A hangtechnikus a megszólalók hangjára figyel. A feliratozó a vezetőoperatőr utasítására kiteszi a kért feliratot, amelyet előzőleg egy számítógépben elkészített. A bejátszó szintén a vezetőoperatőr utasítására elinditja a szükséges felvételt. Egy televíziós közvetítés lebonyolítását az adásmenet segíti, melynek ugyanaz a szerepe, mint a filmnél a forgatókönyvnek, és ez adás közben minden fontosabb szekember előtt ott van.

 

A stúdió nem lehet visszhangos, ezt különböző hangtörő megoldásokkal oldják meg: lyukacsos tégla, tojástartók a falon, horizontfüggöny, padlószőnyeg borítás, stb..

 

A tévéstúdók világítása részben a mennyezeztre szerelt, részben lábakon álló lámpákkal valósul meg. A világítóeszközök megválasztásánál leginkább a fényerő, színhőmérséklet és az számít, hogy direkt- vagy szórt fényt ad. A színhőmérsékletet a lámpák elé szerelhető szűrőkkel is tudjuk módosítani.

A felvételek hangját különböző mikrofonok segítségével rőgzítik. A stúdióban beszélgetésekhez leginkább csíptetős mikrofont használnak. Ennek a URH-s változata feloldja használója helyhez kötöttségét.

A mikrofonokat több szempont alapján lehet csoportosítani: érzékenység, karekterisztikája szerint, dinamikus-e vagy kondenzátoros, mobilizálhatósg. Ezek ismerete azért szükséges, mert mindegyik más feltétel mellett alkalmazható optimálisan.

A dinamikus mikrofonok jellemzője, hogy működtetéséhez nincs szükség külön áramforrásra szemben a kondenzátoros mikrofonokkal, melyek csak külön áramforrással működnek. Kevésbé erzékenyek.

A mikrofonok írány-karaktere alatt azt értjük, hogy milyen irányból gyűjti össze a hangot. Ennek ismeretében alkalmazzuk őket. Pl.: a kör karakterisztikájú mikrofont (térmikrofon) egy színházi közvetítésnél alkalmazhatunk a színdarab kihangosítására. Az iránymikrofonok egy irányból gyűjtik össze a hangot pl. egy interjú készítésekor. A puska mikrofon is iránymikrofon, de ezek nagy távolságból is „hallanak”. A vese karakterisztikájú mikrofon két irányból vesz (pl. rádióbeszélgetés).

 

A mikrofonokat használhatjuk vezeték nélkül is. Ilyenkor két megoldás létezik. Eleve URH-s mikrofont szerzünk be vagy adót csatlakoztatunk a meglévő mikrofonhoz és vevőt a kamerához. URH-s mikrofont akkor érdemes használnunk, ha a felvétel során sokat és kiszámíthatatlanul mozgnak a szereplők. Ilyen lehet egy interjú vagy olyan dokumentumfilm készítése, amikor nem lehet előre kiszámítani, hogy mi fog történni, a szereplőnk hogyan fog mozogni, de gyakran a stúdiókban is alkalmazzák az URH-s mikrofonokat, különösen élő adásokban, ahol vendégeket hívunk be és kevés idő van az átállásra. Ilyenkor gyakran már „felmikrofonozva” várakoznak a vendégek és egy rövid (20-30 mp) bejátszás alatt foglalják el helyüket.

 

A mikrofonokhoz sok, hasznos kiegészítő beszerezhető: szivacs a szél kiszűrsére, gém, ha be szeretnénk lógatni a mikrofont pl. egy jelenet felvételekor, illetve állványok, állványfejek, stb.

A kameraállványok használata szép kameramozgások készítésénél ajánlatos. Kamerákhoz állványt aszerint választunk, hogy a kamerának mekkora a súlya. A nehezebb, stabilabb állványokról sokkal szebb képek készülnek, sokkal szebbek lesznek a kameramozgások is.

Miket figyeljünk, a kameraállványokon?

Milyen súlyt bír el.

Milyen a kameracsatlakoztatás kiképzése.

Hogyan vízszintezhető.

Milyen anyagból készült az állvány.

Milyen tartozákokkal lehet ellátni.

Milyen az állványfej mozgatásának kiképzése.

Maximális- és minimális magasság.

A függőleges- és vízszintes elmozdulás szöge.

 

 

86: Szokás adásrendezőnek is nevezni.