A tankönyv, a tanulás és a tanítás kiemelkedően fontos, évszázadok óta használt, napjainkban is legelterjedtebb, leginkább hozzáférhető eszköze, taneszköz, amely oktatási intézmények, és tantárgyak tanterveiben, programjaiban meghatározott tananyagot közvetít didaktikus feldolgozásban, világos, célszerű, a tanulók fejlettségi szintjének megfelelő kommunikációval, az ismeretkialakítás mellett készségeket, képességeket is fejleszt, miközben szerteágazó nevelési feladatokat valósít meg.

A tankönyvsorozat egy-egy iskolatípus tantárgyi, műveltségterületi, tantervi teljes, de legalábbis több évre szóló, tananyagát felölelő, egymáshoz tartalmi, szerkezeti, és formai vonatkozásokban egyaránt illeszkedő, hasonló tankönyvek csoportja. Többnyire azonos szerzők, szerkesztők, alkotó közösségek készítik egységes tartalmi és formai koncepció szerint. A tankönyvsorozatok lehetővé teszik a tananyag azonos szemléletű és fokozatosan elmélyülő megközelítését.

Jogi értelemben a tankönyv szerzői jogi védelem alá eső alkotás, más megközelítésben az a könyv (elektronikus médium), amelyet az adott országban (régióban) illetékes „elfogadó" (minisztérium, bizottság, iskolafenntartó, iskolai nevelőtestület stb.) tankönyvként jóváhagy, iskolai használatra engedélyez, bevezet. A nyomtatott és elektronikus tankönyveket különféle jellegű, tartalmú, funkciójú, módszerű, és különféle kivitelezésű, formájú segédletek, más szóval „szatellitek" veszik körül és teljesítik ki. Ezek hol elválaszthatatlanul szoros, hol pedig lazább kapcsolatban vannak az „anya-, vagy magtankönyvvel".

A tankönyvek, ill. sorozatok gyakran az egyéb, 3D taneszközökkel, audiovizuális és elektronikus információhordozókkal összehangolt, a tanár és a tanulók munkáját egyaránt segítő oktatócsomag, programcsomag, vagy pedagógiai rendszer meghatározó elemei. Mind gyakoribbak az audiovizuális elemekkel kiegészített tankönyvek, illetve elektronikus információhordozón, CD-ROM-on, számítógépes környezetben használható, Interneten megjelenő tananyagok, digitális, vagy digitalizált tankönyvek. A hagyományos, nyomtatott, illetve a digitális tankönyvek alapvetően rendszerező, vagy munkáltató jellegűek. A tankönyvpiacon kapható, az iskolai gyakorlatban használt, tehát leginkább elterjedt, legismertebb „segédkönyvek" a következők:

Szöveggyűjtemények és forrásszemelvény gyűjtemények: eredeti szövegeket, forrásmunkákat tartalmaznak, elsősorban az irodalom és a történelem tanításához.

Ajánlott és kötelező olvasmányok: A hosszabb műveket sem helyettesíthetik azok kivonatai, ismertetői, vagy audiovizuális interpretációi.

Feladatgyűjtemények, példatárak: elsősorban a reáltantárgyak tankönyvei mellett használatosak. Gyakran számítógépes programként, a feladatok mellett mintapéldákat, megoldásokat és az értékelést is tartalmazzák.

Képlet és táblázatgyűjtemények: szintén a természettudományos tantárgyak tanításához készülnek, sajátos iskolai segédeszközként, esetenként számítógépes formában.

Földrajzi és történelmi atlaszok: Hagyományosan a földrajz és a történelem tanulásához készülnek, jelentős adatbázissal kiegészítve. Az állandó frissítés igénye miatt, mind gyakrabban CD-ROM melléklettel, újabban hálózati eléréssel forgalmazzák.

Albumok: egyes tantárgyak, pl. biológia, pszichológia, művészettörténet, jelenségeit bemutató ábra ill. képgyűjtemények a legszükségesebb magyarázatokkal.

Kották és koreográfiák: a zeneművészettel - ének-zenével, tánccal - összefüggő sajátos kiadványok, amelyek a készségfejlesztést, gyakorlást is szolgálják.

Feladatlapok és tesztek: A feladatlapok a tanulást, gyakorlást szolgálják, a standardizált tesztek funkciója a teljesítmények mérése. Önellenőrzésre is használatosak.

Szakköri füzetek, egyéb diákoknak szóló kiadványok: A tantervi követelményeken túlmutató, a tehetségnevelést, érdeklődést szolgáló kiegészítő anyagok.

Szótárak, enciklopédiák, lexikonok: szinte kivétel nélkül elektronikus, CD-­ROM formátumban is hozzáférhetők.

Tanári segédkönyvek, kézikönyvek, módszertani ajánlások, óravázlat gyűjtemények, tematikus tervek.

Audiovizuális és elektronikus szatellitek, Videó, DVD, CD-ROM, Hálózati tananyagok, adatbázisok, tudásbázisok.

A digitális tananyag/tankönyv „elődje", a programozott tankönyv, a tananyagot szabályozott önálló tanulásra alkalmas formában tartalmazza. A tananyag megtanulása az előre megtervezett programlépések feldolgozása útján valósul meg. A programozott tankönyvben az előrehaladás nem folyamatos lapszámozást követ, mert a lépések egymásutánja a kérdésekre várható egyéni válaszadástól függ. A program megtervezésének első mozzanata a tanulók kezdeti tudásszintjének tisztázása és a tanulási cél meghatározása. Ezután a tanulási célnak megfelelően kiválasztott és elrendezett tananyag elemzése következik. A tananyagelemekből felépített algoritmus a programlépések menetét írja le. A program algoritmusa már a kívánt pedagógiai feladatok alapján nyújt a programozáshoz kiindulást. A pedagógiai céloktól függően a tananyag ismereteket feldolgozó lépéseihez problémafölvető, gyakorló, ellenőrző stb. kérdések, feladatok kapcsolódhatnak. Érthető, hogy szerepét a számítógéppel prezentált oktatóprogram, ill. az e-learning vette át.

A "digitális tananyag" fogalmát általánosságban nehéz definiálni, mivel az oktatástechnológia legdinamikusabban fejlődő területe. Legegyszerűbb megközelítésben digitális tananyag lehet minden elektronikus, ma már szinte kizárólag digitális, formátumban tárolt és elérhető szellemi alkotás, amely alkalmas valamilyen tudás, információ átadására, közvetítésére.

A hagyományos, nyomtatott tankönyvek 100 éve még alapvetően rendszerező, összefoglaló művek voltak. Mintegy 50 éve váltak általánossá a tankönyvekben a kérdések és a feladatok, amelyek számos didaktikai funkciót betölthetnek:

• ráirányítják a figyelmet a legfontosabbakra, a „megtanulandóra";

• megerősítő hatásúak;

• megfigyelésre késztetnek;

• készségfejlesztésre szolgálnak (például az olvasási készség fejlesztésére);

• koncentrációt teremtenek más anyagrészekkel, illetve más tantárgyak anyagával;

• összefüggésbe hozzák a szöveget a tanulók életével, a napi gyakorlattal;

• felidézik az előzetes tapasztalatokat, a tanultakat;

• gyűjtőmunkára inspirálnak;

• az ismeretek felújítására késztetnek;

• segítik a rendszerezést, ismétlést;

• gyakoroltatnak;

• további tájékozódási lehetőség forrására utalnak.

Ennek a felismerésnek az eredménye a munkáltató tankönyv, illetve a ma is használatos munkatankönyv és az ahhoz csatolt munkafüzet. A kezdeti sikerek után eltűnt programozott tankönyvek nyomába lépő interaktív multimédia oktatóprogram, amely lényegében digitális tankönyv megalapozója, 25 éve még szinte ismeretlen. A számítógéppel segített tanítás és tanulás sokáig független a tankönyvek világától. A hagyományos és digitális tankönyvek és taneszközök integrálódása jelenleg is folyik, több tankönyv generáció együttes jelenlétét érzékelhetjük.

Az első generációs digitalizált tartalmak közé sorolható a beszkennelt tankönyv, és minden audiovizuális információhordozó, amelyet digitalizáltak. Ennek értéke abban áll, hogy az újabb generációhoz ezek szolgáltatják az építőelemeket. A szemléltető diasorozat, az oktatófilm, vagy egyéb digitális mozgókép, mint digitális tartalom - az interaktív tábláknak köszönhetően - szerves részét képezi az új digitális tananyagoknak.

A második generációs digitális tankönyvek alapvető tulajdonsága, hogy eleve digitális író-, és szerkesztőeszközökkel készülnek, vagy átszerkesztik kimondottan számítógépes felhasználásra.

 

Az ilyen típusú digitális tananyagok fejlesztése már évekkel ezelőtt elkezdődött, és ma a közismereti és szakképzési ismeretek széles skáláját átfogó, számos digitális tananyag, ill. egység érhető el az Interneten keresztül. A második generációs tananyagok főbb jellemzői:

• a hagyományos tankönyvszerkesztési modell követése, a tankönyv transzformálása;

• multimédiás elemek, képek, animációk használata;

• az interaktivitás lehetősége, tesztek, elágazások, választási lehetőségek formájában;

• többnyire módszertani leírás is tartozik hozzájuk.

A flipbook formátumú digitális tankönyvek általában a nyomtatott formában megjelenő könyvek tartalmával teljes mértékig megegyeznek, viszont a keretrendszer további lehetőségeket biztosít a tananyag feldolgozásához.

 

A fejezetek, lapok közé be lehet építeni például fogalomtárat, animációt vagy éppen önellenőrző teszteket. Az oldalon belül lévő szöveg vagy kép szintén felkínálhat feladatokat: animációt, keresztrejtvényt, puzzle-t, melyek alkalmasak a tananyag megértetésére, a számonkérés segítésére. Mivel a flipbook tartalmazza a teljes tankönyvet, a feladatokon kívül alkalmas egyes anyagrészek kiemelésére - nagyítás, bekeretezés, aláhúzás - a tanár vagy a tanuló részéről egyaránt. A generált feladatok többsége a tankönyvben szereplő tények, adatok, fogalmak számonkérésére alkalmas.

A harmadik generációs digitális tankönyvek, taneszközök körébe sorolhatjuk azokat a kimondottan oktatási céllal készült, tantervekhez és pedagógiai programokhoz illeszkedő digitális tartalmakat - akár on-line, akár off-line módon érhetők el - amelyek:

• strukturált, önálló tananyagként elsajátíthatók;

• módszertani és tanulási útmutatóval vannak ellátva;

• interaktívak, vagyis a résztvevő aktív cselekvése szükséges a tanulási folyamathoz;

• a multimédia elemeket funkcionálisan, beépítve alkalmazzák;

• a tényanyag-nyújtás, a gyakorlás, az ellenőrzés és az értékelés folyamat-vezérelt.

A tankönyv kategóriát meghaladó integrált e-learning rendszerek azonban, önálló fejezetet igényelnek.

 

A tankönyvek sokfélesége, valamint a piaci alapokra helyezett tankönyvkiadás gyakorlata következtében, érthetően előtérbe lépett a tankönyvelmélet, a tankönyvkutatás, és főként a tankönyvkiválasztás és értékelés kérdése, amely az iskolai gyakorlat szempontjából is kulcskérdés. A tankönyvelmélet része még a tankönyvkritika, a tankönyvtörténet, a tankönyv-módszertan, és -gazdaságtan is. A tankönyvkutatás tárgya az optimális tankönyvi struktúra mellett, a tankönyvkészítés és -használat, a tankönyvértékelés és, -beválás problematikájának feltárása. A kutatások eredményei nemcsak a hagyományos és digitális tankönyvek készítésekor, használatakor realizálódnak, hanem az oktatás tárgyi feltételeit meghatározó iskolai normatívákban is.

A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjét rendeletek szabályozzák. Ezek egyben meghatározzák az értékelés kritériumait is, amelynek alapján a tankönyv jegyzékbe vehető, az iskoláknak ajánlható. Az értékelés általános etikai, tudományos-szakmai, tantárgypedagógiai és technológiai szempontok alapján történik.

 

http://www.oh.gov.hu/tankonyvve-nyilvanitas/tankonyvve-nyilvanitas-100326