy a diákok mivel foglalkoznak.
Úgy gondolom felsőoktatásban és középiskolában lesz ez a legelterjedtebb és nem is olyan sokára.

A táblagépek oktatási célú használata napjainkban még nincs széles körben elterjedve, mégis sokakban felmerül a kérdés, hogy miért ne kerülhetnének be az iskolákba, mint oktatási eszköz? Ez a kérdés már másokban is felmerült, sőt már kísérleti szinten a gyakorlati megvalósítása is elindult. Magyarországon még nem általános, de a más országokban egyre elterjedtebbek ezek az eszközök. Természetesen nem tudják teljesen kiváltani a korábban, főként a felsőoktatásban használatos laptopokat, népszerűségük mégis egyre növekszik.
Az alkalmazásboltok több ezer a mindennapi oktatásban is használható alkalmazást találhatunk, amelyek akár egy egész tudományágat is lefedhetnek vagy csak egy adott témára koncentrálhatnak. Ezek természetesen kivitelezés és tartalom tekintetében hagyhatnak némi kívánnivalót maguk után.
Szerintem a táblagépek használata nagyban hozzá tudna járulni az oktatás fejlődéséhez. Egy táblagépen könnyen és gyorsan elérhető bármi, ami az interneten van. Továbbá egyre több és egyre jobb alkalmazás készül kifejezetten ezekre az eszközökre.
De a táblagépek nemcsak a diákok, hanem a tanárok körében is népszerű eszközök. Például egy jól megírt, interaktív alkalmazás használata sokat javíthat az órák hangulatán. A táblagépeken elektronikus könyveket is olvashatunk, így az összes kedvenc olvasmányunkat, vagy akár a tankönyveinket is, mind egy helyen tárolhatjuk.. Ezen kívül a diákok jegyzetelésre is használhatják. Tehát sok olyan megoldás létezik, melyet egy laptopon vagy papíron nem élvezhetünk.
Ezek az eszközök oktatásban való széleskörű elterjedése még egy ideig nem fog bekövetkezni. Az elektronikával foglalkozó nagyon weboldalak és magazinok szerint a következő néhány évben jelennek majd meg az olyan olcsó és jól használható táblagépek, amik ezt a széles körű elterjedést lehetővé teszik.

Én úgy gondolom, hogy a korszerű pedagógiai oktatás elengedhetetlen eszköze lesz a jövőben a elektronikus táblák használata, alkalmazása. Minden információ naprakész frissítéssel segíti a pedagógusok, és a gyermekek felkészülését. Jól tudjuk, hogy a mai gyermek már néhány évesen is rutinnal kezeli az elektronikus hálózatot, ám a veszély ott leselkedik, hogy mit, mikor, és milyen értelmezés mellett használ a gyermek. Ügyelni kell, hogy a felnőtt segítségével értelmezze az információkat, és akkor nem hat károsan a fejlődő személyiségre,
Azonban az is tény, hogy az egészségre káros krétaporos tantermek teljességgel való kiszorulása még várat magára. Ennek több oka is lehet, de elsősorban talán az anyagi fedezet hiányában van magyarázva. Én bízok abban, hogy egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy minden településen ugyanazon feltételek lesznek adottak az oktatásban.

Nagyon hasznos, érdekes dolgoknak találom a táblagépeket. Nagy lépést tennénk az oktatás korszerűsítésében, ha ezeket be tudnánk vezetni a mindennapi oktatásban. Azonban úgy gondolom, hogy anyagi okok miatt erre még egy darabig várni kell, mivel sajnos néhány szülő még ceruzát, füzetet sem tud venni gyermekének, illetve számítógépük, internetünk sincsen otthon, s nem tudnának ilyen eszközöket megvásárolni. A szülőkön kívül sajnos az iskoláknak sincsen pénze, s ők sem tudnának ilyen eszközöket vásárolni. Kezdő pedagógusként azonban bízok benne, hogy munkám során tudom majd ezen eszközök segítségével oktatni tanulóimat, s óráimat minél színesebbé tenni.

Nem használtam még tabletet csak éppen tájékozódtam a feladat apropóján. Mindenképpen úgy gondolom, hogy ott a helye ennek az eszköznek az oktatás területén. Számtalan kérdés és aggodalom fogalmazódik meg bennem . Ki? Mikor? Hol? Milyen körülmények között ? Mi módon? -vezeti be az oktatás területére.Mindenképpen figyelembe kell , hogy vegyük az anyagi lehetőségeket a szülők és az intézmények oldaláról egyaránt. Hogyan számoljunk a humán erőforrással ? A technikai fejlődés mennyi ideig engedi,hogy a felszínen legyen ez az eszköz ? Aggodalommal tölt el, hogy nem esünk- e át a ló másik oldalára–, miközben a technikai kompetenciák fejlesztésével foglalkozunk , elveszítjük az embert sok-sok más készségével.

Gyakran panaszkodnak a tanulók mázsás súlyú iskolatáskáik miatt. Úgy gondolom, teljesen jogosan fogalmazódik meg bennük a kérdés, hogy miért kell ennyi könyvet cipelni a XXI. században.
Az informatika fejlődése azonban meg fogja szabadítani őket ezektől a terhektől, hiszen a könyvekkel zsúfolt iskolatáska ma már a múlté. Egy mindössze fél kg-os táblagépen szinte minden elfér. A korábban csak a filmeken látott mindent tudó érintőképernyős konzolok éveken belül az oktatás szerves részévé válhatnak itthon is.
Színesek, érintőképernyősek, wifi-vel ellátott eszközök, melyeken számos oktatást segítő alkalmazás érhető el. Rendkívül hasznos innováció, tartalommal és értelemmel megtöltve.

Nem nagyon értek egyet azzal, hogy azért, mert a tablet egy újdonság, úgymond csoda egy falusi gyereknek, használható oktatási célra, hosszú távon. Amondó vagyok, hogy minden csoda 3 napig tart.Addig, ameddig nem láttak ilyet a gyerekek, addig érdekes.De! Hiába tölthető le bármilyen program, akár ilyen-olyan szótár, ezt a gépet a gyerek nem otthon, hanem csak az iskolában használhatja.Ha a kihasználtságát nézem, és össze kellene hasonlítanom, hogy mi a jobb: tablet, vagy inkább egy nagy képernyős laptop, akkor a laptopot választanám. Rengeteg olyan program van, amit sokkal jobban élvezhetünk nagyobb képernyőn, és könnyebb a technikai kezelése.Pl. arra gondolok, hogy én magam is egy prezentációt, pps bemutatót stb. nem a tableten fogom megszerkeszteni. Tudomásom szerint a tabletet elsősorban a hordozhatósága miatt találták ki, használják sokan. Ez az egy dolog az, ami amellett szól hogy könnyű hozni-vinni. Minden egyéb nálam a nagyobb gép mellett szól. Mindent le lehet tölteni a tanuló laptopjára is, akár szótanulás, törtek tanulása vagy bármi a téma. De a tabletet nem viheti nyilván sehova, az az iskoláé lenne, tehát nincs sok értelme szerintem a tanulót tableten oktatni….

Úgy gondolom, ha némely iskolában kötelezővé teszik a saját tulajdonú hangszert, vagy számítógép használatot, akkor ez a kis tételű összeg meg sem kottyan a gyermekek, fiatalok havi zsebpénze mellett a családok számára. Miután a közterületeken is, járműveken is ezzel a “bekötött szemmel”, táblagéppel a “zsebükben”/kezükben járnak, a fizetendő wifi-díj is csak egy mellékes összeg lehet . Tehát az iskoláknak csak annyi a teendője, hogy kihasználja ezt a csodálatos lehetőséget, felkészül ennek kiaknázására úgy, hogy megfelelő programokat készít, vagy ajánl fel a diákok tudásának építésére. Szélesítve a lokális területeket, értékeket átadva. Mégis van kritériumom, minden médium eltántorítja az embert az igazi családi élettől, a külvilág helyes meglátásától, mert a felhőkön ugrálva elfelejthetjük, hogy valamikor jó ránézni barátaink arcára, érezni az eső illatát az erdőben, vagy egy skanzen ódon bútorai között sétálni.

Véelményem szerint még igen hosszú út vezet addig, hogy a táblagépek minden magyar iskolában általános legyen. Ennek oka túlnyomórészt anyagi természetű, hiszen ahhoz, hogy ez egy – tankönyvhöz illetve füzetekhez hasonló szerepű és az iskolai életben – létfontosságú eszköz legyen, biztosítva kellene, hogy legyen ennek használata minden tanár, illetve diák számára. Ez – ha a tanár önmagának veszi meg – megterhelné a tanár pénztárcáját, amellett az iskola sem kötelezhet rá senkit, hogy 1-2 havi fizetését erre költse. Amennyiben az iskolák finanszíroznák, ahhoz is természetesen az kellene, hogy jobb anyagi helyzetben legyenek. (Ugyanez vonatkozik a felhőpedagógia általános érvényű realizálódására.) Természetesen, aki megteheti, anyagilag megengedheti magának és ahol olyan anyagi helyzetben vannak a szülők, hogy – természetesen nem az iskola “nyomására”, hanem önmaguktól, gyermekük fejlődését figyelembe véve – vesznek a tanulónak táblapc-t, vagy laptopot, de a “hagyományos” számítógép is megteszi, de ezesetben olyan órákat kell tartani, ahol nem használják, csak a házi feladat megoldásához, otthon, vagy ahol az iskolának van erre szabad kapacitása, érdemes megoldani, de ezesetben több tanteremben, minden tanuló számára biztosítani, nem kizárólag informatika órán, hanem közismereti, ill. szakmai elméleti órákon is, hiszen tanításmódszertani szempontból értékes lenne és a diákokat is biztosan érdekelné.
Másik lényeges oldala a témának, hogy a pedagógusok jelentős részének is meg kellene tanulni ezek használatát és valószínű, hogy igen sok embernek ez nagy szakmai kihívást jelentene az is elképzelhető, hogy sokan megijednének ettől. Emellett azért sem lehet teljesen általános módon bevezetni, kötelezni a rossz anyagi helyzetben lévő intézményeket, mert így a szegényebb, kistelepülési iskolák még inkább leszakadnának. Itt ugyanis sem maguk az intézmények, sem a pedagógusok, sem a szülők nem tudnák biztosítani a táblagép, sem egy asztali számítógép, sem egy notebook meglétét. Ugyanakkor az is igaz, hogy ma már egyre lényegesebb elvárás, “íratlan szabály”, hogy minden háztartásban legyen számítógép, hiszen a “digitális kompetencia”, ami a NAT-ban is szerepel a kulcskompetenciák egyike. Az informatika, mint tantárgy pedig már alsó tagozatos tanulók számára is kötelező. Amennyiben nem jutnak számítógéphez mindennapi életük során, nem biztos, hogy megfelelő szinten tudják elsajátítani a tananyagot. Így a digitális szakadék a tudásszakadékkal lesz egyenlő. (Emiatt is teszünk olykor egyenlőségjelet a tudásalapú, információs és a számítógépes hálózati társadalom közé.) Ez a szegényebbek számára igen ijesztő lehet, hiszen nem csak maguk, a kedvezőtlen anyagi helyzetben lévő szülők szakadnak le, hanem gyermekeik is ilyen sorsra jutnak. Emiatt bűntudatuk lehet a gyermekük felé, beláthatatlan következményekkel járhat.

Természetes, hogy mint mindennek, ennek is megvan a maga jó és rossz oldala. Emelné ugyanis az oktatás színvonalát, de a társadalmi-anyagi-szociális különbségeket tovább mélyítené. (még akkor is, ha figyelmen kívül hagyjuk azt, hogy lehet, hogy sok pedagógus kétkedve fogadná és akkor is, ha abból indulunk ki, hogy az iskola erre szánt anyagi feltételei adottak. Az viszont sokat ront a helyzeten, ha otthon némely tanuló tud gyakorolni, mások pedig nem. Erre csak olyan iskolákban lenne gyógymód, ahol mind a tanárok, mind a diákok kapnának kölcsön gépet és a tanulók azt év végén – ép állapotban – visszaszolgáltatnák, vagy amennyiben nem, meg tudnák téríteni az okozott kárt.)

Személyes tapasztalatomat osztanám meg a táblagépekkel kapcsolatban. Alapvetően olyan beállítottságú vagyok, hogy szeretek minden újdonságot kipróbálni, így volt szerencsém 2-3 hónapig használni egy tabletet is. Az oktatásban nem nagyon használtam, inkább csak magán célra. Ott viszont nagyon jó szolgálatot tett egy térkép, egy navigáció, és bármi, ami elérhető akár egy külföldi út során is(pl. legutóbb egy Róma útitervet tettem rá, metrótérképpel, buszmegállókkal, látnivalókkal, stb.) Viszont az iskolában a 10″-os laptopokat használjuk, és sajnos elég kicsi a mérete, állandó munkára nem alkalmas. Így a tabletet sem tartom annak: nem a tudás miatt, hanem a méret miatt. És ugyebár a hordozhatósága sincs kihasználva az iskolában. Jómagam megváltam ugyan szeretett tabletemtől, mert felváltotta a helyét egy okostelefon, és az is éppen elég, kisebb ugyan, de ahhoz éppen elegendő, amire kell. Iskolai célra tehát én nem javaslom.

Én úgy gondolom, hogy a táblagépek elterjedésével az iskolákban igenis lehetséges lesz az osztálytermi tanulás.
Fontos, hogy az iskola és az oktatás lépést tartson a számítástechnika dinamikusan fejlődő világával.
A táblagépek kezelésével olyan kompetenciákhoz jutnának a tanulók, melyet a későbbiek során is alkalmazhatnak.
Ezen gépek tömeges elterjedése valószínűleg még sokáig eltart, hiszen egyrészt az iskolák többségének nincs pénze táblagépek beszerzésére.
Abban az iskolában, ahol jelenleg nem áll rendelkezésre a mindennapi testnevelés lebonyolítására alkalmas infrastruktúra, nem hiszem, hogy
a táblagépek elsődleges fontosságúak. Másrészt a tanári kar nagyrészének még újak ezek az eszközök, így a továbbképzésükre is gondolni kell.

Szerintem nagyon hasznos dolog a digitális eszközök használata az iskolákban. Pár év alatt jelentős eredményeket értünk el, például már minden iskolában van számítógép, laptop internet. Most úgy tűnik a táblagépeké a főszerep. Természetesen sok múlik az anyagiakon. Nem hiszem hogy rövid idő alatt megvalósítható, hogy az ország minden iskolája rendelkezzen táblagépekkel. Egyébként én a hagyományos könyvalapú módszert sem utasítom el. Szerintem szükség van rá még ma is. Ugyanakkor az nagyon hasznos dolog, hogy a leendő pedagógusok megtanulják használni a különböző technikákat, így későbbi pályafutásuk során hatékonyabban tudják átadni a szükséges tudást a megfelelő szemléltető eszközökkel.

Mint mindennek, ennek az éremnek is két oldala van. Az oktatásban alkalmazott táblagépek soha nem látott módon gyorsíthatják és motiválhatják a tanítási-tanulási folyamat egészét és az abban résztvevőket, ám az ellenkezője is bekövetkezhet. Az eszközök akár rossz irányba is elvihetik például a tanórát, ha nem megfelelő kezek irányítják: a könyvalapú tudás drasztikus mértékben háttérbe szorulhat, és arról sem feledkezhetünk meg, hogy ezek a gépek éppen a “számítógépes világ” szakadéka felé taszítják a gyerekeket – ami a szülők körében igen nagy problémákat okoz manapság is-. Minden a megfelelő kezeken és mértéken múlik. Személy szerint támogatom az alkalmazásukat, de egy “arany középút” megtalálása az elsődleges cél.

Csak ötletként szeretném megemlíteni, hogy lehet, hogy jó lenne kipróbálni, hogy milyen lett volna a gyakorlati munkákat Google Forms-ban megcsinálni, összesítés és összehasonlítás céljából lehet, hogy célszerűbb lehet.

Szeretnék mindent megköszönni,mert ezzel az alkalommal is nagyon sokat tanultam. A jövóben szeretnem ha tobb gyakorlatot végeznénk!

Az én vélemenyem szerint a táblagépek használata az alsó osztályokban nehez, de nem lehetetlen. Nem feltétlenül az anyagi oldalára gondolok. Szerintem a szülõk nevelésével kell kezdeni, majd csak utána következhet a gyerekekre figyelés. Ha a szülök megértik a számítástehnika hasznosságát, a többi már csak rajtunk múlik.

Szerintem ebbe az iranyba tart az oktatas. Idovel minden bizonnyal atveszik a tablagepek a hagyomanyos tanitasi/tanulasi eszkozok helyet. Szeretnek – tolem telhetoen – lepest tartani ezzel a folyamattal, ezert jelentkeztem erre a tanfolyamra.