Az oktatócsomag, a pedagógiai programcsomag és a pedagógiai rendszer, valamint a számítógépes tanítás-tanulás, és az e-learning megalapozója lényegében a programozott tanítási koncepció volt. Az oktató programok 1970-es évekbeli megtestesítője az oktatócsomag, különféle taneszközök (pl. audiovizuális, nyomtatott, elektronikus, multimédia stb.) olyan rendszere, amely a pontosan meghatározott tanulási-tanítási célok elérésében a tanár és a tanulók munkáját bizonyítottan segíti, és a teljesítményértékelés és önértékelés lehetőségeit is biztosítja. Az oktatócsomag eltér a programtól abban, hogy

• nem kizárólag az egyéni tanulásnak, hanem az osztályban tanári irányítással folyó tanulásnak az eszköze;

• a tanulói tevékenység szabályozásának, a korrekciónak és az új feladat kijelölésének feladatát gyakran a pedagógus hatáskörébe utalja;

• a célok elérése érdekében nem tulajdonít domináns szerepet egyetlen információhordozónak sem,

• mindig a legmegfelelőbb, leghatékonyabb információhordozót igyekszik felhasználni, bátran sorakoztatva fel a nyomtatott, audiovizuális, demonstrációs, illetve tanulókísérleti eszközök széles skáláját.

Az oktatócsomag tehát a tananyagot megtestesítő taneszköz-rendszer, eszközegyüttes, amely kiegészül a tanulási célok rendszerével, teljesítménymérő eszközökkel, tesztekkel, gyakorlati feladatokkal stb., tanári v. tanulói felhasználási útmutatóval aszerint, hogy csoportos, tanórai, vagy egyéni feldolgozásra tervezték.

 

Az oktatócsomag kritériuma a rendszerbe szervezettség, amely több elem révén biztosítja a célok elérését, a megfelelő médiumok kiválasztása, vagyis a tartalom adekvát leképzése, a konkrét célrendszer és az értékelés eszközeinek megléte, valamint az eredményesség bizonyítása, vagyis a kísérleti kipróbálás. Az oktatócsomagok típusait több szempontból is meghatározhatjuk. 1. A tananyag mennyisége szerint: a) egy-egy ismeret, v. gyakorlati tevékenység elsajátítására tervezett, b) teljes tanítási témát felölelő, c) egy kurzus tananyagát tartalmazó oktatócsomag. 2. A tanulás szervezése szerint: a) egyéni munkát biztosító, b) egyéni v. csoportmunkát és tanári irányítást felváltva alkalmazó, c) tanári irányításra alapozott oktatócsomag. Az oktatócsomagok megtervezésének és elkészítésének lépései, műveletei technológiája a következő:

• A téma kiválasztása, a tartalom kijelölése;

• A tantervben meghatározott követelmények transzformálása mérhető célokká;

• Mérőeszközök kidolgozása, belépőteszt, elő- és utóteszt készítése;

• A tananyag elemzése és logikai és didaktikai strukturálása;

• Az adekvát és ajánlott módszerek kiválasztása, meghatározása;

• Az adekvát és ajánlott szervezeti formák meghatározása;

• Az adott témák tanítási időszükségletének meghatározása;

• A szükséges taneszközök és anyagok specifikálása, média-kiválasztás;

• Az alkalmazás megtervezése, tematikus terv, tanári útmutató készítése;

• Az oktatócsomag elemeinek kifejlesztése, szövegezés, szakanyag;

• Forgatókönyv, design, grafika, forgatás, szerkesztés, kísérleti gyártás;

• Véleményeztetés, első kipróbálás és korrekció;

• Iskolai kipróbálás, a teszteredmények feldolgozása;

• Korrekciók, véglegesítés, jóváhagyatás (Tanszerminősítő Bizottság);

• Sorozatgyártás, bevezetés

A technika fejlődésével az oktatócsomag fizikálisan egyre „kisebb" lett, hiszen a számítógép alapú multimédia integrálja az állóképi, a hang-, a videó- és a szöveges információkat, funkcionálisan pedig, egyre komplexebb. A technika fejlődése kitágította a programozott oktatás és az oktatócsomag lehetőségeit, és egyben utat nyitott új, komplex oktatási információhordozó rendszerek tervezésének, amely lehetővé teszi az interaktív tananyag-feldolgozást, vagy pl., szimulációk alkalmazását.

 

Az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a műveltség, a tudás és a tanulás mibenlétéről, jellemzőiről alkotott felfogás is. Az oktatócsomag, mint műfaj jelenleg is valóságos alternatíva.

 

A modulrendszerű oktatócsomagok jelenlegi felépítése sajátos. A modulok egy tanítási téma leírásai, komplex műfajú szövegek, a tartalmuk egyidejűleg tanmenet, óravázlat, a foglalkozás tömör forgatókönyve, tanári segédkönyv és kalauz, valamint hivatkozási és technikai jellegű munkadokumentumok keveréke, amely egyidejűleg teszi lehetővé a helyi felkészülést, a tervezést, a pedagógiai alkalmazást és a megvalósítást is.

A pedagógiai programcsomag is egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló komplex taneszköz-együttes, amely az ismeretek közvetítését a készségek, képességek tudatosan megtervezett fejlesztésével kapcsolja össze, és hosszú távon is mozgósítható, alkalmazásképes tudást kínál.

 

A különféle tanulói eszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. Ennek megfelelően az oktatási programcsomag komplex módon tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyeket a tanítási-tanulási folyamatban hagyományosan a tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, gyűjtemények (szöveg- és feladatgyűjtemények), tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mérési-értékelési eszközök képviselnek. Az oktatási programcsomag elemei a következők:

• Szakmai koncepció: a kompetencia meghatározása, leírása, a képességek rendszere és fejlesztésük stratégiája, módszertana.

• Programtanterv: célok, követelmények, értékelés elvei, a tananyag kijelölése, időbeli elrendezése, a képességfejlesztés fókuszai és csomópontjai.

• Tanári eszközök (modulleírások): részletes leírás egy-egy téma feldolgozásának menetéről, a tanulói tevékenységekről, az ajánlott eszközökről, módszerekről, tanulásszervezési és értékelési eljárásokról (tartalmazza a feladatok megoldását, szakirodalmi ajánlást stb.).

• Tanulói eszközök: információhordozók, feladathordozók és a kettő kombinációi, hagyományos és digitális taneszközök (munkafüzetek, munkatankönyvek, digitális szimulációk és animációk).

• Értékelési eszközök: a diagnosztikus bemeneti és követő mérés eszközrendszere.

• Továbbképzési programok: akkreditált pedagógus-továbbképzési programok a programcsomagok bevezetésére, alkalmazására, adaptálására.

• Támogató rendszer: tanácsadás, mentorálás és programkarbantartás a fejlesztőműhely részéről.

A korszerű programcsomag moduláris felépítésű, és lépésről lépésre kialakuló kínálatával időben átfogja majd az 1-12. évfolyamok teljes tanulási időszakát. Lehetővé teszi továbbá az egységek többféle csoportosítását, a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez, valamint nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási-tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében a programcsomagok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, ez lehetőséget teremt a tanulók differenciált fejlesztésére, a csoportra vagy akár egyénre szabott fejlesztési programok kialakítására. További jellegzetességük a tevékenységre épülő módszertan és a tanulói aktivitás előtérbe helyezése.

A pedagógiai rendszerek, csakúgy, mint az oktatócsomagok, ill. programcsomagok, eltérő méretű fejlesztési produktumok, mennyiségi eltéréseik az adott tantárgy és/vagy nevelési terület kiterjedtségéből következnek. Egy-egy pedagógiai rendszer olyan komplex szabályozó eszközegyüttes, amely tartalmazza a kerettantervet, a hozzá illeszkedő ajánlott tankönyv- és taneszközcsaládot és a mérés és értékelés eszközeit a pedagógus kezébe adható mérőeszközökkel, feladatlapokkal. A pedagógiai rendszer ezeken kívül magában foglalja a továbbképzési és a pedagógiai szolgáltatás rendszerét. Pedagógiai rendszere lehet: (1) egy tantárgyon belüli témának; (2) egy egész tantárgynak; (3) egy műveltségi területnek, azaz több, egymással összehangolt és összetartozó tantárgynak; (4) egy adott iskolának, azaz valamennyi évfolyamra és tantárgyra vonatkozhat; (5) módszertani fejlesztésnek, amely során a cél a tanulás-tanítás módszerbéli innovációjának átfogó és koherens fejlesztése (pl. projektekre épülő tanulás). A hazai pedagógiai fejlesztési gyakorlatban valamennyi típus fellelhető. A pedagógiai rendszer fejlesztési folyamatát jellemzi és minősíti, hogy a gyakorlatban történő kipróbálás, a tanulhatóság-taníthatóság vizsgálata, a fejlesztés integráns részévé, azaz a minőségbiztosítás egyik pillérévé válik. A pedagógiai rendszerek közötti minőségi különbségek abból is adódnak, hogy a tanulási program előzetes gyakorlati kipróbálása, bemérése, azaz a tanítási-tanulási gyakorlat próbakövén való megmérettetés részleges vagy teljesen elmarad.

A pedagógiai rendszerek integráns része tehát a programcsomag, a mérési-értékelési eszközök, és a pedagógiai munkát segítő-támogató alrendszer. A programcsomag vagy egy vertikális műveltségterületi rendszer szerint építkezik, vagy horizontálisan, kereszttantervi rendszerként működik, vagy a tanórán kívüli foglalkozásokra ajánlott program. A programfejlesztéshez nyomon követés társul, a visszajelzés és az ellenőrzés rendszere, ebben kétféle értékelési mód jelenik meg, ezek a mérési-értékelési eszközök:

• belső, formatív, a tanulót önmagához mérő, saját fejlődési folyamatában visszajelzést adó: visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz, a hibák azonosítása a tananyagon belül a megoldási módok kialakítása céljából;

• külső, diagnosztikus mérés, amelynek funkciója bemenetkor a tervezés segítése, a tanítás folyamatában az adaptáció, a tesztelés végén pedig az innováció segítése.

A programcsomagokhoz akkreditált pedagógus-továbbképzési program tartozik, amelynek segítségével a pedagógusok fel tudnak készülni a kiválasztott programcsomag sikeres alkalmazására. Ehhez társul egy olyan nyilvános internetes felület, amely az adott témával kapcsolatos szakmai kommunikációt és a sikeres módszertani megoldások közkincssé tételét szolgálja, s egyúttal lehetővé teszi, hogy bárki online mentori támogatást kapjon a segítségével. A mentorrendszer olyan szakértői-tanácsadói kör, amelynek tagjai aktív szerepet vállalnak a programcsomagokat bevezető, alkalmazó intézmények segítésében, szakmai támogatásában.

 

http://www.ofi.hu/okoiskola-ofi-hu/energia-epulet/energia-kicsiben-nagyban