1. J. Wheatley – fraktál modellje (1992)
A lengyel származású Benoit Mandelbrot matematikus (1960-as és 70-es évek) az IBM-nél megalkotta a szabálytalan alakzatok matematikai formuláját. A fraktál elnevezést a latin fractus elnevezésből származtatta, mely felfogása szerint a legjobban megfelel a szabálytalan alakzatok modellek leírására.
Szerinte „a felhők nem gömbök, a hegyek nem kúpok, a partvidékek nem kör alakúak, a fa kérge nem sima, és a villámlás sem halad egyenes irányban” Tehát, ha ezek az általános geometriai alakzatok nem felelnek meg a természet elemeinek, akkor mik képesek erre? A problémát Mandelbrot úgy oldotta meg, hogy kifejlesztette a fraktált, ami egy képlet folyamatos ismétlődésén alapuló alakzat.
A "hópihe" fraktál-szerkezet
A szó a fractus latin melléknévből származik, a kapcsolódó latin ige, frangere jelentése: törni valamit, vagyis úgy hozunk létre valamit, hogy szabálytalan elemekre bontjuk. Ilyen módon ez a kifejezés megfelel céljainknak, mivel a fraktál szóban megőrződött a “törés, felosztás,” illetve a “szabálytalan” jelentéstartalom is.
A fraktál-szerkezet
A Koch-féle "hópihe" fraktál úgy jön létre, hogy egy háromszöghöz folyamatosan hozzá adunk geometriai elemeket olyan módon, hogy egy egyenlőszárú háromszög oldalait harmadoljuk, és minden harmad közepén létrehozunk egy új háromszöget. Így minden alakzat összetettebbé válik, de minden háromszög ugyanúgy néz ki, mint az alap alakzat. A nagyobb összetevő tükröződése, illetve megjelenése a kisebb részletekben, a fraktálok meghatározó tulajdonsága. A fraktál alakzatok a természetben mindenütt megjelennek, ilyen pl. egy brokkoli fej, egy levél, egy hópihe, vagy bármely természeti forma. Lásd http://math.bu.edu/DYSYS/explorer/index.html.
A fraktál elméletének alkalmazása a kommunikációra
Dance Helix elmélete alapján, amely a kommunikációs folyamat fraktális mivoltát hangsúlyozza,
a kommunikációs tevékenységek végtelen variációit ábrázolhatjuk.
Mandelbrot felfedezése forradalmasította a számítógépes grafikát mivel a fraktál képletek segítségével valósághű virtuális tájakat lehet létrehozni. A fraktálok alkalmazásának egy másik fontos lehetősége olyan természeti szerveződések, mint a gazdasági helyzet (piacok), illetve az időjárás változásainak ábrázolása
A törzsanyagot kiegészítő forrás URL:
http://www.shkaminski.com/Classes/Readings/Wheatley.htm
http://math.bu.edu/DYSYS/explorer/index.html.
Kérdések
5. Az általános és személyközi modellek
Interdiszciplináris (személyközi és telekommunikációs) aspektusok
1. Mutassa be Arisztotelész retorikai felfogását!
2. Mutassa be a híradástechnikai modellt – Shannon-Weaver (1947) alapján!
3. Mi a funkcionális (kúp)modell lényege – Ruesch és Bateson (1951) alapján!
4. Mutassa be Newcomb (1953) társadalmi kommunikációs modelljét!
5. Mi lényege Jacobson (1960) nyelvi modelljének?
6. Értelmezze Berlo (1960)– Interperszonális tranzakciós S-M-C-R modelljét!
7. Mutassa be Schramm - Osgood (196?) – interperszonális körkörös modelljét!
8. Mi a lényege Dance-féle (1967) spirál modelljének?
Ismertesse és hasonlítsa össze az alábbi modellek lényegét!
9. Watzlawick, Beavin, Jackson modellje (1967)
10. Becker mozaik modellje (1968)
11. Barnlund tranzakciós modellje (1970)
12. Horányi – A kommunikációs cselekvés modellje (1975)
13. Roberts -Barker – A személyen belüli kommunikációs modellje (1987)
14. J. Wheatley – Fractal modellje (1992)