A tanterv pedagógiai dokumentum, amely az iskolai tanítást - tanulást meghatározó cél- és követelményrendszert és a műveltségi tartalmakat, azok elrendezését írja elő. Oktatáspolitikai eszköz is, hiszen a társadalom és az állam elvárásait tükrözi, a tanügy-igazgatási szervek adják ki. A tanterv funkciója az oktatási folyamat tervszerűségének biztosítása, az oktatás tartalmának, tananyagának egységesítése, az oktatáspolitika elvárásainak érvényesítése, az általános- és szakképzés követelményeinek konkretizálása.

 

 

A tanterveknek számos fajtája létezik. A deklarált tanterv mellett létezik az értelmezett tanterv is, amelyet a pedagógusok a deklarált tantervből a maguk számára értelmeznek és saját dokumentumaikban megterveznek. A megvalósított, gyakorlatban realizál tanterv a tanulók teljesítményeiben tükröződik. Ismert a látens, vagy rejtett tanterv, amely az iskolán kívüli, de az oktatásra ható tényezők, elvárások összessége.

Az egységes tanterv az adott iskolatípus közös műveltségi anyaga, szigorú, merev előírásokkal, a differenciált tanterv az iskoláknak nagy szabadsági fokot hagyó, csupán ajánlásokat tartalmazó tanterv. A kerettantervek, vagy rugalmas tantervek a legfontosabb követelményeket és műveltségi anyagot meghatározzák, de kiegészítő - választható, ajánlott - anyagot is tartalmaznak. A curriculum részletes oktatási célrendszer, pontos tartalom, tantárgyak, módszerek, taneszközök, forrásanyagok, ellenőrzési-értékelési módok pontos meghatározása. A tanterv szerkezetileg a célrendszerből, a tananyag meghatározásából, a követelményrendszerből, a tantárgyak rendszeréből, a kötelező és ajánlott óraszámokból, az óratervekből áll össze.

Jelenleg az iskolai gyakorlatot a Nemzeti Alaptanterv (NAT), a kerettantervek és a tervezés iskolai szintjét jelentő pedagógiai programok határozzák meg, ez minőségbiztosítási szempontból is meghatározó.

 

 

A Nemzeti Alaptanterv (NAT) 1989-től 1995-ig tartó munkával és igen sok szakmai vita közepette született meg, az 1998/99-es tanévtől felmenő rendszerben érvényes. Meghatározza a 6-16. életévig tartó kötelező, minden tanulóra érvényes alapműveltséget (egyebek mellett biztosítandó az iskolák közötti átjárhatóságot), meghatározza a kötelező oktatást lezáró alapműveltségi vizsga követelményeit. A NAT az intézményi szintű tervezés (helyi tanterv) alapja, erre épülve készülnek a tankönyvek és taneszközök is.

A NAT műfajilag nem hagyományos központi tanterv, hanem tantervi alap, amelyre az iskolatípusok, iskolák helyi tantervei épülnek. A NAT 1995 az oktatásirányítás jellege szerint egységes, az oktatásra irányul, kimenetre orientált. Az oktatási tartalom meghatározása keretjellegű, horizontális elrendezése komplex műveltségi területekben történik, megjelölve a műveltségterületeket alkotó tantárgyakat is. A tananyag vertikális elrendezésében a lineáris és koncentrikus elrendezés kombinációja érvényesül, a tananyag és a követelmények felosztása életkori ciklusokhoz kötődik. Az oktatás időkereteit csak százalékos arányaiban határozza meg.

A NAT az alapvető értékekre vonatkozó célkitűzéseket (demokrácia, hazafiság, európaiság, humanizmus), a műveltségi területek közös követelményrendszerét (hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a világhoz, környezeti nevelés, kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, tanulás, pályaorientáció), az egyes műveltségi területek követelményrendszerét (tananyag, fejlesztési követelmény, minimális követelmény) jeleníti meg. Követelményeit az Alkotmányban, a Közoktatási Törvényben, a nemzetközi egyezményekben megfogalmazott értékek - az alapvető emberi jogok, a lelkiismereti és a vallásszabadság, a közoktatási, a gyermeki jogok, a nemzeti és az etnikai kisebbségek - határozzák meg, valamint az európai polgári fejlődésben, a tudományos-technikai haladásban, és a hazai kulturális és a pedagógiai hagyományokban megjelenő értékek.

A NAT struktúrája, vagyis a műveltségi területek, anyanyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, ember és társadalom, ember és természet, Földünk és környezetünk, művészetek, informatika, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés és sport. A NAT és az Európai Unió műveltségi területeit a táblázatban követhejük:

Nemzeti Alaptanterv	EU műveltségi területek
Anyanyelv és irodalom	Anyanyelv és irodalom (MotherTongue)
Élő idegen nyelv	Idegen nyelvek (Foreign Languages)
Matematika	Matematika (Mathematics)
Ember és társadalom	Az emberrel és a társadalommal foglalkozó tudományok (Human Sciences)
Ember és természet	Természettudományok (Natural Sciences)
Földünk és környezetünk	Nincs. (Ez az ismeretkör a természettudományok része)
Művészetek	Művészeti nevelés (Artistic activities)
Informatika	Információs és Kommunikációs Technológiák (Information and Communication Technologies, ICT)
Életviteli és gyakorlati ismeretek	Nincs. (Ez az ismeretkör az emberrel és a társadalommal foglalkozó tudományok része)
Testnevelés és sport	Sport (Sport)
	Vallási ismeretek vagy erkölcstan (Religion/ethics)

 

A NAT két pedagógiai ciklusra oszlik, az 1.-6. és a 7.-10. évfolyamokra. Az első az elemi készségek és képességek kialakításának szakasza, ezt követi a „kisközépiskola" a magasabb színtű képzéssel.

A kerettantervek, amelyek a NAT-ra épülve az 1.-4., 5.-8. és a 9.-12. évfolyamokon központilag szabályozzák az oktatás tartalmát, az iskolák bizonyos mértékű autonómiájának megőrzése mellett. A kerettantervek funkciói: egységes oktatási tartalom meghatározása, az iskolarendszeren belüli átjárhatóság biztosítása, a 8+4-es iskolaszerkezet preferálása, a helyi pedagógiai programok és tantervek egységesítése és korszerűsítése.

A kerettantervek tartalmazzák az iskolatípus oktatási célrendszerét; a tantárgyakat, a kötelező óraszámokat és a közös követelményeket. A kerettantervek az időkeret mintegy 80 %-át a kötelező közös ismeretanyagra fordítják és 20 % a helyi tantervben külön tantárgyakra, vagy egyes tantárgyak óraszámának megemelésére tervezhető.

A tervezés iskolai szintjén készül az iskola pedagógiai programja, az iskola tevékenységének alapelveit meghatározó dokumentum. A nevelőtestület dolgozza ki, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Tartalma: a nevelés-oktatás céljai, helyi tanterv, az iskolai élet rendje, tehetséggondozás és felzárkóztatás feladatai, gyermek- és ifjúságvédelem. A helyi tanterv a pedagógiai program része, tartalmazza az egyes évfolyamok tantárgyait, óraszámait, tananyagát és követelményeit, valamint a tanulók értékelésének rendjét. A tantárgyi programok egy-egy tantárgy részletes tanítási terve és eszközkészlete. Tartalmazza az adott tantárgy anyagát, módszereit és eszközeit, tanári és tanulói eszközöket. Az iskolai tervezés során készülő további dokumentumok: óraterv, órarend, tanmenet, tematikus terv, óravázlat.

A Nemzeti Alaptanterv tartalmában és funkciójában is folyamatosan fejlődik tovább, az európai ajánlások megfelelően már a kulcskompetenciák is a részét képezik. „A kulcskompetenciák az ismeretek, készségek és attitűdök átvihető, többfunkciós készletét képviselik, melyre minden egyénnek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, beilleszkedéshez és munkavállaláshoz. Ezeket a kötelező iskolai oktatás vagy képzés befejezéséig ki kell fejleszteni, és az egész életen át tartó tanulás részeként a további tanulás alapjául kell szolgálniuk." A meghatározott kulcskompetenciák a következők:

 

 

• Az anyanyelven folytatott kommunikáció
  
  
  

• Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció

• Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén

• Digitális kompetencia

• A tanulás elsajátítása

• Szociális és állampolgári kompetenciák

• Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia

• Kulturális tudatosság és kifejezőkészség

Magyarországon a nyolc kulcskompetenciára épülő európai referenciakeret a 2007-es felülvizsgálat eredményeként bekerült a Nemzeti Alaptantervbe (NAT), mégpedig lényegében ugyanabban a formában, ahogyan azokat az Európai Referenciakeret tartalmazza. Az egyetlen szemléletbeli eltérés az, hogy a matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciákat a NAT nem egységben kezeli, hanem a matematikai kompetenciát a természettudományostól elválasztja. Így a magyar közoktatási rendszerre a NAT 9 kulcskompetencia fejlesztését deklarálja, amelyek azonban tartalmukban és megközelítésükben (sőt nagyrészt megnevezésükben is) teljesen azonosak az EU-s nyolc kulcskompetenciával.