Az információs társadalom fő diskurzusai leginkább az információs forradalomról, sőt, forradalmakról szólnak, a legújabb téma a hálózatosodás. Korábban már utaltunk arra, hogy a 20. század első felében az információ fogalma nagyjából ismeretlen volt a nyilvánosság körében. Az információs társadalom kialakulásának feltétele az információ fontosságának tudatosulása, vagyis jelentőségének felismerése. Tény, hogy a gazdasági tevékenység, az államigazgatás, a kultúra, a tudomány, egészségügy, a vallás és oktatásügy, és általában minden társadalmi tevékenység és szerve­zet rendkívül bonyolulttá vált, működése során egyre több információt termel, egyre változatosabb formában és műfajban, az irányításhoz, egyáltalán kielégítő működéséhez egyre több információt igényel. Nagyjából a 20. század közepére tehető, hogy az egyre sokasodó információs feladatokat a hagyományos eszközökkel és módszerekkel már nem lehetett leküzdeni. Az elektronikus számítógépek jó megoldást kínáltak.

Az információfeldolgozás, -tárolás, -szállítás technikája, az információtechnika, a mikroelektronika példa nélkül álló felfutására támaszkodva - néhány év alatt robbanásszerű, gyors fejlődésen ment keresztül, behatolt az emberi tevékenység minden területére, s gyökeres változások hajtóerejévé vált. Ezt a napjainkban is zajló folyamatot sokan nevezik az információ forradalmának. Az információs társadalom születésének jelenlegi szakaszában - Pintér szerint - 3 téma foglalkoztatja a szakértőket és a társadalmat: Az elsõ diskurzus arról szól, hogy az Internet az ördög műve-é, a második diskurzus a lelkes futurológusok híveinek tábora és a földhözragadtak között zajlik a rózsaszínű jövőről, a harmadik diskurzus a technofil és a technofób táborok között zajló parázs vita. Markáns téma még a másodlagos szóbeliség megjelenése az Interneten, a fordítástörténet, a világnyelv, a világkönyvtár és természetesen maga a világméretű hálózatosodás.