1. Tananyag
Az elmúlt évszázad során pedagógiai gyakorlatot leglátványosabban a tudományos ismeretek robbanásszerű növekedése és a nagy társadalmi változások mellett, a tanítás-tanulás eszközrendszerének, az oktatás technológiájának a fejlődése befolyásolta. Az iskolai tankönyveket már szinte évente átírják, szinte mindenki tanul, a környezetünk informatizálódott.
Edison egy 1909-ben kiadott filmkatalógusban a következőket írta: „A könyvek hamarosan elavultak lesznek az iskolában. A tanulókat a szemükön keresztül fogjuk oktatni. ... Az emberi tudás minden ágát lehetséges mozgóképpel tanítani. Iskolarendszerünk 10 éven belül teljesen megváltozik."
![]() |
![]() |
Marshall McLuhan (1911-1980) | Thomas. A. Edison (1847- 1931) |
A Edison 100 éves jóslata ugyan nem igazolódott, most azonban mindnyájan tapasztaljuk, hogy az információs és kommunikációs technológiák utóbbi 15 éves fejlődése minden szektort megérintett. McLuhan 1962-ben írt megállapítása a tendenciát és a gyorsulást pontosan jelezte: „A Gutenberg Galaxist elméletileg a görbült tér felfedezése szüntette meg, de a gyakorlatban már két generációval azelőtt kikezdte a telegráf." A Forrester Researchs Inc. kutatói (Connie Moore és Erica Rugullies, 2005.) bizonyítva látják, hogy „az informatizálódott munkahelyek alapvetően megváltoztatják a munka természetét." Az információs társadalom új generációi egy internetes, együttműködésre alapozott világba érkeznek, ahol a tudásgazdálkodásnak és az IKT-nek kulcsszerepe van. Érthető, hogy az információs és kommunikációs technológiák az oktatásra, művelődésre, szabadidős programjainkra is erőteljes hatást gyakorolnak. Az IKT legújabb reprezentánsa, az e-tanulás, a szakképzésben és a felsőoktatásban, általában a felnőttoktatás területén terjed, de a közoktatás is a célkeresztbe került.
A tanítás-tanulás folyamatának rendszer-modellje, egy korszerű didaktikai modell nem csupán az oktatás tervezőinek, a tanároknak szükséges, hanem részben a tanulóknak is, mivel az önálló tanulás szerepe felértékelődött. Az Internet segítségével elérhető tanulási forrásközpontok, tudásbázisok és e-learning kurzusok egy sajátos tanulási kultúrát feltételeznek, az egész életen át szükséges tanulási kényszer, a „Life Long Learning", szükségszerűsége miatt is.
Természetesen a neveléstörténet számos didaktikai iskolát és modellt ismer, ezeket az újabb modellek igyekeznek integrálni és aktualizálni. A klasszikus didaktikai elképzelések közül kiemelkedik, és talán a legismertebb a Coombs-féle makro modell, amely az intézményesített tanítás-tanulás folyamatának és komponenseinek az egyik legteljesebb sémája, s több reprezentációnak is az alapja.

A modellekben és az oktatástervezés és fejlesztés gyakorlatában a rendszerszemlélet, ill. a kibernetikai elvek érvényesítését tekintjük a legfontosabbnak. Ez azt jelenti, hogy a tanulást eredményező hatásokat és tevékenységeket, egy azonos pedagógiai célt szolgáló, dinamikus rendszer meghatározható és egymással funkcionális kapcsolatban lévő komponenseinek tekintjük.

Ez igen lényeges szempont, mivel ezáltal pl. az elektronikus médiumok szerepének, vagy a tartalom, a tananyagstruktúra fontosságának az egyéb rendszerösszetevők rovására történő túlhangsúlyozása elkerülhető, és az is, hogy bármelyiknek a szerepét alábecsüljük. Az oktatáskutatók által felrajzolt modellek szinte mindegyike több jellemzőjében megegyezik, ezek a következők:
-
Differenciált oktatási cél- és követelményrendszer, amely azt jelenti, hogy az általános célkitűzések mellett az operacionalizált célok rendszerét is kidolgozzák, mégpedig olyan taxonomikus formában, hogy azt az oktatási stratégiák és módszerek, médiumok kiválasztásához, a folyamattervezéshez és a teljesítményértékelési rendszer kidolgozásához is alapként lehessen használni.
-
A formatív értékelés, a kibernetikai értelmű visszacsatolás alkalmazása, mind a tanulók tevékenységének folyamatos segítése, szabályozása, mind a rendszer összetevők optimalizálása és a rendszerműködés tökéletesítése céljából.
-
Tanuló és tanulásközpontúság. Ez jelenti egyrészt a tanulásról alkotott pedagógiai és lélektani elméletek valamelyikének elfogadását és azoknak a célpopulációra való lebontását. A tanulók életkori sajátosságainak, tényleges előismereteinek, tanulási motívumainak, stílusának feltárása a folyamattervezés egyik alapja.
-
A tanítás-tanulás folyamatának tervezése. Ez jelenti a tanulói és tanári tevékenységek tartalmának és sorrendjének, valamint irányítási rendszerének kidolgozását. (Eddig leggyakrabban a R. Gagné-féle megközelítést alkalmaztuk: figyelemfelkeltés - motiváció - a tanulók informálása a pontos elvárásokról - a szükséges előismeretek felidézése - az új anyag prezentálása - a tanulói aktivitás kiváltása - visszacsatolás - a rögzítési és transzfer folyamatok elősegítése - a teljesítmények értékelése).
-
Kidolgozott oktatási stratégiák és médiumok. A kidolgozottság a stratégiák és médiumok teljes körének és ezek bizonyított használhatósági mutatóinak figyelembe vételén, valamint az adott célokhoz, tananyaghoz és tanulócsoporthoz igazodó döntés meghozatalát jelenti, ez a megfelelő média-kiválasztása.
-
Kritériumokon alapuló teljesítmény-értékelés. Ez elsősorban a tanulói teljesítményeknek a szükségletelemzésből levezetett cél- és követelményrendszer szerinti megítélése, nem pedig szubjektív, vagy helyi normákhoz való viszonyítása.
A pedagógiai kutatások eredményeinek, ezen belül a hagyományos és új információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos tapasztalatok ismerete az oktatásirányítás, valamint a kutatók, fejlesztők, oktatók számára egyaránt elengedhetetlen. A nemzeti szintű oktatástervezés és szabályozás, mint pl. az érettségi követelmények, a tankönyv és taneszköz jegyzékek, iskolaépület és infrastrukturális szabványok a pedagógusok és az iskolafenntartók mellett, részben a szülőket és a diákokat is érintik.
A pedagógiai folyamattervezéshez szükséges tanári ismeretek és készségek - a helyi programok és tantervek szerepének növekedése következtében - jelentősen felértékelődtek. Az Interneten elérhető, tematikusan rendezett programok, multimédia források gyűjtése és intézményközi cseréje interaktív rendszert feltételez, amely nemcsak lekérdezhető, hanem tölthető is. A taneszköz ill. média-kiválasztás és tanulási forrásértékelés mellett, az információhordozók, tananyagok didaktikai és szakmódszertani megtervezése, digitális eszközökkel történő megszerkesztése új ismereteket és készségeket igényel.
A napi, konkrét tanítási-tanulási folyamatok irányítása támogatható a pedagógusoknak szóló, foglalkozásszervezési és módszertani mintákkal, ill. az önálló tanulásra, differenciálásra alkalmas nyomtatott anyagok, könyvek ajánlásával, on-line audiovizuális és interaktív, multimédia tananyagok szolgáltatásával. Az ismeretátadás klasszikus, közösségi módszerei és taneszközei és tanulási forrásai mellett azonban, az IKT rendszerekre épített önálló és kooperatív tanulási folyamatok irányítása, megszervezése, az ehhez szükséges informatikai tanulási környezet és a folyamatos motiváció szintén új tanári ismereteket és kompetenciákat feltétez.

Az oktatásfejlesztési és tartalomszolgáltatási rendszermodell a magyar pedagógiai gyakorlat rendszerszemléletű, dinamikus modellje, amelynek elemei, műveletei és kapcsolatai az oktatástervezéshez, -fejlesztéshez és a tanulásirányításhoz egyaránt támpontot adnak, tanterv-, kurzus-, téma- és kompetenciafejlesztési szinten egyaránt. A *-gal jelölt dokumentumok, legalábbis az egyes tantárgyak tanításához és tanulásához, a tanulói képességek fejlesztéséhez szükséges pedagógiai tervek és technológiai előírások, kidolgozása főként tanári kompetencia. Mivel a médiatechnológusok tevékenysége jelentős mértékben oktatási, képzési és tájékoztatási célú produktumok megtervezésére, kidolgozására és kivitelezésére irányul, a didaktikai és oktatástechnológiai alapok nélkülözhetetlenek.

Az oktatócsomagok, pedagógiai programcsomagok és rendszerek, a szöveges és audiovizuális elemekből épülő elektronikus információhordozók, digitális taneszközök, interaktív és multimédia számítógépes programok, e-learning rendszerek tervezése és kivitelezése, az „instructional design and technology" tudás, a rohamosan fejlődő tartalom-ipar kulcskérdése.