A tudástársadalomban felértékelődött tömeges tudásigény csúcstermékeként emlegetett nagy létszámú nyitott képzések (online szabadegyetemek) megjelenése a felsőoktatásban arra ösztönöz bennünket, hogy kitárjuk kapuinkat, és lehetőséget adjunk a tanulás-információszerzésben a mcluhani falak nélküli tanterem gondolatának megvalósítására.
A TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0027 azonosítószámú projekt keretében kifejlesztett Digitális átállás az oktatásban címet viselő projekt „Közösségi média, és újmédia környezeti modell az információ-közvetítők IKT tudásának fejlesztéséhez” kutatás célja, a digitális átállás jegyében, tényleges interakción – a távoktatási hagyományok levelezve történő tanulás mintáján – alapuló pilot program eredményeinek bemutatása a nappali és részidős rendszerű oktatás konzultációs és tanóraszervezés rendszerének megújítása érdekében. A nyitott kurzusok gyors elterjedése, a pedagógusok digitális kompetenciáinak (online eszköztárának, szakszerű használatának) fejlesztése megkerülhetetlenné teszi ennek az oktatási/tanulásszervezési formának a hazai felsőoktatási gyakorlatba történő beágyazását.
A fő kérdéskör az volt, hogy lehet alkalmassá tenni a távoktatási módszerek és a TO (tükrözött osztályterem) kontakt-online, egyéni és csoporttevékenységeit, valamint a nyílt oktatás szakmai érdeklődésen alapuló szerveződési formáit, a levelező oktatásban történő beágyazódására. Úgy gondolom, hogy a nyitott képzések előkapuja lehet a hallgatók – az első konzultációt megelőző tanulmányi és információs (ETR, Neptun) rendszeren keresztül médiagazdag tartalommal (motiváló videóval, hanganyagokkal, ráhangoló olvasmányokkal) történő – felkészítése, mely alapját képezheti a levelező oktatás valódi konzultáción és kreativitáson alapuló formájának.
A fenti tényezők birtokában alakult ki az a nézetem, hogy a levelező oktatásban újra szerepet kell, hogy kapjon a tanár-diák interakcióján alapuló – akár multimédiás (podcast, videó) formát öltő ‘levelezve’ történő oktatás aktusa, megszüntetvén így a távoktatási elvek levelező oktatásban való lappangását. A lépések kialakítását, finomhangolását a kísérleti, pilot kurzuson résztvevők visszajelzései alapján került megvalósításra.
A „Közösségi média, és újmédia környezeti modell az információ-közvetítők IKT tudásának fejlesztéséhez” almodul keretében kialakított Elektronikus Médiumok és tananyagok c. kurzus elektronikus tananyag került kifejlesztésre. A tananyag elsősorban az EKF Médiainformatika intézet képzési struktúrájának teljes vertikumára vonatkozott, ezen belül a tanárképzés, pedagógia tanár (Elektronikus médiumok és tananyagok), az informatikus-könyvtáros szak (Médiumismeret tárgy), mozgóképkultúra (Médiaismeret, Médiapedagógia), kulturális örökség szak (Kulturális örökség technikai reprodukciója) tárgyak keretében vált hasznosíthatóvá a tananyag.
A kurzus szerkezete
1. A KURZUS CÉLJA, motivációs tartalmak
1.2 A SZERKEZET és TARTALOM bemutatása
2. TÖRZSANYAG – ELEKTONIKUS MÉDIUMOK- KÖZÖSSÉGI (ÚJ)MÉDIARENDSZEREK
2.1 ONLINE SZERKESZTŐK
3. FELADATOK ÉS MINTÁK
3.1 Közösségi könyvjelző készítés és megosztás
3.2 Multimédiás e-tananyag értékelés és megosztás
4. TECHNIKAI SEGÍTSÉG ONLINE REGISZTRÁCIÓHOZ
4. 1 Általános regisztráció
4.2 Delicious közösségi könyvjelző regisztráció
4.3 Slideshare prezentáció és dokumentummegosztó regisztráció
5. VIRTUÁLIS TEREK olvasmányok
6. Kurzusértékelés
7. Információk
8. Események
A tananyag tartalma
Az ismeretszerzés és az ismeretek feldolgozásával foglalkozó videó tudásanyagok szöveges – sokszor elvont – megjelenítésétől, a multimédiás szemléltetésen át, a közösségi tudásépítésen alapuló formáit dolgozza fel, kiemelt figyelmet szentelve a közösségi média használata előnyeinek bemutatásának. Az előadás kiemelt figyelmet tulajdonít, az online jelenléten és az újmédia környezetben történő tanulási formák fontosságának, hangsúlyozva, hogy a tanórákon a szemléltetésen alapuló oktatást egészítse ki a felfedező tanulás, a hálózatalapú (konneketivista), online konstruktivitás. Kiemelt fontosságot kap, hogy az új média nemcsak eszköz és alkalmazás, hanem tartalom és tanóraszervezés olyan új formája is, mely szerepet kell, hogy kapjon nemcsak a köz- és felsőoktatásban, hanem az élethosszig tartó tanulásban is.
1. Bevezetés az elektronikus médiumok kurzusba[2]
2.Tartalomkezelő rendszerek
3. Online közösségi felületek használata
4. Online tananyagok az oktatásban
5. Tudásbázisok alkalmazása az oktatásban
6.Tesztkészítő online alkalmazások
7. Online állóképszerkesztők
8. Hang és mozgóképszerkesztők
9. Online Virtuális osztálytermek
10. Dokumentum és prezentáció megosztók és közösségi könyvjelzők
11. Digitális történetmesélés
A kurzus elérhetősége
Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program Digitális átállás az oktatásban címet viselő, TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0027 azonosítószámú projekt keretében. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
6 comments
Skip to comment form ↓
Forgó Sándor
2016. november 21. hétfő , 19:05 (UTC 1) Link a hozzászóláshoz
.
Mihalik Zoltánné
2016. november 19. szombat , 18:14 (UTC 1) Link a hozzászóláshoz
Tisztelt Tanár Úr!
Nagyon érdekesnek és hasznosnak találtam a kurzusszervezés innovatív módját. Levelezős hallgatóként nagy segítséget jelentett az előzetes tananyag ismertetés, az első kontaktóra előtti kapcsolatfelvétel. Egyértelműen kijelölt úton indulhattunk el, már előre betekinthettünk a kurzus menetébe, anyagaiba.
Jelentős előny ennél a tanulásszervezési módnál a tananyaggal és a feladatokkal való foglalkozásnál az idő és helyszín megválaszthatósága, valamint, hogy bármikor visszatérhetünk a feladatok gerincéhez, a tananyagokhoz, kérdés esetén valóban rendkívül rövid időn belül választ is kaphattunk a kurzus során.
Véleményem szerint napjainkban az oktatás fejlesztése lépést kell tartson az információs technológia fejlődésével, szükségszerű, hogy magával vonzza a technikai fejlődés a tananyagfejlesztést, hogy a felnövekvő diákság számára fenntartsuk az érdeklődést, a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával.
A pedagógusok számára kihívást jelentenek, feladatot generálnak ezek a módszerek, de az eredményességük megítélésem szerint meghaladja a hagyományos oktatásszervezési modellt, bár az előkészítés, az előzetesen befektetett energia, a hallgatók nyomon követése mindenképpen nagyobb kihívást jelent az oktató számára, ami a végeredményt tekintve azonban megéri a befektetést.
Modla Réka
2016. november 12. szombat , 18:59 (UTC 1) Link a hozzászóláshoz
Tisztelt Tanár Úr!
Nagyon örültem ennek a tanulásszervezési módnak a levelező oktatásban. Ennek okai a következők:
Mint hallgató: sokkal egyszerűbb ily módon információt szerezni, a csoporttársakkal és a tanárral kapcsolatot tartani, mint az eddig megszokott módokon. A tartalmak bárhonnan elérhetők, így a rugalmas tanulásszervezés egyszerűen megvalósítható. A csoporton belüli tudásmegosztás egyszerű, mely minden hallgató tanulását segíti.
Mint tanár: tapasztalatom szerint a tanulók bár kissé tartanak a tanítás-tanulási folyamat ilyen fajta szervezésétől, de kezdeti nehézségek után hamar feltalálják magukat és szívesen részt vesznek benne. Ha megtapasztalják az előnyeit, már nem idegenkednek tőle. Azt gondolom, szükség is van arra, hogy jártasságot szerezzenek az interneten történő ismeretszerzésben és a felelős tudásmegosztásban, mivel a sokuk csak böngészésre használja az internetet, így számukra komoly problémát okoz, ha ki kell lépniük a „rejtőzködő” státuszból és meg kell jelenniük valamilyen módon. Ezt a fajta felelősségvállalást tanulniuk kell, melyben a tanárok komoly segítséget nyújthatnak.
Forgó Sándor
2016. november 14. hétfő , 12:08 (UTC 1) Link a hozzászóláshoz
Valóban olyan tanulásszervezési forma, amely nagyon sok előkészítést igényel. Az eredmény azonban megéri, hacsak regisztrációs gondok nem adódnak…
Nézzük meg a teljes protokollt:
http://forgos.uni-eszterhazy.hu/mooc-g/
Kaló Dóra
2016. április 1. péntek , 12:42 (UTC 1) Link a hozzászóláshoz
Tisztelt Tanár úr!
Az előbbiekben felvázolt kurzus és annak menete igencsak eltérő a jól megszokott levelezős kurzusok lebonyolításától. Tény, hogy a konzultáción túli önálló tevékenység nemcsak színessé és érdekessé, hanem egyben hasznossá is teszi a tárgyat. A különféle otthoni feladatok révén az ember nemcsak új dolgokkal, módszerekkel ismerkedik meg, hanem fejleszti az önálló tanulási, tudásszerzési technikáját is. Azonban fontos megemlíteni, hogy hiába jósolják azt miszerint ez a jövő, sokan vonakodnak az efféle online tevékenységektől. Igen, az tény és való, hogy az internet segítségével, sokkal könnyebbé vált az ismeretek megszerzésének a módja, de sok ember nem igazán szeret online jelen lenni, és mindenféle oldalakra felregisztrálni. Sokak számára inkább „nyűggel” jár a sok regisztráció, jelszó stb., és abszolút nem érzik a hálózat hasznosságát. Sok ember még most is szívesebben megy el a könyvtárba és vesz a kezébe egy könyvet ahelyett, hogy az interneten olvasna az őt érdeklő téma után.
Valamint a mai helyzetben még sok iskola és tanár számára inkább plusz teher, sem mint segítség a sok különféle IKT eszköz. Éppen ezért van szükség különféle kurzusokra továbbképzésekre ahol a szemléltetés révén kedvet csinálnak az emberek számára a különféle eszközök használatához. Ugyanis véleményem szerint csak akkor lehet sikeres az IKT eszközök elterjesztése, ha bebizonyítjuk a hasznosságukat is.
Forgó Sándor
2016. november 14. hétfő , 12:12 (UTC 1) Link a hozzászóláshoz
Igen tényleg eltérő, bár valójában a PITMAN-i levelezve történő oktatási elveken nyugszik csak…
Íme egy másik kurzusom kiírása…
http://virtualisegyetem.hu/kurzusok/elektronikus-mediumok-emk03–5